Lopott időhöz jutott az EU, de így is veszélyben a nagy terv megvalósíthatósága

Minden jel arra mutat, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping dél-koreai találkozója sok időt nyert Európának az ellátási krízisben. A ritkaföldfémekre vonatkozó friss kereskedelmi korlátozások egyéves felfüggesztésével azonban még mindig nem biztos, hogy az Unió országainak sikerül megvalósítani az úgynevezett „szuperraktárát”, ami a stratégiai nyersanyagok konszolidálásában és elosztásában segíthetne a kontinensen.

Ugyan az olajszankciók terén és az oroszok ukrajnai háborújának visszaszorításában úgy tűnik, megindult a koordináció az USA és az EU között, a Kínával folytatott találkozások után egyesek úgy látják, könnyen háttérbe szorulhat Európa, ha a kereskedelmi kekeckedés után egymásra találna a két óriáshatalom – írja a Politico.

A közelmúltban bevezetett kínai korlátozások a kritikus nyersanyagok és mikrochipek terén azonnal érezhető negatív hatással voltak az európai iparra, különösen az autógyártókra. Az ebből fakadó félelem miatt az EU gyorsan a párbeszédet kezdte hangsúlyozni, amely bár mindig a keretezésük részét képezte, az elmúlt években jó néhányszor a keményebb fellépés mellett érveltek Kínával szemben.

Mostanra egyes szakértők szerint a kínai tárgyalók azonban meglehetősen elégedetlenné váltak az EU-val folytatott egyezkedésekkel, azok „koordinálatlansága” miatt, ami ez esetben könnyen az uniós politika szinte szükségszerűen „se veled, se nélküled” hozzáállására utalhat.

Az EU legfeljebb másodlagos, talán harmadlagos vagy egyáltalán nem számít Washington és Peking számára ezekben a tárgyalásokban.

– nyilatkozta Jeremy Chan, az Eurasia Group vezető kínaelemzője a lapnak.

A szakértő szerint ez könnyen ahhoz vezethet, hogy az EU teljesen háttérbe szorul, pedig az USA-val való kereskedelmi csatározás miatt eddig mindenki arra készült, hogy az uniós tagállamok még inkább a kínai túltermelés első számú célpontjává válhatnak.

Jelenleg úgy tűnik, Kína inkább terméklerakatként tekint Európára, míg a kritikus nyersanyagokra vonatkozó exportkorlátozásaikat főleg az USA-tól teszik függővé.

Az, hogy ilyen szempontból nem tekintik tényezőnek az EU-t, egyrészt a kínai–amerikai kapcsolatok állásától teheti függővé az uniós vállalatokat, másrészt viszont olyan szempontból megnyugtató lehet, hogy Kína nem tervezi kivéreztetni a kontinenst, így csak tárgyalási képesség kérdése, hogy mit sikerül összehozniuk az uniós tisztviselőknek.

Nem elképzelhetetlen, hogy különösebb komplikációk nélkül megvalósítható a tömbösített beszerzések, illetve a szuperraktár koncepciója, ehhez azonban az kell, hogy a Trump által nyert időt az EU valódi lépések megtételére használja.

Az Unió képviselői pénteken találkoznak Brüsszelben a kínai kereskedelmi delegációval, így remények szerint tisztábban láthatnak majd a Trump és Hszi Csin-ping közt köttetett megállapodásról, azonban mivel ez is elsősorban egy szóban egyeztetett alku, a komolyabb részletek még bizonyára váratnak magukra.

Azonban bár az EU most elsősorban arra lehet kíváncsi, hogy a kínaiak szerint is elfogadható lenne-e az európai rendelések tömbösítése, közben a kritikus nyersanyagokra vonatkozó uniós szabályozás (CRM) mentén a források diverzifikálásán is folynak a munkálatok.

Bár az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen, valamint kereskedelmi biztosa, Maroš Šefčovič az utóbbi időben a Föld szinte minden szegletébe ellátogatott, hogy kereskedelmi egyezségeket kössön, az ígéretes megállapodások időben nem tudják kiváltani Európa két szuperhatalomtól való függését.

Ettől függetlenül ilyen téren is folytatódik a csörte, hiszen a kínaiakkal folytatott találkozó után Šefčovič novemberben Ausztráliába látogat, ahol

a dél-amerikai, az afrikai és az indiai partnerségek után most a Csendes-óceáni Partnerség 12 tagjával szeretné új szintre emelni az uniós gazdasági és politikai kapcsolatokat.

Címlapkép forrása: EU