Nem Magyarország, hanem két másik ország torpedózza meg az új orosz szankciókat

Robert Fico ismét belengette, hogy megvétózza az Oroszország elleni új uniós szankciócsomagot, ezzel megakadályozva a döntés elfogadását a jövő heti EU-csúcs előtt. A csomag többek között az orosz cseppfolyósított földgázt (LNG), az olajipari infrastruktúrát, az úgynevezett „árnyékflottát” és a kriptovaluta-platformokat célozná, valamint korlátozná az orosz diplomaták mozgását az EU-n belül.

A technikai részletekben már megegyeztek a tagállamok, így most csak a politikai jóváhagyás hiányzik – amit Pozsony és Bécs blokkol, de meglepetésre Magyarország nem.

Fico António Costa, az Európai Tanács elnöke felé jelezte, hogy „nem hajlandó újabb szankciócsomagokról tárgyalni”, amíg a csúcson nem születnek konkrét döntések az európai autóipar és az energiaárak válságának kezeléséről. A szlovák miniszterelnök kifogásolta, hogy a tervezett zárónyilatkozat csak általánosságban említi ezeket a témákat, miközben Ukrajna támogatása részletesen szerepel benne. Azt ígérte, Szlovákia

lényegesen konkrétabb javaslatokat nyújt be az energiapiaci és autóipari problémákra a csúcstalálkozón, amelyet október 23-án tartanak.

A szlovák kormányfő ezzel megismétli korábbi taktikáját: a múltban is más ügyekhez kötötte a szankciók támogatását. Korábban az orosz fosszilis energiahordozók kivezetését csak azután fogadta el, hogy az Európai Bizottság levélben nem kötelező, de politikai garanciákat adott az átmenet megkönnyítésére. Szlovákia továbbra is erősen függ az orosz energiától, és magas az energiaszegénységben élők aránya az országban.

Most Fico a 2035-től tervezett belső égésű motoros autók tiltását támadja, amelyet Németország új kancellárja, Friedrich Merz is elutasított.

Ausztria eközben más okból hátráltatja a megállapodást. Bécs azt kérte, hogy

az EU oldja fel a szankciók alá vont Rasperia Trading orosz cég részvényeinek befagyasztását, hogy kártalaníthassa a Raiffeisen Bank Internationalt, amely 2,1 milliárd eurós veszteséget szenvedett el egy moszkvai bírósági döntés miatt.

A tagállamok többsége azonban ellenzi a javaslatot, mert attól tartanak, precedenst teremtene más, hasonló követelésekre.

Az osztrák külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy Ausztria kormánya továbbra is támogatja Ukrajnát és a szankciós rendszert, de kötelességének tartja az osztrák vállalatok érdekeinek védelmét. Diplomáciai források szerint egyelőre nem világos, hogy Ausztria a vezetői csúcsra is elviszi-e az ügyet, vagy visszalép a növekvő politikai nyomás hatására. Így a következő napokban eldőlhet, sikerül-e az uniós tagállamoknak áttörést elérniük az új szankciók ügyében, vagy ismét elhúzódik az Oroszországgal szembeni egységes fellépés, pedig most Magyarország hangja sem hallatszik ki a közös kórusból.

Címlapkép forrása: EU