Olyan migrációs terv készült az EU-ban, amely Magyarországot is érinti: itt vannak a részletek

A „szolidaritási alap” (Solidarity Pool) keretében a legtöbb uniós ország arra kötelezhető, hogy migránsokat fogadjon be, pénzügyi vagy logisztikai segítséget nyújtson a nagy nyomás alatt álló tagállamok számára.

Görögországot, Ciprust, Spanyolországot és Olaszországot formálisan „éles migrációs nyomás” alá helyezték, így ezek a tagállamok 2026 közepétől jogosultak az alapból támogatásra.

Ezzel párhuzamosan Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország olyan helyzetben vannak, hogy kérhetik részleges mentességüket is a hozzájárulási kötelezettség alól.

Magyarország esetében viszont az Európai Bizottság sem kedvezményt, sem ideiglenes mentességet nem tervez, mivel nincs menekültügyi nyomás alatt.

Az uniós végrehajtó testület továbbá felsorolta azokat az országokat – például Belgium, Németország, Franciaország, Lengyelország és Finnország – amelyek „migrációs nyomás kockázatának” vannak kitéve a következő évben. Ez azt jelenti, hogy bár 2026-ban még nem mentesülnek a szolidaritási kötelezettség alól, prioritást élveznek majd a „Migrációs Támogatási Eszköztár” (Migration Support Toolbox) igénybevételében, amely sürgősségi finanszírozást, operatív támogatást és szakpolitikai koordinációt nyújt.

Az „kockázat” besorolás alapja többek között a tartósan magas érkezők száma, túlterhelt befogadási rendszerek – ezek jelenleg nem érvényesek Magyarországra.

A mechanizmus legfőbb kifeszített pontja az, hogy egyes országoknak kötelező lehet olyan menedékkérők fogadása, akik egyébként nem az adott ország határához érkeznének — bár a rendszer szerint a kötelezettség nem feltétlenül a fizikai átvétel, hanem más szolidaritási formák (pl. pénz, projekt-segítség, adminisztratív támogatás biztosítása) is lehetségesek.

Ez a kompromisszumos megoldás lehetővé teszi olyan országok számára – mint például Lengyelország vagy Magyarország – hogy ne vegyenek közvetlenül részt a kötelező áthelyezésben, miközben pénzügyi hozzájárulással teljesíthetik a szolidaritást.

Azonban a Bizottság még nem közölte a konkrét áthelyezendők számát vagy a pénzügyi összegeket, mivel ezek az adatok az alap végleges méretének eldöntéséig titkosak maradnak.

A Politico emlékeztet, hogy a rendelettervezet jogi kötelező erőre emelése előtt a Bizottság hamarosan megkezdheti a törvényhozási tárgyalásokat, a belügyi biztos-felelős Magnus Brunner már meghallgatást tart az Európai Parlamentnél. Fontos, hogy bár az EP-nek nincs közvetlen jogalkotási hatásköre a mechanizmusban, a parlamenti nyomás és a tagállamok közötti ellentétek — különösen a centrumból kiábrándult, megerősödött jobboldali frakciók révén — nagyban befolyásolják a végső szerződés formáját.

A mechanizmus életbe lépése 2026 áprilisa–júniusa körül várható, amely újabb fejezetet nyithat az uniós migrációs és menekültügyi együttműködésben.

Címlapkép forrása: EU