Hajnalig tartó vitába torkollott az EU zöldítési terve, Magyarországon múlhat a végkifejlet

Portfolio

2025. november 05. 10:37

Érdemi enyhítés történhet az Európai Unió klímacéljaiban, miután a blokk versenyképességi hátránya arra ösztökélt több nagy tagállamot, hogy lazítsanak az ipari szereplőkre kivetett szigorú elvárásokon. A 27 klímaügyekért felelős miniszter hajnalba nyúlóan egyeztetett, de a változtatások ellenére egyelőre nem jutottak dűlőre. A 2040-es és 2035-ös célok rugalmasítása több országnak érdeke lehet, de a Politiconak nyilatkozó három bennfentes szerint, utóbbiban Magyarország szava lehet a döntő.

Kedden a blokk 2035-ös és 2040-es kibocsátáscsökkentési céljairól hoztak volna döntést a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanácsban, azonban

a maratoni egyeztetést hajnalban kénytelenek voltak lezárni, miután 18 óra leforgása alatt sem sikerült döntést hozni.

Az egyeztetéseket szerda reggel folytatták, és eddigre elviekben született egy előzetes megállapodás a legtöbb tagállam között, amelyről a Politico információi szerint gyakorlatilag már csak Magyarországot kell meggyőzni.

A lap által látott tervezet lazítana az Európai Bizottság eredeti javaslatán a 2040-re vonatkozó 90 százalékos kibocsátáscsökkentési főcél megmaradna, azonban 3 helyett kollektívan 5 százalékpontot lehetne más országoktól vásárolt karbonkreditekkel teljesítsen.

A jogilag nem kötelező 2035-ös céllal kapcsolatos, Párizsi Egyezmény céljaihoz igazodó kibocsátáscsökkentési célok a legbizonytalanabbak és ebben lehet igazán fontos a magyar kormány döntése. Itt a becslések szerint eredetileg eddigre már 75 és 90 százalék közötti csökkenést kéne elérni az 1990-es számokhoz képest, ezt a célt az új tervezet azonban 66,25 és 72,5 százalék közé lövi.

A magyar kormányt tárgyaláson képviselő államtitkár, Raisz Anikó az ülés előtt azt nyilatkozta, hogy bár a 2030-as 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célok Magyarország számára reálisak, azonban több uniós tagállam jelenleg jóval távolabb áll ezek teljesítésétől.

Elmondása szerint míg Magyarország már most 48 százalékon áll, addig az uniós átlag 37-38 százalék között mozog. Ettől függetlenül

a kormány hisz a zöldátállásban, azonban annak jelenlegi verziójában megfogalmazott "álomvilágszerű elvárásokat" nem tartja ésszerűnek.

A sarkalatos céldátumokon kívül azonban a szöveg más módosítókat is tartalmaz. Egyes országok például nemzeti céljaikból további 5 százalékot kiszervezhetnének és az olaszok kérésére azt is tartalmazza a tervezet, hogy a "nulla és alacsony kibocsátású üzemanyagok" továbbra is szerepet játsszanak a közúti közlekedésben, ami a 2035-ös belső égésű motorok kivezetésének gyengítésére utal.

Ez utóbbi azért is fontos, mert az alakulóban levő cseh kormány frissen kiszivárgott kormányprogramja is nagy fókuszt fektet az EU új kibocsátáskerskedelmi rendszerének (ETS2) kritikájára, és a 2035-ös tiltás megakadályozására is, kijelentve, hogy

Európai Uniónak vannak határai – nincs joga olyan döntéseket rákényszeríteni a tagállamokra, amelyek beavatkoznak azok belső szuverenitásába.

Ezen felül, Lengyelország kérésére a tervezet azt is tartalmazza, hogy a Bizottság egy évvel halassza el a közlekedési és fűtési üzemanyagokra vonatkozó új szénadó bevezetését, amely kulcsfontosságú lenne a blokk meglévő 2030-as klímacéljának eléréséhez.

Versenyképességi szempontból azonban talán még fontosabb, hogy a szöveg javaslata szerint, az EU nehéziparának a tervezettnél hosszabb ideig járni kéne az ingyenes kibocsátási kvótáknak, hogy ezzel is könnyítsék a terheket a nemzetközi összehasonlításban küszködő nagyvállalatoknak.

Mindez azonban már a Bizottság hétéves költségvetési javaslatát (MFF) is érintené, hiszen a 2028-2034-es ciklusra vonatkozó tervezet szerint

az EU saját forrásainak 10%-át az ETS-rendszerből tervezi begyűjteni.