EU-s fizetése ötszörösét veszi fel az Ursula von der Leyen puccsolását beindító román képviselő

Az Európai Parlament 720 képviselőjéből 59 olyan bizottságokban ül vagy olyan szakpolitikai területeken dolgozik, amelyek valamilyen mértékben kapcsolódnak fizetett mellékállásaik egyikéhez, de közülük mindössze nyolcan nyilatkoznak nyíltan az esetleges érdekütközésekről - derül ki a Financial Times elemzéséből.

A mesterséges intelligenciával készített felmérés nagyban támaszkodik a Transparency International korábbi adataira, amelyek szerint összesen 202 képviselő rendelkezik bejelentett másodállással. Közülük messze a legkiemelkedőbb summát Gheorghe Piperea román képviselő teszi zsebre, aki

évente mintegy 641 000 eurót keres meg a 130 000 eurós képviselői fizetése mellett.

Bérkiegészítés

A nagyjából évi 250 millió forintnak megfelelő extra jövedelmet az a Piperea tudhatja magáénak, aki a nyár folyamán először nyújtott be bizalmatlansági indítványt az Európai Bizottság és annak vezetője Ursula von der Leyen ellen.

Piperea akkor amiatt kezdeményezett bizalmatlansági szavazást, mert von der Leyen a bírósági határozattal szemben nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a Covid-járvány alatti vakcinabeszerzésekkel kapcsolatos magánüzeneteit, amelyek miatt felmerült a korrupció gyanúja is.

Akkor még saját pártja, a mérsékelten eurószkeptikus, de jobboldali Konzervatívok és Szuverenisták (ECR) is meglehetősen megosztott volt indítványában, akkor azonban a szélsőbal és a szélsőjobb is rájött, hogy alapvetően nem nehéz összeszedni azt a 72 aláírást, amelyre szükség van egy bizalmatlansági szavazás összehívásához, még akkor se, ha biztosak lehetnek benne, hogy az nem fog átmenni.

Piperea saját bevallása szerint egyetemi tanárként, ügyvédként és fizetésképtelenségi szakértőként dolgozik. Teszi ezt úgy, hogy pártja nevében a fizetésképtelenségi jogszabályok tárgyalásait vezeti.

A képviselő azt mondta a lapnak, hogy 10 százalékos tulajdonrésze van egy csődügyekkel foglalkozó ügyvédi irodában, de ott nem gyakorolja hivatását, így

a román törvények szerint nem áll fenn semmilyen összeférhetetlenség ilyen esetekben.

Pipereát egy francia néppárti (EPP) politikus követi a listán 231 ezer eurós másodlagos fizetéssel, és harmadik olasz párttársa 200 ezerrel, szorosan mögötte pedig 199 ezer euróval az EPP-t vezető Manfred Weber, amely az Európai Parlament messze legjelentősebb frakciója.

A Néppártban egyébként hét képviselő is 100 ezer euró fölött keres az alapdíjazásán felül, míg a tőle balra helyet foglaló pártok közül csak a liberális Renew-nak van egy 177 ezer eurós extra jövedelme. Rajtuk kívül az ECR és a Patrióták (PfE) soraiban ül még 3-3 képviselő aki 100 ezer feletti egyéb jövedelemmel számolt el.

Fontos persze itt is kiemelni, hogy külön fizetést felvenni közel sem jelent automatikusan összeférhetetlenséget. A 202 másodállással rendelkező képviselő közül csupán 59-nél feltételezhető összeférhetetlenség, de így is a teljes parlament közel 10 százalékánál indokolt lehet a vizsgálat.

Összeférhetetlenség

Az 59 érintett képviselő közül több mint két tucat olyan ügyeken dolgozik, amelyek azonban feltűnően szorosan kapcsolódnak mellékállásukhoz. Többségük úgy döntött, hogy nem szükséges érdekütközést bejelentenie, annak ellenére, hogy bankok vagy vállalatok igazgatóságában ülnek, vagy fizetett tanácsadóként dolgoznak olyan területeken, amelyeket az általuk kezelt jogszabályok érintenek.

Axel Voss német néppárti képviselő például adatvédelmi és mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozások tárgyalásait vezeti, miközben a Deutsche Telekom adatvédelmi tanácsadó testületének fizetett tagja, valamint szabadúszóként dolgozik egy adatvédelemre specializálódott német ügyvédi irodánál is.

A mezőgazdasági bizottság 50 tagja közül nyolcan rendelkeznek az agráriumhoz kapcsolódó másodállással. Stefan Köhler szintén német, szintén néppárti képviselő például gazdálkodó, a bajor gazdaszövetség regionális elnöke és egy agrártechnológiai vállalat igazgatóságának tagja, amiért évi 126 000 eurót keres.

Bár a másodállások védelmezői szerint a szakmai tapasztalat javíthatja a jogalkotás minőségét, magától értetődően

könnyen problémássá válhat, ha egy képviselőt olyan lobbiszervezet is fizet, amelynek célja a politikusok és döntéseik befolyásolása.

Az Európai Parlament jelenleg egyáltalán nem tiltja a másodállásokat, és a lobbicsoportoktól kapott "ajándékokat" is az esetleges összeférhetetlenségekhez hasonlóan csak jelenteniük kell. Ugyan a szervezetet elnöklő Roberta Metsola többször is sürgette az etikai szabályozás reformját a 2023-as Qatargate megvesztegetési botrány óta, a Parlament jobboldali többsége (ide értve saját pártját, az EPP-t is) komolyan hátráltatja az előrehaladást.

Ugyan Metsola alatt javult az átláthatóság a bevallási nyilatkozatokkal, sokak szerint ezeket senki sem ellenőrzi igazán, így a Transparency International munkatársa szerint

Csak idő kérdése, hogy mikor tör ki egy következő botrány.

Címlapkép forrása: EU