Nagy hír Brüsszelből: sok százmilliárd forintnyi EU-pénz jöhet karácsonyig

Weinhardt Attila, Brüsszel
2018. október 9. 16:02    
nyomtatás
 
Két uniós ciklus költségvetéséből is jelentős, összességében sok százmilliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történhet meg az év végéig Magyarország felé, amennyiben a magyar hatóságok az ezekhez szükséges anyagokat gyorsan kiküldik az Európai Bizottságnak - tudta meg a Portfolio egy megbízható brüsszeli forrástól. A pontos összeg nyilván attól is függ, hogy mely Operatív Programokban mennyi fejlesztési számlát tudnak kiküldeni a magyar hatóságok a következő hetekben. A forrás egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak is az az érdeke, hogy minél nagyobb összeget tudjon kifizetni Magyarországnak év végéig, mert így tudja javítani a saját kifizetési számait, amelyeket az Európai Parlament is figyel és így tudja jobban alátámasztani, hogy igenis működik a kohéziós politika.


Jöhetnek most a régi pénzek


Évek óta 94%-on álldogál a 2007-2013-as uniós ciklusra szóló 7 éves magyarországi keretösszeg brüsszeli kifizetési mutatója, mert néhány vitás kérdés miatt nem fizethetett többet az Európai Bizottság. A forrás azonban most azt jelezte, hogy sikerült számos vitás kérdést rendezni a magyar hatóságokkal, ami azt jelenti, hogy a hatóságok bevállaltak bizonyos területeken pénzügyi korrekciókat, de az így "visszatartott" EU-pénz nem veszik el az ország számára, mert a Magyarországon megképzett többlet fejlesztési számlaállománnyal (túlvállalás) azt le tudják kötni. Most tehát a ciklus pénzügyi zárása nagyon jól áll, ami azt jelenti, hogy a 100%-nyi részből még hiányzó 6%-nyi pénzügyi rész (kb. 420 milliárd forint) egy részét a Bizottság át tudja majd utalni 60 napon belül, amint a magyar hatóságok benyújtják a záró kifizetési igénylést.

A forrás a pontos összegről nem beszélt, mindössze azt jelezte, hogy a 2007-2013-as ciklusra két vitás kérdés maradt fent (4-es metró, EMIR közbeszerezési rendszer), amelyek miatt a közlekedési és a végrehajtási Operatív Programokat még nem tudják lezárni, de a többi régi programot igen. Ez azt jelenti, hogy erre a két programra egyelőre csak a 7 évre járó keret 95%-át fizethetik ki.

Ezek alapján a Portfolio becslései szerint a 2007-2013-as uniós ciklus keretéből év végéig mintegy 140 milliárd forintnyi EU-támogatás átutalása történhet meg Brüsszelből. Ez nemcsak a 2018-ban nagyra futott magyar költségvetési hiány csökkentése miatt nagyon jó hír, hanem amiatt is, mert azt is jelenti, hogy a 2007-2013-as ciklusra járó 100%-nyi uniós támogatás közel 98%-át biztosan le tudja hívni Magyarország. A korábbi félelmekkel ellentétben nem lesz tehát érdemi forrásvesztés a régi ciklusra, ráadásul még a fennmaradó bő 2%-nyi pénzből is sok megmenthető lehet, ha a 4-es metrós pénzfelhasználás körüli viták elrendeződnek.


Kicentizett helyzetben is jöhetnek az új EU-pénzek


A 2014-2020-as ciklus kapcsán a forrás jelezte, hogy a magyarországi közbeszerzési ellenőrzési rendszer (KFF) auditja olyan szabálytalanságokat tárt fel, amelyek alapján a vizsgált projektek értékének 9,5%-át kitevő pénzügyi korrekciós javaslatot fogalmazott meg a Bizottság, nem pedig a sajtóban megjelent 10%-ot. Ez azért lényeges, mert ez egyúttal azt is jelenti, hogy az érintett Operatív Programokban (azok prioritásaiban) nem éri el a Bizottság által érzékelt pénzügyi kifizetési kockázat a 10%-ot, ami felett a Bizottság már nem fizethet támogatást, meg kell szakítania a kifizetést.

A kicentizett magyar helyzet tehát azt jelenti, hogy ha a KFF auditon kívül nincs egyéb vitás kérdés az adott fejlesztési programban, akkor a Bizottság a benyújtott kifizetési igénylés 90%-át ki tudja fizetni Magyarország felé, ahogy az a szabályokban benne van, nincs tehát horizontális kifizetés felfüggesztési veszély. Ezek mind összhangban vannak a Portfolio múlt heti cikkeinek fő üzenetével (ezzel és ezzel), miszerint a KFF auditból eredő viták esetleges elhúzódása mellett is akár nagy volumenben jöhet pénz év végéig Brüsszelből. A pontos összeg nyilván attól függ, hogy a magyar hatóságok október végéig összesen mennyi kifizetési igénylést tudnak kiküldeni Brüsszelbe, mert azt a forrás ennél a kérdésnél is egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak is érdeke, hogy év végéig minél nagyobb összegben tudjon fizetni, mert így a saját kifizetési számai is szebben néznek ki.

Két kivétel azért van a fenti helyzet alól: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), illetve a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP). Ezekben ugyanis a KFF-auditon felük is vannak olyan problémái a Bizottságnak (amint kiszivárgott: a TOP-os pályázati döntéshozatal szempontrendszere nem átlátható és sérül az egyenlő bánásmód elve, illetve a 420 milliárdos vízügyi keretközbeszerzést szabálytalannak találja), amelyek az általa érzékelt együttes pénzügyi kifizetési kockázatot már 10% fölé tolják. Ezért ezekben az Operatív Programokban már nyáron kiküldték a figyelmeztető leveleket a magyar hatóságoknak, hogy ha benyújtanának kifizetési igényléseket, akkor a Bizottságnak ezeket a kifizetési kérelmeket meg kellene szakítania (nem fizetné ki 60 napon belül, hanem legfeljebb 6 hónapig megállíthatná a kifizetési "órát", amíg a viták el nem rendeződnek, majd ezután fel is függesztenék a kifizetéseket, amely döntést Magyarország megtámadhat az Európai Bíróságon).

A TOP-ban és a KEHOP-ban tehát a kifizetési igénylések benyújtása esetén a kifizetések megszakítása reális veszély, a többi Operatív Programban nem. Ezek alapján a Portfolio durva becslései szerint akár 1,5-2 milliárd eurónyi, 480-620 milliárd forintnyi kifizetési igénye is felhalmozódhat október végéig Magyarországnak, amelyet (a 90%-át) ha minden jól megy, akkor a Bizottság szintén ki tudna fizetni év végéig.


A két "veszélyes" Operatív Programban is ki kell küldeni számlákat


A TOP-ban és a KEHOP-ban a kifizetés megszakítási veszély ellenére is esélyes, hogy a magyar hatóságok be fognak nyújtani kifizetési igénylést, mert közben egy másik kötelezettség, a végleges uniós forrásvesztés elkerülésének elvárása erre szorítja rá őket. Arról van szó, hogy a 7 évre kapott uniós forrásokat minden Operatív Programban évekre lebontott ütemezés szerint le kell hívnia Magyarországnak és az adott évre meghatározott összeget a következő 3 év során legkésőbb le kell hívni, különben véglegesen elveszik az ország számára.

Mivel a 2014-2020-as ciklus Operatív Programjait 2014 végén, 2015 elején fogadta el a Bizottság, így az első "éles év" 2015 volt és ehhez képest az n+3-as szabály alapján 2018 végéig kell lehívni a 2015-re allokált uniós forrásokat. Ez tehát azt jelenti, hogy mivel a TOP-ban és a KEHOP-ban még kevés fejlesztési számlát küldtek ki a magyar hatóságok, fennáll a veszélye, hogy véglegesen forrásokat veszítene az ország. A KEHOP-ban az n+3-as szabályból adódóan 2018 végéig 799 millió eurónyi, a TOP-ban 850 millió eurónyi forrást kellene lehívni a brüsszeli kasszából, de ehhez rendre 217 és 480 millió eurónyi kifizetési kérelem hiányzik még.

A forrás tehát azt mondta, hogy a kifizetési megszakítási veszély ellenére ebben a két programban is legalább 217, illetve 480 millió eurónyi összegről be kellene nyújtania kifizetési igényléseket a magyar hatóságoknak, hogy meg tudják akadályozni a végleges forrásvesztést. Hangsúlyozta: az n+3-as szabálynál a kifizetési igénylések benyújtásának megtörténte a lényeg, nem az hogy év végéig ezeket az összeget ki is fizesse a Bizottság (nem fogja, mert meg fogja szakítani a kifizetést). A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban is van még egy ilyen 22 millió eurós elmaradás a benyújtott kifizetési igénylések és az n+3-as szabályból adódó lehívási kötelezettség között, de ezt is jó eséllyel könnyen tudják majd teljesíteni a hatóságok.

A forrás egyébként elárulta, hogy Szlovákia már tavaly is kifejezetten jelentős uniós forrásokat veszített el véglegesen az n+3-as szabályból adódóan és ez a veszély idén már Szlovákia mellett Romániában is komoly. Utóbbi esetben azért, mert a korrupciós ügyészség (DNA) erős fellépése miatt sok hatóság nem mer dönteni uniós projektekben a későbbi felelősségre vonástól való félelmek miatt, de ez összességében nagyon lelassítja a 2014-2020-as programok végrehajtásának előrehaladását.

Címlapkép forrása: Shutterstock

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium