Gyorsvonati hálózattal erősít Brüsszel, Budapest csatlakozásai is javulhatnak

Az Európai Bizottság átfogó közlekedési csomagot fogadott el, amelynek célja az európai nagysebességű vasúthálózat fejlesztésének felgyorsítása, valamint a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokba irányuló beruházások ösztönzése a légi és vízi közlekedési ágazatban.

A tervezet egyik fő eleme a Nagysebességű Vasút Akcióterv, amely 2040-ig kívánja egységes és jól átjárható európai hálózattá fejleszteni a vasúti rendszert. A cél a menetidők jelentős rövidítése, a határokon átnyúló összeköttetések megerősítése és az, hogy a vasút valós alternatívát jelentsen a rövid távú repülőjáratokkal szemben.

Az elképzelés a Transzeurópai Közlekedési Hálózatra (TEN-T) épül, és azt irányozza elő, hogy a fő csomópontok között legalább 200, de ahol gazdaságilag indokolt, 250 km/óránál is jóval gyorsabban közlekedő szerelvények legyenek.

Terveik szerint így például Koppenhága és Berlin között 7 helyett 4 órára, Szófia és Athén között közel 14 helyett 6 órára is csökkenhet a menetidő, Párizst Madridon keresztül kötnék össze Lisszabonnal, és a balti államok fővárosai is közvetlenebb kapcsolást kapnának.

A tervezethez mellékelt ábra alapján Budapest esetében három irányba várható jelentős javulás:

• Pozsonyba a jelenlegi 2 óra 40 perchez képest 1 órával gyorsabban,
• Zágrábba 6 helyett 4 óra alatt,
• Bukarestbe pedig a jelenlegi 15 óra helyett, alig több mint 6 óra alatt lehet majd elvonatozni.

Az akcióterv mindehhez négy fő feladatot jelöl ki:

1. a határ menti szűk keresztmetszetek felszámolását és a szükséges beruházási ütemtervek rögzítését 2027-ig;
2. a finanszírozási stratégia összehangolását és egy úgynevezett „High-Speed Rail Deal” előkészítését az érintett szereplők bevonásával;
3. a vasútvállalatok és a vasúti ipar működését ösztönző szabályozási és piaci feltételek javítását, beleértve az egységes jegyfoglalási rendszerek fejlesztését, a használt gördülőállomány piacának támogatását és a digitális vasútirányítás gyorsabb bevezetését;
4. továbbá az uniós szintű irányítás erősítését, ami többek között a pályakapacitás összehangolását és a szabványosítás előmozdítását jelenti.

A Bizottság szerint a menetidők csökkenése mellett a hagyományos vasútvonalakon felszabaduló kapacitás

kedvez a teherfuvarozásnak, az éjszakai vonatoknak és a katonai mobilitásnak is, valamint erősítheti a turizmust és az ipari versenyképességet.

A csomag másik eleme a Fenntartható Közlekedési Beruházási Terv (STIP), amely a légi és tengeri közlekedésben alkalmazható fenntartható üzemanyagok területén kíván jelentős beruházásokat mozgósítani.

Az EU RefuelEU Aviation és a FuelEU Maritime szabályokra építve a Bizottság szerint 2035-re mintegy 20 millió tonna fenntartható üzemanyagra lesz szükség, ami körülbelül 100 milliárd eurós beruházást igényel.

A cél a bioüzemanyagok és e-üzemanyagok uniós termelésének növelése, az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése, valamint az európai ipar versenyképességének erősítése. Ehhez a Bizottság 2027-ig legalább 2,9 milliárd euró mozgósítására számít különböző uniós finanszírozási eszközök révén. Ezek között

• 2 milliárd euró InvestEU keretből fenntartható üzemanyagokra,
• 300 millió euró az Európai Hidrogénbankból hidrogénalapú üzemanyagok támogatására,
• 446 millió euró az Innovációs Alapból a szintetikus üzemanyag-projektekre,
• valamint 133,5 millió euró kutatásra és innovációra a Horizon Europe programból.

A Bizottság továbbá egy úgynevezett eSAF (szintetikus repülőgép-üzemanyag) korai beruházói koalíciót kíván elindítani 2025 végéig, legalább 500 millió eurós projektalapú mobilizációs céllal.

Középtávon a Bizottság olyan mechanizmus kialakításán dolgozik, amely stabil bevételi kereteket nyújtana az üzemanyag-előállítóknak, csökkentve ezzel a beruházási kockázatokat. Emellett nemzetközi partnerségek erősítését is tervezi, hogy a globális kínálat bővüljön, ugyanakkor az EU-ba kerülő üzemanyagok megfeleljenek az uniós fenntarthatósági és piaci versenyfeltételeknek.

A csomag tehát egyrészt a vasúti közlekedés szerepének jelentős kontinensen belüli növelésére koncentrálna, másrészt a közlekedési ágazatok energia-átállásának felgyorsítását szorgalmazná. A Bizottság álláspontja szerint ezek az intézkedések hosszú távon egyszerre szolgálják az EU versenyképességét, energiafüggetlenségét és klímasemlegességi céljait.

Címlapkép forrása: EU