Az OLAF figyelmét is felkeltette az EU-pénzes kisvárdai ökofilmpark híre

2018. október 11. 13:12    
nyomtatás
 
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, korlátozott jogkörrel, kis stábbal működik és a nagy, összetett, határokon átnyúló ügyekre koncentrál, de azért egy minapi magyar sajtóhír, a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépíteni, majd csak 5 évig működtetni tervezett kisvárdai ökofilmpark ügye, felkeltette a figyelmét - jelezte egy mai budapesti előadásában az OLAF főigazgatói tanácsadója.


Takarékos pénzfelhasználás vs. magyar tapasztalatok


Az OLAF, a Holland Királyság és a Transparency International Magyarország által közösen szervezett, az uniós források hatékony felhasználásával kapcsolatos konferencián Maria Ntziouni-Doumas úgy fogalmazott: a sajtóban is megjelent ügyek miatt az OLAF-ot már jól ismerik Magyarországon, de fontos tudni, hogy ez már egy közel 20 éve létező uniós szervezet, amely az uniós adófizetői pénzek takarékos, hatékony felhasználását igyekszik elérni. A célt azonban nem könnyű elérni, mert a szervezetnek nincs nyomozati jogköre, csak vizsgálatokat végezhet, ráadásul kis szervezetről is van szó. Hozzátette: ezért érezhetik olykor Magyarországon azt, hogy bár kellene, mégsem lép közbe az OLAF, mivel nem folyamatközi ellenőrzéssel, hanem utólagos ellenőrzéssel foglalkozik, ráadásul nagy ügyekkel, határon átnyúló bonyolult témákkal, ahol jelentős pénzügyi érdeksérelmet akadályozhat meg.

Martin József Péterhez, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójához hasonlóan a főigazgatói tanácsadó is sajnálkozásának adott hangot, hogy a felkérések ellenére nincs magyar állami intézményi előadó a konferencián, de felajánlotta: ezzel együtt is arra törekszenek, hogy szorosan együttműködjenek a magyar hatóságokkal. A tanácsadó hangsúlyozta: minden országban vannak korrupciós esetek és pénzfelhasználási problémák, de az ezek súlyosságában való különbség a lényeg. Ezzel utalt az OLAF 2017-es éves jelentésére, amely szerint Magyarország élen jár az EU-pénzes csalásokban, hiszen mind a 2017-ben tett új bejelentések számában (27 darab, ebből 26 magánbejelentés), mind a tavaly lezárt vizsgálatok számában (17 darab), mind a 2010-2017 közötti OLAF-ajánlások teljes számában a második, illetve negyedik helyen végzett Magyarország. Egy rangsorban viszont toronymagasan az élen végzett Magyarország: nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést az OLAF a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában.

A kiemelkedő pénzfelhasználási problémák miatt azt sürgette, hogy Görögországgal együtt Magyarország is tegyen erőfeszítéseket az előrelépés felé. Ennek egyik fő csatornájaként a közbeszerzési területet jelölte meg, ahol az átlátható és a versenyt támogató szabályrendszer erősítése lenne szerinte az előrelépés. Egy másik lényeges témaként az összeférhetetlenségi ügyekről beszélt. Jelezte, hogy készül egy új összeférhetetlenségi uniós szabályozás és ennek az lesz a kiinduló pontja, hogy minden helyzet összeférhetetlen, amely az egészséges pénzfelhasználás elvét sérti.

Az igazgatói tanácsadó az éves OLAF-jelentések rendszeresen előforduló fő megállapításait is megismételte, miszerint úgy tűnik: a magyar hatóságok nem kellően jeleskednek a csalás- illetve szabálytalansági gyanús kohéziós politikai ügyek jelentésével, illetve feltárásával, míg az agrártámogatási (azon belül a vidékfejlesztési) ügyeknél igen, az uniós átlag duplája a magyar hatóságok felől lejelentett gyanús ügyek aránya.

Prezentációjában külön kitért egy minapi magyar hírre is, miszerint Kisvárdán több százmillió forintnyi EU-s pénzből fog felépülni egy öko-filmpark a mozipark mellé, és a tervek szerint csak a minimálisan kötelező 5 éves fenntartási időszak végéig fogják működtetni napi 100, hétvégente 200 látogatóval számolva, ezután pedig a jegyzőkönyv szerint el fogják bontani. Az igazgatói tanácsadó rámutatott, hogy éppen az ilyen, a közpénzek takarékos felhasználását megkérdőjelező projektek miatt szükségesek ezek a konferenciák, mert a közös uniós adófizetői pénzek takarékos, ésszerű felhasználása a cél, nem pedig egyéb érdekek kiszolgálása.

Az Európai Ügyészség és az OLAF viszonya


Maria Ntziouni-Doumas kitért arra is, hogy immár 22 ország jelezte csatlakozását megerősített együttműködés keretében az új Európai Ügyészség (EPPO) felállításához és reményének adott hangot, hogy a mostani ellenkezés ellenére idővel Magyarország is csatlakozik, mert az OLAF eszközei korlátozottak a feltárt problémás esetek igazságszolgáltatás felé terelésében. (Ha Magyarország is csatlakozna az EPPO-hoz, akkor itthon is lenne egy európai ügyész, aki az európai főügyész utasításai szerint cselekedne és így a magyar igazságszolgáltatási szervek felé tudná terelni az ügyeket. Mivel tehát a magyar igazságszolgáltatás folytatná le az ügyeket, így nem sérülne a nemzeti szuverenitás kérdése igazságszolgáltatási téren, noha a magyar kormány kommunikációjában ez az egyik leggyakoribb félelem, ami előfordul az EPPO-csatlakozás ellenzése kapcsán - a szerk.).

Az OLAF igazgatói tanácsadója rámutatott: az EPPO felállítása nyomán az OLAF és az EPPO működése kiegészítené egymást, és az OLAF továbbra is csalási és szabálytalansági ügyekkel foglalkozna, illetve jelenti majd a bűnügyi gyanú veszélyét az EPPO-nak, amely fellép ezekben az ügyekben. (A magyar kormány érvelése szerint nincs szükség az EPPO-ra, mert már jól működik az OLAF és az Eurojust.)

Az Elios-ügyről


A kérdezz-felelek részben szóba került az OLAF-vizsgálattal érintett magyarországi közvilágítási projektek (Elios) ügye, amely kapcsán egy érintett város (Gyál) civil szervezete szeretné megkapni az OLAF vizsgálati anyagait. Erre a főigazgatói tanácsadó azt jelezte, hogy a folyamatban lévő OLAF-vizsgálatok anyagai nem nyilvánosak, csak azok lezárulta után lehetnek azok, de az anyagok kiadásáról még egyeztetni szükséges.

A témához Thomas Bender, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó osztályvezetője is hozzászólt, aki általánosságban jelezte, hogy a magyar hatóságok az elmúlt időszakban a Bizottság által vitatott számos ügyben belementek abba, hogy pénzügyi korrekciót bevállaljanak annak érdekében, hogy az EU-s pénzeket ki lehessen utalni Magyarországra, és a vitatott tételek finanszírozása a magyar költségvetésre, azaz a magyar adófizetőkre hárul át. A büntetésekkel érintett EU-pénz a szabályok szerint még felhasználható Magyarországon, ha tudnak a hatóságok a vitatott számlák helyett egyéb fejlesztési számlákat benyújtani. Thomas Bender azonban azt is hangsúlyozta: az lenne az igazságos, illetve azt kellene tennie a magyar hatóságoknak (hiszen kár érte a magyar költségvetést), hogy az ilyen pénzügyi büntetéseket a magyar költségvetésről tovább hárítják azokra, akik szabálytalanul használták fel az EU-s pénzeket, azaz egyéni hibákért ne az adófizetők egésze álljon pénzügyileg helyt.

Címlapkép forrása: OLAF médiatár

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium