Brüsszel beadja a derekát: Amerika nyomására felfüggesztené a világ legszigorúbb törvényét

Az Európai Bizottság november 19-én „egyszerűsítési csomag” keretében javaslatot tervez benyújtani az AI Act egyes részeinek felfüggesztésére vagy halasztására, miután a törvény miatt erős nyomás alá került az amerikai kormányzat és a Big Tech cégek részéről. A 2024 augusztusában hatályba lépett, a világ legszigorúbb AI-szabályozásának tartott jogszabály számos rendelkezése csak 2026–2027-ben lépne életbe;

Brüsszel most ezeket a határidőket tolná ki, részben a versenyképességi aggodalmakra hivatkozva.

A tervezet szerint a legmagasabb kockázatú AI-felhasználások szabályainak megsértése esetén egyéves „türelmi időt” biztosítanának, hogy a cégek alkalmazkodni tudjanak, illetve a generatív AI-szolgáltatókra kiszabható bírságok bevezetését is 2027 augusztusára halasztanák. A Bizottság továbbá egyszerűsítené a megfelelési követelményeket, és az AI Act végrehajtását jobban központosítaná az új AI Office révén. A javaslat még egyeztetés alatt áll a tagállamokkal, és a végleges elfogadás előtt módosulhat.

A lépés hátterében politikai és gazdasági megfontolások állnak:

Brüsszel attól tart, hogy Donald Trump kormánya megtorló intézkedéseket hozhat – akár az ukrajnai fegyverszállítások, akár a kereskedelem terén –, ha az EU túl agresszíven érvényesíti digitális szabályait az amerikai cégekkel szemben.

Ezt tükrözi, hogy a felek augusztusban ideiglenes kereskedelmi megállapodást kötöttek a feszültség csillapítására. A Big Tech szereplők – köztük a Meta – arra figyelmeztetnek, hogy a túl szigorú uniós szabályozás akadályozhatja a kontinens hozzáférését a legfejlettebb technológiákhoz.

Bár az AI Act már hatályos, a legfontosabb, magas kockázatú rendszerekre vonatkozó előírások csak 2026 augusztusától lépnének életbe, így a mostani javaslat elsősorban ezek bevezetését késleltetné. Az uniós végrehajtó testület hangsúlyozza, hogy továbbra is elkötelezett a törvény céljai mellett, ugyanakkor a végrehajtás tempóján módosítana. A javaslat érvénybe lépéséhez a tagállamok minősített többségének és az Európai Parlamentnek a jóváhagyása szükséges.

Címlapkép forrása: EU