Radikális kvótacsökkentésekre készül Brüsszel

Ugyan az EU jelenlegi acélvédelmi intézkedései csak 2026 nyarán veszítenék el érvényüket, az Európai Bizottság kedden egy jóval radikálisabb tervet mutatott be arra, hogyan próbálják visszaszorítani a terméknél fellépő globális túltermelést. Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos és Stéphane Séjourné ipari stratégiáért felelős biztos együtt mutatták be az intézkedéseket, melyek értelmében:

• 47%-kal csökkentik a vámmentesen behozható acélimport mennyiségét, amely így évi 18,3 millió tonnára csökken,

• megduplázzák a lefelezett kvótán túl behozott acélra vonatkozó vámot, amely így 25-ről 50%-ra nő,

• minden EU-n kívüli országnak kötelezővé teszik az olvasztás és az öntés helyének bizonyítását, hogy ne lehessen kijátszani a rendszert az EU-val jó kapcsolatot ápoló harmadik országokon keresztül.

A Bizottságot vezető Ursula von der Leyen szerint erre azért van szükség, mert

Egy erős, dekarbonizált acélágazat létfontosságú az Európai Unió versenyképessége, gazdasági biztonsága és stratégiai autonómiája szempontjából.

Ezenfelül a korábbi általános dömpingellenes és kiegyenlítő vámok továbbra is érvényben lesznek már az első behozott tonnától, és a kvóta elérése után ezekre fog rátevődni az 50%-os védővám. Ezenfelül Šefčovič elmondta, hogy

a lecsökkentett kvóta nem feltétlenül lesz egyforma hatással minden EU-ba exportáló országra, hiszen a behozható mennyiségeket kétoldalú tárgyalásokon véglegesíthetik.

A korábbi megállapodások alapján Norvégia, Izland és Liechtenstein exportja például alapvetően nem lesz alávetve az új rendszernek, de a kivételes biztonsági helyzetben lévő tagjelölt országok, például Ukrajna érdekeit is figyelembe veszik a kvótaelosztások meghatározásakor, és az Egyesült Királyságnak sem kell tartania attól, hogy érdemben feltartanák exportját, köszönhetően a vonatkozó windsori megállapodásnak.

Az EU jelenleg a világ harmadik legnagyobb acéliparával rendelkezik. Ennek ellenére a korábbi 11 millió tonnás túltermeléshez képest az utóbbi években 10 millió tonnás importra szorult, és mintegy 18 ezer állás szűnt meg közvetlenül a mintegy 300 ezer embert foglalkoztató szektorban, ami közvetetten további 2,5 millió állást tart fenn.

Jelenleg a helyben megtermelt acél a szükségletek 67%-át tudja fedezni, de az új kvótáknak köszönhetően a Bizottság azt szeretné elérni, hogy

maximum néhány éven belül elérjen egy sokkal egészségesebb, 80%-os szintet.

Az uniós becslések szerint a globális túlkapacitás már most is meghaladja a 620 millió tonnát, de jövőre a 720 milliót is túlszárnyalhatja, ami ötszöröse az EU éves szükségletének, és az alapvetően nyitottabb piac miatt még inkább elsődleges célpontjává válna a többségében Kínában előállított acélnak.

Bár a kvótarendszer radikális megerősítése most egyoldalú az EU részéről, a lépés tagadhatatlanul reakció az USA-val folytatott egyeztetésekre is, akik élből magas vámokkal próbálják visszavágni az ő piacukat és iparukat is veszélyeztető túltermelést. A közös fellépés amiatt is fontos uniós szempontból, mert ez hozzásegítheti az amerikai vámalkuban előrejelzett lehetséges európai acélkvóták megszerzéséhez is.

A tájékoztatón Šefčovič is többször kiemelte, hogy ezeknek a kvótáknak az elérése nem kéne, hogy gondot jelentsen, hiszen az USA kifejezetten magas minőségű, speciális acélt vásárolt eddig az EU-tól, amelyet elsősorban a repülőgép- és a védelmi iparban használnak fel. Bár ez ügyben lehetséges, hogy nagyobb lesz a hangsúly azon, hogy az EU mennyire tud megfelelni azoknak az egyéb vállalásoknak, amelyeket von der Leyen még júliusban tett Donald Trump amerikai elnöknek.

Az acélkvóták emellett megnehezíthetik az Indiával kötött partnerségi megállapodás tető alá hozását is, hiszen néhány hete az ország acélminisztere már az európai karbonvámokra (CBAM) is azt mondta, hogy jelentősen meg fogják nehezíteni az indiai acélexportot, hiszen azt meglehetősen szennyező, régebbi típusú kohókban állítják elő.

A bizottsági javaslatot most a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsnak kell jóváhagynia sima kétharmados többséggel, miután a Parlament is nekiláthat a munkának. Séjourné arra kérte az uniós szerveket, hogy minél gyorsabban fogadják el a rendelkezést, hogy az mihamarabb felülírhassa a jelenlegi acélvédelmi szabályozást, ami nem bizonyult elég erősnek a túlkapacitás visszavágására.

A lépés persze több szempontból is indokoltnak tűnik, leginkább amiatt, mert ez az európai ipar újrafejlődéséhez is nagyban hozzájárulhat. Ugyanakkor kérdés, hogy a protekcionista kereskedelempolitika milyen hatásokat vált majd ki az Európa számára továbbra is nélkülözhetetlen keleti exportőrökből.

Címlapkép forrása: EU