Brüsszel tesztelni kezdi az agyelszívás új szintre emelését

Két párhuzamos programmal próbálja berúgni az AI-használat és -fejlesztések motorját az Európai Bizottság. Henna Virkkunen, az EU technológiai szuverenitásért felelős biztosa szerdán mutatta be a friss tervezetet.

Az uniós AI-stratégia első pillére az Apply AI néven fog futni, amely a mesterséges intelligencia alkalmazott használatát pörgetné fel olyan elengedhetetlen ágazatokban, mint az egészségügy, gyógyszeripar, energetika, mobilitás, gyártás, építőipar, mezőgazdaság, védelem, kommunikáció és kultúra. Emellett támogatja a kis- és középvállalkozásokat, és segíti az iparágakat az MI integrálásában.

Mindez azért fontos, mert a tavalyi évben átlagosan csak a vállalkozások 13%-a használta az AI-t valamilyen szinten. Bár Virkkunen szerint idénre jelentősen megnőtt ez a szám, fontos, hogy ezt uniós szinten támogassák, hiszen míg Dániában a 27%-ot is elérte az AI-penetráció, addig

jó néhány országban alig néhány százalék alkalmaz mesterséges intelligenciát.

A Bizottság első körben erre 1 milliárd eurót mozgósít, így a konkrét tervek között szerepel például AI-alapú fejlett szűrőközpontok létrehozása is, de az eddig EU által üzemeltetett digitális innovációs központokat átneveznék AI-tapasztalati centrumokká, ahol

a vállalkozók elsőbbségi hozzáférést szerezhetnének a legfrissebb fejlesztésekhez, hogy ezzel is előrébb kerüljenek a technikák implementálásában.

A Bizottság fontosnak látja, hogy a vállalkozások első helyen vegyék figyelembe az AI-alapú megoldásokat, de eközben arra is szeretnének figyelmet fordítani, hogy az európai munkaerőt ne érje váratlanul a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása. Ideális esetben tehát az AI-penetrációnak nem a munkahelyek elvesztését kéne jelentenie, hanem azt, hogy a munkavállalók jóval nagyobb hatékonysággal tudnak majd dolgozni.

A stratégia második pillére, az AI in Science a tudományban való felhasználását célozza, amely több konkrét lépést is említ:

• Mindenekelőtt a „Válaszd Európát” program keretében elindítanak egy tesztüzemet „RAISE” (Resource for AI Science in Europe) néven, amely egy 58 millió eurós kerettel segítené az AI-szakemberek képzését, bevonzását és Európában való megtartását.

• Ennek tízszeresét, 600 millió eurót különítenek el a kutatás-fejlesztést támogató Horizon Europe alapból, hogy ezekből építsék föl a már korábban beharangozott 4-5 „AI-gigagyárat”.

• Szintén a Horizon-forrásokból 3 milliárd fölé dupláznák az AI-kutatásra fordított éves befektetési keretet.

• Emellett pedig külön támogatnák és ösztönöznék a tudósokat, hogy kijelöljék azokat az adatszakadékokat, amelyek hátráltatják a mesterséges intelligencia tudományban való használatát.

Ez utóbbiban különösen fontos alapot jelenthet, hogy a Bizottság még a hónap vége előtt tervezi bemutatni Adatunió-stratégiáját, amelynek célja jobban összehangolni az adatpolitikákat a vállalkozások, a közszféra és a társadalom igényeivel.

A RAISE programot a második pillér több elemével együtt egyébként november elején, egy koppenhágai AI-csúcson akarják elindítani, amelyet a Bizottság és a soros elnökséget betöltő Dánia közösen szervez.

Bár az valóban jó kiindulásnak hangzik, hogy a világ tíz legerősebb szuperszámítógépéből négy található az EU-ban, és emellett a kvantumtechnológiára is komoly hangsúlyt fektetnek,

a kínai állami támogatások és az amerikai Szilícium-völgy kereszttüzében várhatóan még nagyobb támogatásokra lesz szükség a hátrány ledolgozásához.

Ehhez bizonyára a magántőkének is meg kell mozdulnia, ami csak akkor lehetséges, ha ők is elhiszik, hogy az EU nemcsak megbízhatóbb táptalaj a fejlesztésekhez, hanem ha kell, rugalmasabb is tud lenni a szabályozás terén.

Címlapkép forrása: EU