Hatalmas támogatásokról döntött Brüsszel, de egyetlen magyar projekt sem kapott pénzt

Az Európai Bizottság 2,9 milliárd eurónyi támogatást ítélt oda 61 nettó zéró technológiát fejlesztő projektnek az Innovációs Alapból, amelyet az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének bevételei finanszíroznak. A december 2024-ben indult IF24 pályázati felhívás célja Európa technológiai vezető szerepének erősítése és az innovatív dekarbonizációs megoldások gyorsabb piaci bevezetése.

A kiválasztott projektek 18 országot és 19 ipari ágazatot fednek le – többek között az energiaintenzív nehézipart, a megújuló energiát, energiatárolást, tiszta technológiák gyártását és a szén-dioxid-gazdálkodást. De egyetlen magyar projekt sem jutott pénzhez.

A kezdeményezés az Európai Bizottság várakozásai szerint mintegy 221 millió tonna CO₂-egyenérték kibocsátását előzi meg a működés első tíz évében.

A pályázatok között öt fő tematika szerepelt: általános dekarbonizáció nagy-, közepes- és kis-léptékű beruházásokkal; cleantech-gyártás; valamint pilotprojektek. A legnagyobb, 100 millió euró feletti beruházásokat célzó kategóriában 1,26 milliárd euró jutott tíz kezdeményezésnek, főként a cement-, a finomítói és vegyipari szektorban, illetve egy karbon-tárolási infrastruktúrához kapcsolódó projektnek. A közepes méretű témában 19 projekt 459 millió eurót kapott, sokféle ágazati megoszlásban a finomítóktól az acélgyártáson és épületszektoron át a közlekedésig és napenergia-kapacitásokig. A kisebb léptékű kezdeményezések 53 millió euró támogatást nyertek, köztük a cement- és napenergia-projektek, továbbá repüléshez, nem-vasfémekhez és hővisszanyeréshez kapcsolódó fejlesztések.

A cleantech-gyártási kategória 774 millió euró forrást biztosít 11 projektnek, melyek a megújuló energia, energiatárolás, hőszivattyúk és hidrogéntermelés komponenseinek európai gyártását bővítik.

Ide tartoznak például elektrolizálók, szélerőmű-komponensek, biogázmembránok, valamint akkumulátor-újrahasznosító kapacitások. A pilot kategóriába 11 projekt került 321 millió eurós össztámogatással, minimum 75 százalékos relatív kibocsátás-elkerülési kritériummal. E körben finomítói, vegyipari, hidrogénes, geotermikus, közúti és tengeri közlekedési megoldások, továbbá egy ipari karbonmenedzsment-kezdeményezés kaptak támogatást.

Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a felhívás szorosan kapcsolódik az EU klímapolitikai céljaihoz, köztük a Zöld Megállapodáshoz, a Clean Industrial Dealhez és az NZIA-hoz. Kiemelt cél az energiaintenzív iparágak dekarbonizációja, a tiszta technológiai gyártás kapacitásainak bővítése, valamint a közlekedési szektor emissziócsökkentése.

A közlekedési témában 23 projekt összesen 1 milliárd euró támogatást kapott, köztük fenntartható üzemanyagokat előállító üzemek (pl. e-SAF, e-metanol, e-etanol, bioLNG), valamint innovatív hajózási, közúti és légi technológiákat fejlesztő kezdeményezések. Ide sorolható az elektromosjármű-akku-gyártást támogató öt projekt is, összesen 375 millió euróval.

A projektek kiválasztását független szakértők végezték, az üvegházhatású gázok elkerülésének lehetősége, az innováció foka, a megvalósíthatóság, a megismételhetőség és a költséghatékonyság alapján. A földrajzi kiegyensúlyozottságot nem előre meghatározott kvóták biztosítják, hanem az értékelési rangsor, miközben a Bizottság technikai segítséggel és képzésekkel támogatja az alacsony részvételű tagállamokat. A Bizottság és a CINEA 2026 első felében véglegesíti a támogatási szerződéseket. A felhívás óriási érdeklődést váltott ki:

359 pályázó összesen 21,7 milliárd euró támogatási igényt nyújtott be, ami több mint kilencszerese a rendelkezésre álló keretnek.

Ez tovább erősítette az Innovációs Alap portfólióját, amely immár több mint 270 projektet és összesen 15,6 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást foglal magában. A Bizottság 2025 decemberében tervezi a következő pályázatok meghirdetését.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images