Akadozó gondolatmenet - az ÁSZ és a MOL részvények eladása

Portfolio

2005. szeptember 01. 13:31

Mai napon mutatta be a nyilvánosság számára az ÁPV 2004. évi tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentést az Állami Számvevőszék. A jelentés megállapítja, hogy az értékesítés során a privatizációs szervezet nem számolt a gázüzletág várható eladásának pozitív hatásaival (implicit; az állam egy potenciális nyereségtől esett el). A MOL árfolyam szárnyalása több mint szembetűnő volt az elmúlt két évben. A részvényárfolyam 5,500 Ft-os szintről indulva 22,000 Ft-ig emelkedett. Az utólagos árfolyamalakulás tükrében természetesen bírálható a tranzakció időzítése, objektívan, független tőkepiaci szemmel vizsgálva a tranzakciót azonban egyértelműen megállapítható, hogy az elszalaszott állami nyereség realizálása (6,500 Ft-on megvalósult tranzakciós ár és a jelenlegi 22,000 Ft között) nem a gázüzletág értékesítésének figyelembe nem vételének köszönhető, hanem sokkal inkább a MOL jövőbeni profitabilitásának a helytelen megítélésére vezethető vissza, mely azonban jelentős mértékben az előrejelezhetetlen piaci környezet társaság számára kedvező alakulásával magyarázható. Az alábbiakban megpróbáljuk fentieket számszerűen is igazolni és reméljük, hogy a gáztranzakció-privatizáció összefüggése legalább szakmai körökben reálisabb megvilágításba kerül az elmúlt időszak fel-felélénkülő vitái után.

Az árfolyamalakulás tényszerűen: Az ÁSZ megemlíti, hogy a privatizációs tranzakció időpontjában a gázüzletág eladásának terve ismert volt, de annak részletei nem. Az üzletág eladás részleteit 2004 november 4-én tőzsdezárás után hozta nyilvánosságra a MOL, a privatizáció és a bejelentés között számszerű információ az üzletág eladásról nem került nyilvánosságra...