Béklyóba vernék az orosz diplomatákat az EU-ban, Magyarország lehet a mérleg nyelve

Az Euronews értesülései szerint az Európai Unió új intézkedéscsomagot készít elő, amely szigorítaná az orosz diplomaták mozgását az uniós tagállamok területén.

A tervezet célja, hogy megakadályozza az orosz hírszerzési és befolyásolási tevékenységek kiterjedését, amelyek az ukrajnai háború kezdete óta fokozódtak.

A javaslatot a tagállamok biztonsági szolgálatai is támogatják, mivel egyre több bizonyíték utal arra, hogy diplomáciai státusszal rendelkező orosz személyek kémkedésre és adatgyűjtésre használnak uniós területet.

Az állítólagos tervezet értelmében az Oroszországban akkreditált diplomatáknak – beleértve az adminisztratív és technikai személyzetet, valamint családtagjaikat is – legalább 24 órával előre be kellene jelenteniük, ha egy másik tagállamba kívánnak utazni.

A bejelentésben szerepelne az utazás célja, a közlekedési eszköz, valamint a belépési és kilépési pont. Ezzel párhuzamosan az adott ország biztonsági hatóságai dönthetnének arról, hogy engedélyezik-e az áthaladást vagy a látogatást.

Az Európai Külügyi Szolgálat szerint a javaslat nem sértené a Bécsi Egyezményt, mert nem korlátozná a mozgást azon tagállam területén, ahol a diplomaták akkreditálva vannak.

A szabályozás kizárólag a tagállamok közötti utazásokra vonatkozna, és nem akadályozná a diplomaták hazatérését Oroszországba. Brüsszel hangsúlyozza, hogy a cél nem a diplomácia ellehetetlenítése, hanem a visszaélések megelőzése.

A döntésről a tagállamok külügyminiszterei várhatóan a következő hetekben egyeztetnek. Több kelet- és észak-európai ország már jelezte támogatását, míg néhány nyugat-európai tagállam attól tart, hogy a lépés viszontválaszokat válthat ki Moszkvából.

Nem ismert még a magyar kormány álláspontja, de a konszenzusos lépéshez szükség lenne a budapesti támogatásra is.

Magyarország az elmúlt években következetesen óvatos álláspontot képviselt az orosz diplomatákkal szembeni uniós lépéseknél, legyen szó kiutasításokról vagy mozgáskorlátozásokról. A kormány rendre a diplomáciai csatornák nyitva tartása és a párbeszéd fenntartása mellett érvel, még akkor is, amikor az uniós tagállamok többsége keményebb fellépést sürget Moszkvával szemben. Budapest szerint a kommunikáció megszakítása nem szolgálja a békét, és az elszigetelés helyett inkább a kapcsolattartás lehet a hosszú távú stabilitás kulcsa.

Ennek megfelelően Magyarország gyakran tartózkodik az olyan uniós döntéseknél, amelyek az orosz diplomaták tevékenységét korlátoznák, illetve nem csatlakozik automatikusan a kollektív kiutasításokhoz.

Ez a megközelítés több alkalommal is szembement az uniós fősodorral. A 2018-as Szkripal-merénylet után, amikor az EU-s országok nagy része orosz diplomatákat utasított ki, Magyarország nem csatlakozott a közös akcióhoz. Hasonlóan, az ukrajnai háború kitörése óta sem hajtott végre látványos diplomáciai szankciókat: sem az orosz nagykövetség létszámát nem csökkentette, sem magas rangú személyeket nem nyilvánított persona non gratának. A kormány mindeközben a pragmatikus gazdasági és energetikai együttműködés fenntartását is hangsúlyozza, és azzal érvel, hogy igyekszik elkerülni minden olyan lépést, amely Moszkva megtorlását vagy a kétoldalú kapcsolatok romlását kockáztathatná.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images