Már 2026-ban az összes tagállamot kigolyózhatja az Európai Bizottság

Amikor 2023 végén az Európai Bizottság arra kérte Mario Draghit, hogy vázolja fel „Európa versenyképességének jövőjét”, kevesen gondolták, hogy e dokumentum lesz az egyik hívószója annak az átfogó reformcsomagnak, amely 2025–26 fordulójára akár át is írhatja a vállalkozások uniós keretrendszerét. Az Európai Központi Bank elnöke határozottan sürgette az uniós szabályozások egyszerűsítését, a túlkomplikált, párhuzamos regulációk egységesítését és az adminisztratív terhek csökkentését.

Draghi riportja világos diagnózist állított fel: Európa nem engedheti meg magának, hogy versenyképességében még jobban lemaradjon az USA-tól és Kínától. A versenyképességi kihívás mögött nem csupán innovációs vagy technológiai kérdések állnak, hanem strukturális akadályok:

a tagállami jogszabályok heterogenitása, az átfedő és adminisztratív terheket növelő szabályozások, a túlzott bürokrácia.

Ebben a szellemben kap új lendületet a sok évtizede dédelgetett elképzelés: az uniós 28. rezsim, vagyis egy opcionális, EU-s cégszabályozási formátum, amely lehetőséget ad vállalkozásoknak, hogy egyszerűbb, egységesebb és rugalmasabb jogi keretben működjenek egész Európában.

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a 27 tagállami mellett létrehoznak egy 28., központi, mindenki által választható, egységes, minden országban alkalmazható, egyszerű keretrendszert.

A BusinessEurope most ismertetett javaslatcsomagja éppen ebben a mozgalomban próbál szerepet vállalni: a Draghi-féle versenyképességi menetrend és a vállalkozói igények metszéspontjába helyezi a 28. rezsimet.

Minden jó, csak óvatosan!

A BusinessEurope – amely az európai üzleti szféra legnagyobb ernyőszervezete – régóta sürgeti egy ilyen keretrendszer létrehozását. A most közzétett anyaguk kulcspontja, hogy az új cégforma opcionális legyen:

vagyis a tagállami jogi formák mellett jelenjen meg egy közös, EU-s lehetőség, amelyet bárki választhat, ha egyszerűbben és kevesebb akadállyal akar működni az egységes piacon.

Az Európai Bizottság 2025 végére, 2026 elejére ígéri a 28. rezsim bevezetését – vagyis a folyamat már a célegyenesbe fordult, Brüsszelben is egy hasonló rendszerben gondolkodnak, így még pont időben küldött jelzést a piac az uniós bürokráciának.

A BusinessEurope szerint a nagyon is konkrét problémák miatt fontos az új rendszer mielőbbi bevezetése – holott már 2004-ben is szó volt egy hasonló keret kialakítás. Ma például egy vállalkozás alapítása Ausztriában 10 ezer euró törzstőkét igényel, Romániában viszont mindössze 1 lejt, Franciaországban 1 eurót, Szlovákiában 5 ezer eurót. Ugyanez a széttöredezettség megjelenik a vállalatirányítási modellekben (egyszintű vagy kétszintű igazgatási rendszer), a munkavállalói részvételben, a közgyűlések megtartásának formájában, vagy éppen abban, hogy lehet-e több részvényosztályt kibocsátani.

Ezek a különbségek első ránézésre jogászi részletkérdéseknek tűnhetnek, de a gyakorlatban komoly akadályokat jelentenek. Például egy német GmbH-nak más szabályoknak kell megfelelnie, mint egy francia SARL-nek vagy egy belga BV-nek. Ha egy vállalkozó több országban akar terjeszkedni, jogi tanácsadók hadát kell megfizetnie, hosszú procedúrákon kell átesnie, sőt, sokszor még személyesen is meg kell jelennie egy másik ország hatóságánál, hogy bankszámlát nyisson vagy cégjegyzéki bejegyzést kapjon.

A BusinessEurope javaslata szerint az új 28. rezsim egyik fő előnye éppen az lenne, hogy a vállalkozások választhatnák ezt az egységes formát, amely minimális nemzeti jogi hivatkozásokkal működne, és az alapítástól a működtetésig digitális, gyors és egyszerű eljárásokat kínálna.

A most kiadott javaslatcsomagjuk szerint a rendszernek ki kell bírnia a valóság próbáját:

ha egy vállalkozó 15 perc alatt tud céget alapítani Észtországban, akkor ne kelljen két hétig várnia ugyanerre Csehországban vagy Szlovákiában.

Fontos hangsúlyozni, hogy a BusinessEurope nem csodaszerként tekint a 28. rezsimre. Az anyag többször jelzi: ez csak egy eszköz lehet a sok közül, amely hozzájárul a versenyképességhez és az egységes piac erősítéséhez. A vállalkozások ugyanis nemcsak a társasági jog széttöredezettségével küzdenek.

Gondot jelent a különböző adózási szabályok sokfélesége, a szociális biztonsági előírások eltérése, a szakmai képesítések gyenge kölcsönös elismerése, vagy épp a széttartó engedélyezési és jelentéstételi gyakorlat.

A BusinessEurope álláspontja szerint ezekre más uniós kezdeményezések adhatnak választ, a 28. rezsimnek viszont kifejezetten a vállalkozásalapítás és -működtetés akadályait kell csökkentenie.

A tervezet külön figyelmet fordít a startupokra és a kkv-kra, hiszen ezek azok a cégek, amelyeknek a legnagyobb szüksége van gyors és egyszerű jogi keretre. De a BusinessEurope nem zárná ki a nagyobb vállalatokat sem: az új forma mindenki számára nyitott lenne, aki élni kíván vele. Lényeges elem, hogy az alapítás természetes személyek számára is lehetséges legyen, ne csak jogi személyeknek, mint a korábbi európai cégformák (például a Societas Europaea, azaz SE esetében).

A javaslatcsomag arra is kitér, hogy az új rendszerben a cégek könnyen áthelyezhetnék székhelyüket egyik tagállamból a másikba anélkül, hogy új jogi személyt kellene létrehozniuk.

Ez a mobilitás kulcsfontosságú lehet szerintük egy olyan piacon, ahol a gyorsan növekvő cégeknek gyakran kell alkalmazkodniuk új befektetőkhöz, új piacokhoz vagy éppen kedvezőbb üzleti környezethez.

Az adminisztrációs terhek csökkentése a másik központi cél. A „once-only” elv – vagyis hogy a cégeknek ugyanazt az adatot csak egyszer kelljen benyújtaniuk, és azt az uniós hatóságok osszák meg egymás között – ma még távolról sem valóság. A BusinessEurope szerint a 28. rezsim jó alkalom lehet ennek bevezetésére. Emellett úgy látják, digitális alapokra kell helyezni a közgyűlések és igazgatósági ülések megtartását is, lehetővé téve a távszavazást és a hibrid formákat.

A dokumentum kitér a tőkekövetelményekre is. Az egyik legnagyobb dilemmát a minimális alaptőke összege jelenti: míg sok tagállam ezt komoly biztosítékként kezeli, más országokban szinte jelképes. A BusinessEurope álláspontja az, hogy

a 28. rezsimben alacsony tőkekövetelményt kellene meghatározni, amely nem riasztja el a fiatal vállalkozókat, ugyanakkor kiegészítő garanciák révén bizalmat kelt a hitelezőkben és befektetőkben.

Felmerül az is, hogy szükség van-e „európai brandre”, vagyis egy közös névre és rövidítésre, amelyet a 28. rezsim cégei használnának. A BusinessEurope szerint ez nagyban növelné a bizalmat: a befektetők és beszállítók számára azonnali jelzés lenne, hogy egy megbízható, egységes EU-s keretben működő vállalatról van szó. A fogyasztók számára is növelné az átláthatóságot, bár az, hogy ez közvetlenül magasabb vásárlási hajlandóságot is hozna, kérdéses.

A BusinessEurope hangsúlyozza, hogy a 28. rezsimnek nem szabad a munkajog, adózás vagy szociális biztonság területére átlépnie.

Ezek ugyanis a tagállamok hatáskörébe tartoznak, és ha az új cégforma kiterjedne ezekre, az csak elhúzódó vitákhoz vezetne, miként azt a korábbi európai vállalati formák kudarca is bizonyította.

Mindezek fényében a 28. rezsim egyfajta kísérlet lesz: létrehozni egy új, választható uniós cégformát, amely a digitális korszakhoz illeszkedve gyors, egyszerű, rugalmas, és nem riasztja el a fiatal vagy innovatív vállalkozókat. A BusinessEurope szerint, ha jól tervezik meg, az új rezsim hozzájárulhat ahhoz, hogy az európai cégek könnyebben férjenek hozzá tőkéhez, könnyebben terjeszkedjenek a belső piacon, és kevésbé legyenek kiszolgáltatva a bürokrácia útvesztőinek.

Az Európai Bizottság 2025 végére, 2026 elejére ígéri az új rezsim bevezetését. Addig azonban még sok kérdés nyitott, a részletek kidolgozásában pedig kulcsszerepe lesz az olyan ernyőszervezeteknek, mint a BusinessEurope, amely most is hangsúlyozza: a siker záloga az, hogy a 28. rezsim konkrét, jól azonosítható problémákat oldjon meg, és ne hozzon létre újabb akadályokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images