Újabb közös hitelfelvétel jöhet, miután Brüsszel elkaszálta az orosz pénzek Ukrajnának utalását

Az Európai Bizottság a következő hetekben három lehetőséget tartalmazó dokumentumot terjeszt az unió tagállamait tömörítő Tanács elé:

1. a közös adósságkibocsátást,
2. a jóvátételi kölcsönt az orosz befagyasztott eszközökből, vagy
3. a támogatás teljes megszüntetését

– ez utóbbit azonban csak Magyarország támogatná a Politicónak nyilatkozó diplomaták szerint.

A múlt heti csúcstalálkozón több vezető is felvetette a közös adósságkibocsátás tervét, miután világossá vált, hogy Belgium továbbra sem oldaná fel a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzintézetben tartott befagyasztott eszközöket felhasználásával kapcsolatban.

Ugyan a Covid-járvány megmutatta, hogy ez egy járható út a kríziskezelésre, az akkori kölcsönöket csak 2028-tól kezdik törleszteni, így idővel az Ukrajna számára felvett pénzek is csak tovább halmoznák a több tíz éven át ledolgozandó adósság mértékét.

Egyelőre nem túl jók a kilátások, hiszen a jelenlegi állás szerint Kijev 2026 első negyedévének végén súlyos pénzügyi nehézségekbe ütközik, hacsak nem kap friss pénzinjekciót. Ugyan az Egyesült Államok szankciók terén úgy tűnik, hajlik az unióval való együttműködésre, Ukrajna pénzügyi támogatásából teljesen kiszállt, így az európai tagállamok tűnnek erre az egyetlen elképzelhető szereplőnek.

A helyzet elkerülésére az unió vezetőinek legkésőbb december 18-ig kéne eldönteniük, milyen módon szeretnék folytatni Ukrajna támogatását, ezért most az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság egy újabb javaslat részletein kezdett dolgozni, hogy még időben lépni tudjanak a tagállamok.

A lapnak nyilatkozó források szerint a további adósságnövelés kockázatai miatt a legtöbb EU-s ország továbbra is a befagyasztott eszközök felhasználását tartja a leginkább preferált opciónak, és az is elképzelhető, hogy a közös hitelfelvételt inkább csak az „ijesztő alternatívaként” hozták fel, hogy ezzel győzzék meg azokat, akik nem tartják jó ötletnek orosz pénzből finanszírozni az ukrán védekezést.

Bár az orosz „jóvátételi hitel” keretében, fokozatosan, feltételek mellett folyósított 140 milliárd euró jelentősen megkönnyítené Ukrajna és az EU helyzetét is, a lépés nemcsak jogilag tűnhet önkényesnek, hanem

egy esetleges béketárgyalás esetén is komolyan gyengítené a kiegyezésre való hajlandóságot.

A harmadik opció persze az lenne, hogy az EU lemond Ukrajna támogatásáról, amely viszont a morális kérdéseken felül zárójelbe teheti az eddig folyósított összegek jelentőségét is.

Ez a lehetőség egyelőre úgy tűnik, Magyarországon kívül egyik ország vezetésében sem merült fel komolyan, feltehetően azért, mert látva Oroszország ukrajnai és korábbi grúziai viselkedését, arra következtetnek, hogy ez is csak még jobban felbátorítaná az országot vezető Vlagyimir Putyint esetleges újabb beavatkozásokra.

A tagállamok EU-s küldöttei legközelebb szerdán egyeztetnek a témában, de a lapnak nyilatkozó források szerint az sem kizárt, hogy Belgium előbb-utóbb megváltoztatja az álláspontját, hiszen az országában nehéz költségvetési helyzettel küzdő miniszterelnök, Bart De Wever, csak a csütörtöki csúcstalálkozó reggelén kapta kézhez a végleges tervezetet.

Bár más országoknak is voltak és lesznek aggályai a jóvátételi hitellel kapcsolatban, mivel a pénzeszközök túlnyomó része Belgiumban lett zárolva, elsősorban azon múlik, hogy felhasználják-e őket, hogy a belga vezetés bevállalja-e azt a kockázatot, hogy

Ukrajna orosz pénzből való támogatása idővel az ő országukra is komoly pénzügyi kötelezettségeket róhat, ha azt valahogy meg kéne téríteni a háborút indító ország felé.

Címlapkép forrása: EU