Baljósló kilátásokat fest Magyarország EU-s pénzei szempontjából a precedensértékű meghallgatás

A héten az Európai Unió Bírósága háromórás meghallgatáson vizsgálta a Parlament vádjait, miszerint a Bizottság megsértette saját szabályait, amikor 2023 decemberében elérhetővé tette a Magyarországnak járó támogatások egy jelentős, 10,2 milliárd eurós részét az igazságszolgáltatási reformokra hivatkozva.

Az EP-képviselők szerint a döntés politikai megfontolásból született, közvetlenül a tagállamokat tömörítő Európai Tanács csúcstalálkozója előtt, ahol az EU-s állam- és kormányfők újabb,

Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyről és a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szavaztak.

Ennek a szavazásnak lett az a konklúziója, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a belengetett vétó helyett inkább kiment kávézni a szavazáskor, így az állásfoglalása nélkül, egyhangúlag fogadták el Ukrajna további támogatását.

A Parlamentet képviselő ügyész vádjai szerint az elvileg az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálására szánt magyar intézkedéseket a Bizottság csak hiányosan vizsgálta meg, és szinte egyik pillanatról a másikra oldotta fel a vonatkozó forrásokat.

Ezzel szemben a bizottsági álláspont szerint az időzítés mögött semmilyen politikai megfontolás nem volt, az ügyet már hónapok óta vizsgálták, és úgy látták, nincs értelme tovább lakat alatt tartani a források ezen részét.

Ahogy erről korábban is több ízben írtunk, ezt az is alátámasztja, hogy a Bizottság már az Ukrajna csatlakozási szándékával kapcsolatos tárgyalások napirendre kerülése előtt közölte Magyarországgal, milyen további reformokat vár az uniós pénzek feloldásához. Innen nézve inkább az a magyarázat tűnik reálisnak, hogy

a kormány inkább csak bevárta a decemberi csúcstalálkozót, hogy a források megszerzésével magyarázhassa a belengetett vétó elmaradását.

A meghallgatást vezető bíró azonban elsősorban azt kérdőjelezte meg, hogy a Bizottság miért gondolta jogosnak feloldani a zárolt források nagyjából felét, miközben olyan mérföldkövek maradtak teljesítetlenül, amelyek szintén a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével foglalkoztak.

Ez inkább arra utal, hogy az esetet elbíráló testület hajlik arra, hogy szélesebb kontextusban vizsgálja a döntés jogosságát. A négy bizottsági ügyvédet magyar oldalról támogató Fehér Miklós Zoltán többek között azzal indokolta a vád megalapozatlanságát, hogy az Európai Parlament elvileg elfogadta a Magyarország által magára meghatározott reformokat, és nem jelezte előre, hogy ezeknek a gyakorlatban is hatással kell lenniük a szerintük rendszerszintű hibákra.

Fehér azt is többször hangsúlyozta, hogy a vádban megfogalmazott vélelmezések ellenére a bírósági tanácsok összetétele több okból változhat, így a leváltások és átalakítások sem jelenthetnek alapot annak feltételezésére, hogy az ország vezetésének kellemetlen szereplőket lett volna célja lecserélni. Ezen kívül elmondta, hogy a beépített automatikus rendszerek garanciaként szolgálnak arra, hogy objektív kritériumok alapján osszák ki a tárgyalásra váró ügyeket.

Az ügyet elbíráló Tamara Ćapeta február közepén fog nem kötelező érvényű véleményt mondani, de a végleges döntés értelmében két fontos következménye is lehet Magyarországra nézve:

1. Ha a Parlament álláspontjának adnak igazat, akkor akár a 2023-ban feloldott források visszafizetésére is kötelezhetik Magyarországot.
2. Amennyiben elfogadják, hogy ilyen esetekben rendszerszintű szemléletet kell alkalmazni, és nem szigorúan a jogi szöveg alapján – a gyakorlatot háttérbe szorítva – kell eljárni, az az EU következő költségvetési ciklusára is komoly implikációkkal járhat.

A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) tervezetének bemutatásakor a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elmondta, hogy az uniós források kifizetését teljes mértékben a jogállamisági kritériumok teljesülésétől tenné függővé.

Ezt még a költségvetési reform ellen, a kohéziós és agrárforrások védelmében kardoskodó parlamenti jelentéstevők is üdvözlendőnek ítélték, akik átláthatóbb kritériumrendszert javasoltak a közös EU-s pénzek elosztásánál.

Erre a szempontra Fehér is külön felhívta a figyelmet a meghallgatáson, így annak ellenére, hogy az ügyben az Európai Bizottság viseli a vádakat,

a mindenkori magyar kormány szempontjából is fontos lehet, hogy milyen döntést hoz az Európai Unió Bírósága.

Címlapkép forrása: EU