Leleplezték Von der Leyen tervét: olyan autós szabályt készít elő, ami miatt sokan aggódhatnak

Az Európai Bizottság a belső égésű motorok 2035 utáni kivezetésének lazítását készíti elő, miközben a vállalati autóflottákra szigorúbb előírásokat vezetne be.

A tárgyalási anyagok szerint 2027-től 50 százalékos, 2030-ra 90 százalékos elektromos arányt határoznának meg a céges, lízing- és kölcsönzős járművekre, miközben 2024-ben az EU-flottákban csak 12,4 százalék volt az elektromos részarány.

A lazítás a magánvásárlókat segítené, akik így 2035 után is vehetnek új benzines vagy dízel autót, de a Bizottság ezt ahhoz kötné, hogy a vállalati szektor gyorsított ütemben álljon át elektromos autókra.

A „Greening Corporate Fleet” csomagot december 10-én mutatják be, a CO₂-flottaszabályok és az akkustratégia mellett. A céges regisztrációk adják az összes új autó 60 százalékát Európában, ezért a szabályozás a teljes piacot érintené.

Állítólag Ursula von der Leyen bizottsági elnök nyitott a 2035-ös tiltás lazítására, de csak akkor, ha a flottaszabályozás szigorítása garantálja, hogy az unió tartsa a klímacélokat.

Az autóipar jelentős többletterhektől tart, mert az elektromos modellek alacsonyabb profitot termelnek, és az amerikai vámok tovább rontják a gyártók marzsait. A Sixt, a Hertz és az Europcar a gyenge kereslet és a magas javítási költségek miatt már eddig is ritkították az elektromos modelljeiket, és „korai de facto belső égésű betiltásnak” nevezik a tervet.

Több szereplő arra figyelmeztet, hogy a kompromisszum újabb szabályvitát indítana el, de a hatása gyakorlatilag megegyezhet a 2035-ös tiltással.

A tervezett csomag része lehet, hogy a plug-in hibrideket vagy a hatótávnövelős modelleket zéróemissziós járműként számítsák el. A Bizottság azt is vizsgálja, hogy a céges flották kibocsátási céljait nemzeti szinten kelljen teljesíteni, ami például Németországban a cégautóadó kedvezményeinek elektromos autókra korlátozását jelentheti. Az irányváltás a gyártói kötelezettségektől a keresleti oldali kvóták felé mozdítaná el a rendszert.

A kritikusok a „Havanna-effektusra” figyelmeztetnek: mivel az elektromos autók drágák és gyorsan veszítenek az értékükből, a cégek inkább megtartják a régi járműveiket. Németországban 2025 elején 10,6 év volt az átlagos autóéletkor, ami rekord.

A leasingcégek szerint a maradványértékek gyors csökkenése – különösen a Tesla és a prémium EV-modellek esetében – további költségnövekedést okozhat.

A gyártók a kínai függőség miatt is aggódnak: a Deloitte szerint a globális akkucellagyártás 70 százaléka Kínában, csak 13 százaléka Európában található. A BMW vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a flottaszabályok a legnagyobb technológiai függőség irányába tolják az iparágat. A BMW és a Mercedes vezetői a teljes életciklus-kibocsátást értékelő „Beyond Tailpipe” rendszer bevezetését sürgetik, miközben a Volkswagen és más tömegpiaci gyártók így is kénytelenek növelni EV-eladásaikat az EU-s CO₂-célok teljesítéséhez.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio