Brüsszel azonnal bilincsbe verné Vlagyimir Putyint, ahogy Budapestre ér – szerintük meg van kötve a magyar kormány keze

Csütörtök este derült ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnökök Budapesten találkoznak majd, hogy az ukrajnai háború lezárásáról tárgyaljanak. A lépés azért is izgalmas, mert az orosz államfő először lép be egy uniós ország területére azután, hogy 2022. február 14-én lerohanta hadserege Ukrajnát.

Azóta a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús és emberiesség-ellenes bűncselekmények miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyinra. A magyarországi látogatása viszont látszólag ebből a szempontból biztonságos: Magyarország idén áprilisban, Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő látogatása előtt kilépett a szervezetből.

Akkor nem is tartóztatták le a politikust, aki ellen 2024 novemberében azért adtak ki elfogatóparancsot Yoav Gallant volt védelmi miniszterrel együtt, mert az ICC szerint az izraeli hadsereg tagjai Hamász elleni gázai hadműveletei során feltételezhetően háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el. A magyar kabinet politikailag motiváltnak nevezte a testület döntését és a szervezet működését.

A helyzetet viszont bonyolítja, hogy az EU partnerszervezetének tartja a testületet.

Ezen körülmények között nem meglepő, hogy az Európai Bizottság pénteki szokásos sajtótájékoztatóján Anouar El Anouni szóvivőt is kérdezték a paradox helyzetről, aki megerősítette, hogy az uniós álláspont a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) kapcsolatban továbbra is egyértelmű és változatlan:

az Európai Unió teljes mértékben támogatja a hágai bíróságot, valamint a Római Statútumban lefektetett elveket.

Kiemelte, hogy az EU tiszteletben tartja a bíróság függetlenségét és pártatlanságát, és továbbra is elkötelezett a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás és a büntetlenség elleni küzdelem mellett.

El Anouni felidézte a Tanács 2023-as – Magyarország által is elfogadott – következtetéseit, amelyekben

az uniós tagállamok megszavazták, hogy teljesen együttműködnek a Nemzetközi Büntetőbírósággal, beleértve a függőben lévő elfogatóparancsok végrehajtását, valamint az önkéntes együttműködési megállapodások megkötését.

Hozzátette, hogy a testület szerint minden államnak biztosítania kell a bíróság munkájához szükséges támogatást.

A szóvivő emlékeztetett arra is, hogy

amennyiben egy tagállam bejelenti a kilépési szándékát a Római Statútumból, a visszavonulás csak egy évvel a hivatalos értesítés után lép hatályba, vagyis Magyarország hivatalosan még tagja az ICC-nek.

A kilépési döntés nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyek a már megkezdett vizsgálatokkal és eljárásokkal kapcsolatban állnak fenn, az elfogatóparancs végrehajtása még ezek közé tartozik. Mint mondta,

az ICC-ből való távozás önmagában nem mentesíti az adott országot a korábbi ügyekkel kapcsolatos együttműködési kötelezettségei alól.

A sajtótájékoztatón egy újságíró arra is rákérdezett, mi történne, ha Vlagyimir Putyin repülőgépe átrepülne egy olyan uniós tagállam légterén, amely a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja. A kérdés arra vonatkozott, hogy az adott ország köteles lenne-e végrehajtani a bíróság által kiadott elfogatóparancsot az orosz elnök ellen. El Anouni válaszában kerülte a konkrét spekulációt, és azt mondta, a Bizottság nem kíván előrejelzéseket tenni arról, hogy milyen helyzetek alakulhatnak a jövőben.

A sajtótájékoztatón Anitta Hipper szóvivő válaszolt a Vlagyimir Putyin budapesti látogatásával kapcsolatos egyéb kérdésekre is. Az újságírók főleg arra voltak kíváncsiak, hogyan értékeli az Európai Bizottság az orosz elnök útját, különösen annak fényében, hogy az uniós tagállamok közül Magyarország az egyetlen, amely nyíltan fogadja az orosz vezetőt az Ukrajna elleni háború kezdete óta. Hipper hangsúlyozta, hogy

az uniós intézmények és a tagállamok közös álláspontja továbbra is az, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti.

Azt mondta, az Európai Bizottság továbbra is a szankciók szigorú végrehajtására és a nemzetközi elszámoltathatóság biztosítására helyezi a hangsúlyt.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az uniós vezetők többször is világossá tették: a tagállamoknak a közös kül- és biztonságpolitika szellemében kell eljárniuk, különösen az olyan helyzetekben, amikor a látogatások vagy találkozók politikai üzenetet közvetíthetnek. Hipper szerint

a Bizottság nem kíván beleszólni a tagállamok kétoldalú diplomáciai döntéseibe, de elvárja, hogy minden uniós kormány figyelembe vegye a közös uniós álláspontot és az Ukrajnával szembeni szolidaritást.

A kérdések között szóba került Donald Trump előző esti bejelentése is, amellyel kapcsolatban a Bizottság nem kívánt kommentárt fűzni az amerikai belpolitikai fejleményekhez. Hipper csupán annyit mondott, hogy az EU továbbra is az Egyesült Államokat tekinti legfontosabb partnerének a nemzetközi együttműködésben, és bízik abban, hogy ez a partnerség a jövőben is fennmarad, függetlenül a politikai változásoktól.

Címlapkép forrása: Jaap Arriens/NurPhoto via Getty Images