Az EU döntése miatt súlyos következményekkel nézhet szembe a világ

Az ENSZ szakértői arra figyelmeztettek, hogy az Európai Unió jogszabály-egyszerűsítési törekvései visszaüthetnek a fejlődő országok környezetvédelmi szabályozásaira. Rolph Payet, az ENSZ veszélyes vegyi anyagokkal és hulladékkal foglalkozó vezetője szerint

az EU gyengébb környezetvédelmi előírásai gyengítik az afrikai és ázsiai országok képességét is a vegyi hulladék kezelésére, mivel sok állam európai mintákat követ a jogalkotásban.

Payet hangsúlyozta, hogy amikor az EU magas szintű szabályokat vezet be, az innovációt ösztönöz még Kínában és Indiában is, mivel a globális vállalatok ezekhez igazítják gyáraikat.

Az Európai Bizottság az utóbbi hónapokban az uniós szabályozás egyszerűsítésére tett kísérletet,

többek között a fenntarthatósági jelentések, az ellátási lánc-törvény, a karbonvám és egyes agrárszabályok területén.

A folyamat azonban politikailag megosztóvá vált: az Európai Parlament múlt héten elutasította a fenntarthatósági jelentési szabályok egyszerűsítéséről szóló kompromisszumot, amit a szélsőbal és a szélsőjobb is győzelemként ünnepelt. Payet szerint a dereguláció nem lehet politikai alku tárgya, hanem szakmai kérdés, amelyet iparági nyomás nélkül kell kezelni, különben „veszélyes precedenst” teremthet.

Monika Stankiewicz, az ENSZ Minamata-egyezményének vezetője szerint az EU reputációs kockázatot is vállal, ha túlzottan visszavágja a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.

A vegyipar az egyik leghangosabb kritikusa a jelenlegi szabályrendszernek, amely bonyolult regisztrációs és engedélyezési folyamatokat ír elő. Az iparági szervezetek attól tartanak, hogy az egyszerűsítés során olyan anyagokat is betilthatnak, amelyek kulcsfontosságúak például vízmelegítők vagy kézfertőtlenítők gyártásához. Jessika Roswall környezetvédelmi biztos ugyanakkor védelmébe vette a folyamatot, mondván: a cél nem a dereguláció, hanem az, hogy az EU gyorsabban tudjon reagálni a veszélyes vegyi anyagok betiltásában.

Címlapkép forrása: EU