Üzlet

"Magyarország a zöldbefektetések terén a perifériára szorult"

Portfolio
Az EnerCap Capital Partners 2007-ben egy közel 100 millió eurós alappal azt vette a fejébe, hogy megkísérli kiaknázni a közép-kelet-európai régió megújulóenergia-szektorában rejlő lehetőségeket. Az ötlet eddig jónak bizonyult, hisz idén már a második alap elindítását tervezi a társaság, amellyel mind térben, mind a technológiákat tekintve új lehetőségek után kutatnak majd. A Portfolio.hu Halász Róberttel, a társaság befektetési menedzserével beszélgetett a régió megújuló szektorában rejlő befektetési potenciálról, a térség zöldpiacának sajátosságairól. Mint azt várni lehetett, Magyarország rendkívül gyengén teljesít a megújuló befektetésekért folyó régiós versenyben.
Portfolio.hu: Mit kell tudni az EnerCap-ről? Miért esett a választásotok a zöldenergiára és Európa keleti felére?

Halász Róbert: A központunk Prágában található, jelenleg öt partner van a cégnél, a többiek pedig olyan személyek, akik a magántőke-befektetésekben vagy a megújuló energetikai befektetésekben rendelkeznek tapasztalatokkal Közép-Kelet-Európában. Az alapot 2007 végén hozták létre, ekkor találkoztunk össze az öt kulcsbefektetőnkkel, az EBRD-vel, az EIB-vel, a Sumitomo Mitsui japán bankcsoporttal, egy Jaguar Capital nevű ír befektetői csoporttal és az Investkredittel, Ausztriából. Mivel az EBRD és az EIB a két legnagyobb befektetőnk és nekik szívügyük, hogy a megújuló energia - főleg ebben a régióban, a felzárkózó országokban - egyre nagyobb teret nyerjen, nem volt kérdéses a fókusz. Mindenki óriási lehetőséget lát a megújuló energia előtt, viszont a régiónknak megvannak a kihívásai Nyugat-Európához és Észak-Amerikához képest, ami miatt ezek a nagybankok szerettek volna egy olyan befektetőt látni, amely csak erre a régióra koncentrál.

' title='
P.: Befektetői szemmel, a zöldenergia szektort vizsgálva miben más ez a régió Nyugat-Európához képest?

H.R.:Az előnye az, ami talán a hátránya is, itt sokkal kevesebb létrehozott kapacitás van megújuló energiaforrásban, mind szélenergiában, mind biomasszában, mind napenergiában stb. A potenciál tehát megvan ezekben az országokban, a piac adott, fejlődni fog, az országoknak az Európai Unió miatt vállalásai is vannak, amelyeket 2020-ig meg kell valósítaniuk.

A nehézségek részint az adottságokból kifolyólag adódnak, itt több kisebb ország van, amelyek nem olyan nagy befektetési területeket képviselnek egy nagy amerikai vagy nyugat-európai befektetési társaság számára, a nyelvi nehézségekről nem is beszélve. Minden országnak megvan a saját jogi rendszere, és nem kérdéses, hogy ezek jellemzően sokkal bonyolultabbak is, mint amihez a nyugati társaságok hozzá szoktak. Egy projekt engedélyeztetése is sokkal nehezebb, mint Nyugat-Európában, például a szélenergetikai projekteket a régiónkban általában 3-5 év alatt fejlesztik, míg Németországban ezt fél év alatt képesek megtenni. Ott egyablakos rendszer van, míg mondjuk Magyarországon rengeteg hivatalt kell felkeresni az engedélyekért.

P.: A világon több iparági szövetség is kiváló eredményekről adott számot 2009-et illetően, ugyanakkor mindenki panaszkodik a forráshiányra. A régió zöldszektora mennyire érezte meg a válságot?

H.R.: Nagyon szerencsések vagyunk, hiszen ez valóban azon kevés iparágak egyike, amelyet kevésbé érintett a válság. A legtöbb vezető ország, élükön az USA-val a megújuló energetikát tűzte zászlajára, ezen az iparágon keresztül szándékozik kivezetni a gazdaságot a válságból, elképesztő milyen összegeket allokálnak a különböző támogatási rendszerekbe. Ami a nehézséget okozta és okozza, az a banki szektor. A projektek és a támogatások megvannak, viszont mi is, mint a befektetők nagy része, banki finanszírozással működünk. Mint alapnak hiába van ott a pénzünk, ha nem találunk megfelelő banki partnert a tervezett beruházásokhoz.

A pénzügyi válság első fél-háromnegyed éve után például a magyarországi bankok gyakorlatilag bezártak. Mindenki érdeklődött minden iránt, történtek egyeztetések is, de a végén mindig olyan feltételek mellet kaptunk ajánlatot, amelyek mellett lehetetlenség volt továbblépni. E mellet meg kell említeni a devizakockázatot is, ezért, aki euróban fektet be, az inkább euróalapú hitelt fog felvenni, ugyanis senki sem meri vállalni a forintalapú hiteleket: ezek hedge-elése vagy horror áron van, vagy voltak olyan időszakok, amikor nem is volt lehetséges. Magyarországon talán az utóbbi 3-6 hónapban látunk fejlődést, van már egy-két bank, amely nyitott, de azt látni kell, hogy a válság előtti időszakhoz képest drágábban lehet hitelhez jutni, ami természetesen a megtérülésekre is hatással van. Euró alapú hitelhez egyébként továbbra is nagyon nehéz hozzájutni.

P.: Többnyire ti keresitek a projekteket, vagy a fejlesztők találnak meg titeket?

H.R.: Az elején kicsit fel kellett futtatnunk magunkat, mindenki hozta a tapasztalatát, kapcsolatrendszerét, és ezen keresztül hamar kiépült egy hálózat, így két és fél év működés után már egyre többen keresnek meg minket konzultáns cégeken keresztül. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy már válogathatunk a projektek között. Egyébként nagyon fontos, hogy milyen stádiumban van egy projekt, mert rengeteg olyan ember van, aki megkeres minket egy ötlettel, de nekünk ennél több kell.

P.: Legalább az engedélyeknek meg kell lenniük?

H.R.: Nem muszáj, hogy minden engedély meglegyen, csak lássuk, hogy már elindult valami és utána mi még segíthetünk is. Talán ideálisabb is, ha nincs teljesen engedélyeztetve a projekt, mert akkor bele tudjuk vinni a tapasztalatainkat, amivel esetleg jobbá tudjuk tenni.

P.: Kész projektet is vásároltok?

H.R.: Az elején azt mondtuk volna erre, hogy nem, mert pénzügyi befektetőként a portfólióépítés során sokkal kedvezőbb, ha mi építjük fel és működtetjük a később értékesítésre szánt erőműveket, ennek ellenére ma már kész beruházásokat is vizsgálunk.

P.: Olyan olcsón kínálták megvételre?

H.R.: Nem az ár miatt, hiszen az ár tekintetében ugyanúgy versenyeznünk kell más befektetőkkel is. Inkább azt mondanám, hogy a pénzügyi válság átformálta egy kicsit a piacot, igy vele együtt a mi gondolkodásunkat is. De az is hozzátartozik, hogy a a régióban kevés a komoly befektetői konkurencia, azon cégek tekintetében, akik valóban be akarnak fektetni Közép-Kelet Európában.. Így, az előző mintegy másfél évben találkoztunk olyan kész projektekkel, amik érdekesnek bizonyultak és illenek a portfóliónkba.

P.: Valóban kevés versenytársatok van ezen a területen?

H.R.: Úgy gondolom, hogy igen. Nekünk komoly előnyünk egy nyugati befektető társasággal vagy alappal szemben, hogy mi itt élünk, ismerjük a kockázatokat és a lehetőségeket. A tapasztalatom szerint nagyon nehéz meggyőzni egy amerikai vagy német befektetőt, hogy ebbe a régióba fektessen be, mert teljesen másképp látnak minket. Mi Prágában vagyunk, ebben a közegben élünk, így a nyugati befektetőkkel ellentétben minket nem ijesztenek meg azok a speciális körülmények, nehézségek, amelyek a régiót jellemzik. Ez nagy előny azokkal a befektetőkkel szemben, akik csak madártávlatból ismerik a régiós megújuló piacot.

P.: Átlagosan mennyi idő alatt döntötök egy beruházásról?

H.R.: Egy 10 oldalas projektismertető elolvasása után már el tudjuk dönteni, hogy érdekel-e minket a fejlesztés vagy sem. Ez az egyik nagy előnyünk, hogy nagyon gyorsak vagyunk. A nagybefektetőknél rengeteg döntéshozói szinten kell átmenniük ezeknek, míg mi mind egy irodában ülünk. Akár egy napon belül azt tudjuk mondani, hogy ez érdekes lehet számunkra, van kapacitásunk, pénzünk, amit hozzárendelünk, induljunk el azonnal. Utána következik egy belső átvilágítás, amikor kiderül, hogy van-e esetleg valamilyen áthidalhatatlan akadály. Ha jónak találjuk a befektetést, külső tanácsadókat vonunk be.

P.: Tudomásom szerint a legtöbb munkatársatok a pénzügyi világból érkezett. Honnan szereztek energetikai szakértelmet?

H.R.: Annak ellenére, hogy valóban a legtöbben pénzügyesek vagyunk, mára lett technikai hátterünk is. Most már értünk annyira ezekhez a dolgokhoz, hogy ha nem is nagy mélységekig, de rálássunk dolgokra. Ismerjük a nagy beszállítókat, akik ebben a régióban részt vesznek, megvan velük a kapcsolatunk. Sok projekt van mögöttünk, már átlátjuk a problémákat. Egy darabig el tudunk jutni, utána külső szakértőket vonunk be. Technikai, pénzügyi, jogi tanácsadókat országspecifikusan alkalmazunk, bár technikai tanácsadókat nagyon nehéz találni a régióban. Ez az üzletág még csak most indul itt, ezért a tanácsadóink zöme nyugat-európai, ők azok, akik már találkoztak a szóba jöhető technológiákkal. Úgy vélem, hogy ez az iparág is fel fog futni, és ha egyre több ilyen projekt lesz, akkor ezek a tanácsadó cégek is megvetik a lábukat a térségben.

P.: Hogy áll jelenleg az első alaptok befektetése, hogy alakul a portfóliótok?

H.R.: A 2007-ben indult 10 éves alapunk 98 millió eurós, amelyet a várakozások szerint még az idei év első felében nagy mértékben be is fektetünk. Eddig egy 22 MW-os szélprojektet vettünk Lengyelországban, egy 40 MW-os kogenerációs erőművet Szlovákiában, egy 15 MW-os biomassza- és egy 7.2 MW-os naperőművet Csehországban. A kezdeti elképzelések szerint a nagyon kicsi és a nagyon nagy projektek is kívül esnek a stratégiánkból, ezért az egy fejlesztésre jutó beruházás ideálisan 5-10 millió euró körülire tehető önerőben kifejezve, de nincs meghatározott felső korlát. Összesen 8-12 projekttel számolunk.

P.: Ilyenkor a teljes projektet megveszitek, vagy általában csak részesedést szereztek?

H.R.: Általában csak többségi tulajdonosok vagyunk, amire azért van szükség, hogy a portfólió értékesítésekor mi irányíthassunk. Egyébként akár 100 százalékos tulajdonosok is lehetünk, ez mindig a fejlesztőtől függ, hogy mennyire szeretne bent maradni az adott projektben. Nekünk egy kicsit vonzó is, ha valaki bent akar maradni, mert ez azt mutatja, hogy ő is hisz a fejlesztésben.

P.: Hogy tervezitek, minden egyes likvidálásnál történik majd kifizetés?

H.R.: Valószínűleg igen, de ezt még nem tudjuk biztosan. Nem tudjuk, hogy mekkora lesz az esélye annak, hogy az egész portfóliót egyben tudjuk majd eladni. Valószínűleg nem sok, inkább fel kell majd darabolnunk, mert lesz, akit csak a szél vagy csak a lengyel befektetések stb. érdekelnek.

P.: A honlapotok szerint hamarosan indul a második alapotok is, erről mit lehet tudni?

H.R.: Ez várhatóan egy nagyobb alap lesz, az előzetes tervek szerint 2-300 millió eurós, de sok paraméter nincs még meghatározva. Az előzetes forrásgyűjtést már megkezdtük. Várhatóan újabb területek és technológiák is bekerülnek majd a fókuszba, területi szempontból főként Romániát és Bulgáriát értve ez alatt, valamint szó lehet a balti államokról is. Technológia szempontból nézve a kérdést lehetséges, hogy a következő alapba már geotermikus projektek is bekerülhetnek. Az Unió határain túlra egyelőre nem tervezzük kiterjeszteni az aktivitásunkat, esetleg Törökország kerülhet még szóba. Az első alapunknál a befektetőink nagy intézményi befektetők, igy az összegek is jelentősek, de lehetséges, hogy a második alapnál ez az érték majd csökkenni fog. A pénzügyi válság nyomán Európában is Amerikához hasonló folyamatok indultak meg, vagyis a banki finanszírozással szemben egyre többen indítottak alapokat, akár bank közeli cégcsoportok is, amelyeknek elképesztő sikerük volt. Viszonylag gyorsan lehet így forrást gyűjteni a megújuló projektekhez, akár több százmillió eurós nagyságrendben is, ugyanis az emberek - főként a nagyfokú állami garanciák miatt - egyre jobban bíznak az iparágban.

P.: Miként látod a magyarországi állapotokat, mennyire alkalmas terep hazánk a zöldbefektetésekre?

H.R.: Beszéltünk már az előbb is a devizakockázatok, illetve a nehézkesen megszerezhető euróhitelek problematikájáról, ami mondjuk a szomszédos Szlovákiában nem ügy, de például a cseh korona is van annyira megbízható, hogy a befektetők vállalni tudják a korona alapú hitelekből származó kockázatokat. A KÁT-rendszer jelenlegi állapotában szintén nem a megújulókat támogatja elsősorban, amiből következik, hogy az áramszámlákban mutatkozó jelenlegi támogatási értékben lenne tér a különböző technológiák differenciált támogatására. Példaként említeném a napenergiát, amelynél a közelünkben, Csehországban például 490 eurós megawattóránkénti átvételi ár van, míg nálunk csupán 100-110 eurós. Tudomásul kell venni, hogy a régióban verseny van a megújuló befektetések terén is, ezért a beruházások és a korszerű technológiák azokba az országokba mennek, amelyek attraktív környezetet képesek biztosítani. E versenyre egyébként jó példa Szlovákia és Csehország viszonya, amelyben ha a csehek lépnek egyet, akkor általában a szlovákok is utánuk mennek, mert máskülönben behozhatatlan lemaradást szenvednek. Azért lenne fontos, hogy ezek a technológiák megjelenjenek hazánkban is, mert ezek köré általában kiépül egy kiegészítő iparág is, amely szakértelmet teremt és alapja lehet a későbbi fejlesztéseknek. Ha most az elején nem szálunk be, akkor a technológiák későbbi hazai megjelenésekor a szakértelemhiány miatt nem lesz majd fővállalkozó, akit meglehetne bízni a projektek kivitelezésével, és így a profit ismét a külföldi társaságok zsebében landol majd. A dánok például azért tartanak ott, ahol most, azért vannak ilyen szél- és biomassza erőműveik, mert elkezdték akkor, amikor a világ még csak nevetett rajtuk. Ha mi a mások utáni kullogást választjuk, akkor esélyünk sem lesz arra, hogy bármilyen területen is az élre kerüljünk

A tarifák tekintetében egyébként említhetném még a biomasszát is, ahol Horvátországban 55%-kal magasabbak az átvételi árak, míg Olaszországban a duplájuk. Ez utóbbi persze kicsit gyanús is, várhatóan nem lesz örökké ilyen magas, de jelenleg oda irányítja a figyelmet és óriási tőkét vonz. A mostani feltételek mellett hiába szeretjük a biomasszát, nem történnek itthon beruházások, a szlovákok a csehek és a románok is jobbak nálunk ezen a téren, minimum 20%-os tarifaemelésre lenne szükség. Jelenleg egyedül a széltarifáink versenyképesek, bár ezek sem magasabbak a lengyel átvételi áraknál, ráadásul a kötelező menetrendtartás és főként a kvóták miatt rengeteg befektető szorult ki a piacról. Sok német társaság kínálja fel eladásra a magyar szélprojektjeit, amelyek a kvótarendszer miatt jelenleg nem valósulhatnak meg, hiszen korábban, amikor ezek a fejlesztések elindultak még nem lehetett tudni, hogy lesz ilyen korlát. Ez természetesen igen rossz szájízt keltett ezekben a befektetőkben. A most futó széltenderen egyébként mi is részt veszünk, a pályázók között két projektben is van érdekeltségünk.

A differenciált árakon felül még egy fajsúlyos témát említenék: a támogatási időt. Az összes többi környező országban fixen meghatározták a támogatási időt, míg nálunk egy nem átlátható folyamaton keresztül a Magyar Energia Hivatal dönt arról, hogy az adott projekt például 10 vagy 14 évig kaphat támogatást. Ez nem egy transzparens rendszer, továbbá furcsa helyzet adódik abból, hogy a banknak azt kell bemutatni, hogy a projekt mennyire jó, míg az energia hivatalnak pedig azt, hogy mennyire rossz. Ebből kifolyólag, ellentétben a környező országok gyakorlatával, ahol a befektetők nagyobb érdeklődést mutatnak az olyan projekt iránt, amelyek még nincsenek teljesen engedélyeztetve, nálunk inkább megvárják az energia hivatali engedélyt. Ismét csak hangsúlyozni tudom, hogy a régióban verseny van és a jelenlegi rendszer nem biztosítja Magyarország versenyképességét ebben a szektorban.
wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
LONDON, ENGLAND - OCTOBER 03: British Prime Minister Boris Johnson leaves 10 Downing Street on October 3, 2019 in London, England.
barcelona katalán tüntetés rendőrség
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Alteo klub