Brüsszel kihirdette a nyerteseket: olyan innovációk kaptak díjat, amelyek megváltoztathatják a jövőnket

Brüsszelben adták át a 2025-ös RegioStars-díjakat, amelyekkel minden évben az Európai Unió leginspirálóbb, uniós támogatásból megvalósult regionális fejlesztési projektjeit ismerik el.

Az idei pályázatra rekordszámú, 266 nevezés érkezett, közülük 25 döntős versengett öt kategóriában. A nyerteseket az Európai Régiók és Városok Hetén hirdették ki, és az AGEO-projekt a közönségdíjat is kiosztották.

A RegioStars-díjak célja, hogy bemutassák, miként képes az uniós kohéziós politika kézzelfogható változásokat hozni a helyi közösségek életébe – legyen szó környezetvédelmi innovációról, társadalmi integrációról vagy digitális fejlesztésekről.

A díjak jelentősége túlmutat a látványos eredményeken: ezek a projektek azt a szemléletet testesítik meg, amely szerint a regionális fejlesztés ma már nem csupán infrastrukturális beruházásokat jelent, hanem olyan rendszerszintű megoldásokat is, amelyek erősítik a társadalmi kohéziót és elősegítik a zöld és digitális átmenetet. A pályázatok elbírálásában szakértői zsűri vett részt, amely nemcsak az innovációt, hanem a fenntarthatóságot, a partnerségi alapú megvalósítást és a közösségi hatást is értékelte. A RegioStars ma már az európai fejlesztéspolitika egyik presztízseseményévé vált, és sok esetben ugródeszkát jelent a projektek további uniós vagy nemzetközi finanszírozásához.

A 2025-ös győztesek változatos területekről érkeztek, a precíziós mezőgazdaságtól a társadalmi befogadáson át a környezeti kockázatkezelésig:

• Fertisat (Lengyelország): műholdas radarmegfigyelésre épülő precíziós mezőgazdasági rendszer, amely a talaj tápanyagtérképezésével csökkenti a vegyszerhasználatot és javítja a terméshozamot.

• AGEO – Atlantic Geohazard Risk Management (Portugália, Spanyolország, Franciaország, Írország, Egyesült Királyság): a part menti geológiai kockázatokat – például földcsuszamlásokat és tengerszint-emelkedést – vizsgálja, és civil kutatók bevonásával növeli a lakossági felkészültséget; ez a projekt kapta a közönségdíjat is.

• MONOCAB OWL (Németország): új mobilitási koncepció, amely önjáró, moduláris kabinokat alkalmaz a kihasználatlan vasúti síneken, alternatívát kínálva a fenntartható helyi közlekedésre.

• Early Support for Families at Risk (Csehország): szülés utáni pszichoszociális támogatást nyújt a veszélyeztetett családoknak, segítve a mentális egészség megőrzését és a társadalmi beilleszkedést.

• Shankill Shared Women’s Centre (Észak-Írország): közösségi központ, amely protestáns és katolikus nők közötti együttműködést épít, a társadalmi békét és a generációk közötti párbeszédet támogatva.

A hat díjazott projekt jól példázza, milyen irányba halad ma az uniós kohéziós politika. A korábbi évek ipari fejlesztéseivel szemben a 2025-ös nyertesek inkább az emberi tényezőre, a helyi közösségek megerősítésére és a digitális, illetve zöld technológiák beépítésére koncentrálnak. A Fertisat és az AGEO esetében különösen szembetűnő a tudományos innováció és a közösségi részvétel összekapcsolása: az előbbi a precíziós gazdálkodás fenntarthatósági dimenzióját hangsúlyozza, míg az utóbbi a környezeti kockázatok kezelését teszi közösségi üggyé.

A MONOCAB projekt a mobilitási kísérletezés egyik legérdekesebb példája, amely a meglévő infrastruktúrák újrahasznosításával kínál rugalmas alternatívát a személyszállításban.

Bár a RegioStars-díjak minden évben ünnepi pillanatot jelentenek a kohéziós politika számára, a mostani eredmények mögött olyan kérdések is meghúzódnak, amelyek a jövő fejlesztéspolitikáját meghatározhatják. A projektek fenntarthatósága hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a helyi önkormányzatok, kutatóintézetek és civil szervezetek képesek a közös működésre. Az uniós források felhasználása továbbra is adminisztratív kihívásokkal jár, és a skálázhatóság – vagyis hogy a sikeres kísérletek más régiókban is működjenek – szintén korlátozott. A MONOCAB vagy az AGEO példája azonban azt mutatja, hogy a kísérleti projektek képesek inspirálni szélesebb körű változásokat, ha rugalmas szabályozási környezet és politikai támogatás kíséri őket.

Magyarország számára a mostani díjazottak tapasztalata különösen tanulságos lehet. A Fertisat modellje például közvetlenül adaptálható a hazai agrárdigitalizációs stratégiákhoz, az Early Support projekt módszertana pedig inspirálhatja a hazai családsegítő szolgálatokat.

Az AGEO példája rávilágít, hogy a közösségi tudományos együttműködések – például lakossági mérések vagy önkéntes adatgyűjtés – miként erősíthetik a környezeti tudatosságot. A RegioStars-díj nemcsak az európai fejlesztéspolitika ünnepe, hanem tükör is: megmutatja, mely régiók képesek a legjobban ötvözni a helyi kezdeményezést az uniós vízióval. A 2025-ös díjazottak alapján ez a jövő egyértelműen az emberközpontú, tudásalapú és fenntartható Európa felé mutat.

Címlapkép forrása: European Union