Kiderül, melyik tagjelölt ország csatlakozhat legközelebb az EU-hoz
Uniós források

Kiderül, melyik tagjelölt ország csatlakozhat legközelebb az EU-hoz

Portfolio
Jelenleg kilenc és "fél" ország áll az uniós tagság pályáján, és van, aki már olyan jól áll, hogy a csatlakozási szerződést szeretné látni. A hamarosan megjelenő bővítési jelentésből a hivatalos kép is kiderül hamarosan, azonban már most látni lehet, ki áll legközelebb a tényleges csatlakozáshoz.

Az Európai Unió ma fogja prezentálni évenként megjelenő bővítési jelentését, de azt már a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen októberben tett nyugat-balkáni turnéjából látni lehetett, hogy

Montenegró áll messze a legjobban a hivatalos csatlakozás szempontjából.

A mindössze 600–650 ezres lakosságú Montenegró egyrészről közel sem jelentene Ukrajnához hasonló méretű terhet a közös költségvetésnek, másrészről saját fizetőeszköz híján már jó ideje az eurót használja, és az utóbbi években a jogállamisági, adminisztrációs és versenyszabályozási reformokra is ráfeküdt az országot vezető Jakov Milatović. A montenegrói miniszterelnök szerint:

Eljött az idő, hogy az EU egyértelmű politikai jelzéssel válaszoljon ambícióinkra: meg kell kezdeni a csatlakozási szerződés kidolgozását.

– nyilatkozta a Politicónak, amely a legjobb minősítést adta a tagállami státuszért versenyben lévő országok közül.

Milatović már von der Leyen októberi látogatásakor arról beszélt, hogy 2028-ban szeretnének csatlakozni az unió kötelékébe, amit az EB-vezér hangsúlyosan „ambiciózusnak” nevezte az évszámot, de nem cáfolta annak megvalósíthatóságát.

Rajtuk kívül még Albánia, Moldova és Ukrajna sorolható azok közé az országok közé, amelyek középtávon reménykedhetnek a csatlakozásban. Előbbiek szintén relatíve alacsony, 2,5 milliós népességük miatt szintén nem ráznák fel a költségvetést, az ilyen és geopolitikai szempontból is problémásabb Ukrajna viszont stratégiai jelentősége miatt is a terítéken van.

Hozzájuk képest Észak-Macedónia továbbra is döcög, míg Szerbiát, valamint Bosznia és Hercegovinát inkább már a problémás kategóriába sorolta a lap, főleg a jogállamisági helyzetük megkérdőjelezhetősége miatt.

Törökország esetében gyakorlatilag 2018 óta nincs érdemi mozgás jogállamisági aggályok miatt, pedig 1999 óta tagjelölt. A másik kilógó szereplő Koszovó, amely bár benyújtotta kérelmét 2022 decemberében, öt EU-s tagállam hivatalosan el sem ismeri különálló szuverén országként, így bár a jelentésbe beveszik, valódi előrelépés nem történhet az esetében.

A Bizottság részéről Kaja Kallas külügyi főképviselő és Marta Kos bővítéspolitikáért felelős biztos kedden délután mutatja be a tagjelöltek eredményeit taglaló jelentést.

Címlapkép forrása: EU

Ez is érdekelhet