Kiszivárgott a brüsszeli terv: olyan hatalom kerülhet Brüsszel kezébe, amitől Magyarország rég rettegett

Az Európai Bizottság készülő ipartámogatási csomagja (Industrial Accelerator Act) jelentősen felpuhítja a korábban tervezett „Made in Europe” előírásokat.

A lap birtokába került dokumentum alapján az új szöveg már nem tartalmazza azt a korábbi elképzelést, amely a „stratégiai” szektorokban kizárólag európai gyártók számára tartotta volna fenn az állami támogatásokat és közbeszerzési lehetőségeket. A lefedett ágazatok köre is jelentősen szűkült. Bár a beton, az acél, az alumínium és a járműipar esetében továbbra is érvényesülnének európai gyártási kritériumok a közpiaci hozzáférés vagy támogatások feltételeként, ezek az előírások kisebb támogatási volumenre vonatkoznának, mint az eredeti tervekben.

A tervezet emellett szélesíti a kivételek körét is, így az „európai preferencia” szabályai alól például mentesülést lehetne adni, ha azok alkalmazása hét hónapot meghaladó gyártási késedelmet okozna. Míg a korábbi változatok már lehetővé tették, hogy egyes harmadik országokból származó import beleszámítson a „Made in Europe” kvótákba, az új szöveg ennél tovább megy:

bizonyos, az EU-n kívül működő „meghatározott gyártók” termelése is egyenértékűnek minősülhetne uniós eredetű tartalommal.

A kiszivárgott tervezet másik fontos eleme, hogy az Európai Bizottság nagyobb szerepet kaphatna a külföldi közvetlen tőkebefektetések ellenőrzésében. Amennyiben egy ügylet a dokumentum szerint jelentős hatással lehet az egységes piacra – például határokon átnyúló gazdasági következményekkel járna, veszélyeztetné az ellátásbiztonságot stratégiai ágazatokban, vagy komoly környezeti kockázatot hordozna –, a Bizottság átvehetné az értékelést a nemzeti hatóságoktól.

A javaslat továbbá lehetővé tenné, hogy a stratégiai ágazatok listáját – amely jelenleg főként nettó zéró technológiákat, például elektromos járműveket, akkumulátorokat és napelemeket foglal magában – a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal bővítse.

Ez erősítené a brüsszeli végrehajtó testület mozgásterét, mivel korlátozná a tagállamok és nemzeti szakértők közvetlen ellenőrzési szerepét. A rendelet bemutatása március 4-én várható.

Ez utóbbi változás különösen érzékenyen érintheti Magyarországot, amely az elmúlt években számos nagy volumenű elektromosautó- és akkumulátoripari beruházást támogatott, döntően kínai és dél-koreai, tehát EU-n kívüli vállalatok részvételével.

Amennyiben a Bizottság szélesebb körben és központosított módon vizsgálhatná a stratégiai – például nettó zéró technológiákhoz kapcsolódó – ágazatokba irányuló külföldi befektetéseket, az közvetlen hatással lehetne ezek engedélyezési és támogatási folyamataira is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása ráadásul szűkítené a tagállamok mozgásterét,

ami egy olyan beruházásvezérelt iparpolitikai modell esetében, mint a magyar, érdemi szuverenitási és gazdaságpolitikai kérdéseket vethet fel.

Címlapkép forrása: EU