Végzetes következményei lehetnek a brüsszeli magyar kémbotránynak

Magyarország brüsszeli állandó képviseletén több hírszerző is fedésben dolgozhatott a 2010-es években. A hírek alapján azt a feladatot kaphatták, hogy igyekezzenek beszervezni minél több forrást, különösen olyan magyarokat, akik az Európai Bizottság által bizalmasan kezelt információkhoz férhettek hozzá – derül ki a Direkt36 oknyomozó riportjából.

A cikk szerint az Információs Hivatal emberei olykor meglepő nyíltsággal közelítették meg a magyar dolgozókat, akik számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a képviselet emberei valójában hírszerzők. A brüsszeli rezidentúra vezetője, akit a cikkben „V.” néven említenek, például – tudván, hogy kiszemeltje nem lenne megnyerhető pénzbeli juttatásokkal – azt ajánlotta fel, hogy a számára fontos civil szervezet komoly állami támogatásban részesülhet, ha aláír egy informátori szerződést.

A cikk több más, fedett szereplőt is megnevez – például „E.” és „D.” fedőnevű diplomatákat –, akik felderítő és toborzó feladatokat láttak el. Az egyikük informális beszélgetésekkel mérte fel, kik lehetnek fogékonyak a beszervezésre, míg a másik már konkrétan bizalmas uniós dokumentumokat próbált megszerezni, arra hivatkozva, hogy

Mindketten magyarok vagyunk, ugyanazért a célért dolgozunk.

A cikk alapján a legtöbb ilyen kísérlet gyorsan lepattant a megkeresett személyekről, ám maguk a próbálkozások tartósan rányomhatják a bélyeget az uniós szerveknél dolgozó magyar kollégák megítélésére. Önmagában az információszerzés különböző formái nem számítanak ritka jelenségnek az EU központjában, de az ilyen típusú klasszikus beszervezési kísérletek sokkal jellemzőbbek a Kínához vagy Oroszországhoz köthető szereplőkre. Emiatt Magyarországot – a szövetséges országokat jelölő „kék” besorolása ellenére –

állítólag egyre inkább „lila” nemzetként emlegetik a belga kémelhárítás emberei.

A cikk szerint a kiszemelt személyek felkutatásában áttételesen szerepe lehetett Várhelyi Olivérnek is, aki bár azóta a Bizottság egészségügyi biztosává lépett elő, a brüsszeli magyar képviselet vezetőjeként elvileg az „ország ellen készített” jelentésekre volt kíváncsi. Várhelyi 2015-től 2019-ig igazgatta Magyarország állandó képviseletét Brüsszelben, a korábban említett V. lebukása pedig 2017-ben történt.

A helyzetet az EB egyik magyar szóvivője is kommentálta, aki az Euronews kérdésére elmondta, hogy tudomása szerint Várhelyi 2019-es kinevezésekor még nem állt rendelkezésükre ez az információ, de az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen már tisztában van az esettel.

A cikk csütörtöki megjelenése után az Európai Parlament is gyorsan reagált. Közvetlenül a von der Leyen ellen irányuló újabb bizalmatlansági indítványok leszavazása előtt Elio Di Rupo belga szociáldemokrata képviselő kérte az EP-elnököt, Roberta Metsolát, hogy állítson fel egy ad hoc vizsgálóbizottságot. Ha beigazolódik a gyanú,

az EU alapszerződéseit az unió mai valóságához kellene igazítani.

Címlapkép forrása: EU