A harmadik orosz—ukrán földgázháború után, 2009 elején kártérítési perekkel fenyegetőztek az orosz földgázvállalattal szerződéses kapcsolatban álló, a fogcsikorgató hidegben mégis fűtés nélkül maradt európai országok vezetői. Miután azonban január 19-én az orosz és az azóta megbukott ukrán miniszterelnök Moszkvában egy birodalmi--geopolitikai szempontoknak alárendelt energetikai megállapodást kötött, mintegy varázsütésre, elcsitult a felháborodás. A kulisszák mögött azonban a hatóságok az Európai Unió különböző intézményeitől az egyes országok partnervállalatain át a különböző kormányokig nagy valószínűséggel számos óvintézkedést tettek, hogy elkerüljék az őket saját hazájukban súlyos belpolitikai következményekkel is fenyegető "gázcsap elzárás" megismétlődését. A Gazprom-vezérkar vélhetőleg azzal is a saját felelősségét igyekszik csökkenteni, hogy mostanában többnyire mélyen hallgat a szerződésekben évekre előre lekötött, ám a csökkenő kereslet miatt át nem vett földgáz kifizetése iránt korábban oly sokszor hangoztatott igényéről. A geopolitikailag kiemelten fontos országok, például Ukrajna vonatkozásában maga Vlagyimir Putyin miniszterelnök jelentette be, hogy Oroszország nagylelkűen eltekint a büntetéstől.
Az általános kompromisszumkészség fényében különösen feltűnő, hogy Szlovákia tavaly március óta folyamatosan hangoztatja kártérítési igényét a Gazprommal szemben. Igaz, nem ez az első ilyen eset: az elmaradt szállítások miatt valóban katasztrofális helyzetbe került Bulgária már megpróbálkozott azzal, hogy 80 millió euró kárpótlást szerezzen az elszenvedett veszteségekért....
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
