Üzlet

Tőzsdekész az ELMIB, de a gazdasági környezet nem az

Az ELMIB üde színfoltnak számít a hazai energiapiacon, azon kevés cégek egyike, amely magyar kézben van, és a nagy energiavállalatoktól függetlenül törekszik újszerű és a fenntarthatóságot szem előtt tartó elképzeléseinek megvalósítására. A társaságról nemrég még azt suttogták, hogy pezsgést hozhat a hazai tőzsde életébe, azonban a gazdasági környezet miatt erre feltehetőleg várnia kell a börzén aktív közönségnek. A Portfolio.hu Tóth Balázzsal, az ELMIB igazgatóságának elnökével beszélgetett a cégcsoport korábbi privatizálásáról, tevékenységeiről, erőmű-beruházásairól és jövőbeli terveiről.
Portfolio.hu : Az ELMIB-ről sokan csak az elmúlt egy-két évben szereztek tudomást, akkor is főként a bioerőmű-beruházások kapcsán, miközben a társaság portfóliója ennél jóval izgalmasabb, valamint a története is messzebbre nyúlik vissza, tekintettel arra, hogy 2000-ben az állami akarat hívta életre az Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt.-t, ami aztán privatizáció útján került a tulajdonotokba. Honnan jött az ELMIB, miként kerültetek vele kapcsolatba, és milyen úton kívánjátok tovább vezetni a jövőben?



' title='
Tóth Balázs: Idén vagyunk tízévesek. Az ezredfordulón a Magyar Fejlesztési Bank egy olyan társat kívánt állítani az ELMIB létrehozásával az önkormányzatok mellé, amelynek megvan az infrastruktúrafejlesztéséhez szükséges tőkéje és szakértelme is. A 2002-es kormányváltásig a társaság gázüzletága 125, az ellátásból addig kimaradt, kisebb településen tette lehetővé a gázszolgáltatást, a cég érdekeltségébe tartozó KÖZVIL Első Magyar Közvilágítási Zrt. pedig 161 településen tulajdonolta és üzemeltette a közvilágítást, az érintett önkormányzatokkal együtt. A cégcsoport ugyancsak foglalkozott intézménykorszerűsítéssel is, ami néhány fűtés- és számos világításkorszerűsítést jelentett. A kormányváltást követően azonban megállították a cégcsoport fejlődését, az állami tulajdonos nem kívánt újabb projekteket, beruházásokat megvalósítani. A társaság veszteségessé vált, majd döntöttek a privatizációjáról. A vagyonkezelőnek csak harmadszorra sikerült értékesítenie a társaságot, amikor a mi pályázatunk lett a befutó. Külső tanácsadóként én már korábban is dolgoztam az ELMIB-nek. Üzlettársammal, Kele Józseffel, (jelenleg az ELMIB vezérigazgatója - a szerk.) együtt később Sopronban megépítettük Magyarország első, a nagy elosztóhálózati társaságoktól független gázvezetékét, amelynek üzemeltetését az ELMIB gázüzletága látta el. Így korábban is volt kapcsolatunk a céggel, amelynek üzleti stratégiája egyezett a mi filozófiánkkal is.

A társaság létrehozásával az állami tulajdonos versenyt akart generálni a magyar energiaszektorban. Az ELMIB feladata volt azokat a piaci réseket megtalálni, ahol a hagyományos energiavállalatok extraprofitra tettek szert, és ahol a normális mértékű profit mellett szolgáltatni ugyanúgy megéri az ügyfélnek, mint a piacra belépő új társaságnak. A privatizációt követően is ezen az úton kívántuk maradni. Újraindítottuk a beruházásokat, és az energiapiac liberalizációját meglovagolva, az önkormányzati partnerek által biztosított széleskörű kapcsolati bázisunkat kihasználva az energiakereskedelem felé vettük az irányt. Az üzletág kiépítését követően világossá vált számunkra, hogy csak úgy vethetjük meg tartósan a lábunkat a magyar piacon, ha belekezdünk az energiatermelésbe is. Hosszú távon gondolkodunk, ezért fontos, hogy biztos lábakon álljunk. A széleskörű szolgáltatási portfólió azon felül, hogy mérsékli a kockázatokat, nagyfokú szinergiákat is rejt magában. Jelenleg egy biogáz-erőművünk működik Dömsödön, valamint Kaposvár és Salgótarján mellett építünk biomassza-erőművet, továbbá nemrég a tatabányai önkormányzattal összefogva megvásároltuk az MVM-től a város erőművét, ahol szintén keressük a megújuló energiaforrásokra történő átállás lehetőségét.

P.: A termelés tekintetében miért a bioenergiák felé vettétek az irányt?

T.B.: Véleményünk szerint a jövő a decentralizált energiatermelésé, ezt tűztük ki stratégiai irányként. Nyilvánvaló, hogy amit helyben megtermelnek, azt nem szükséges importálni. A szállítási infrastruktúra kiépítése ezen kívül óriási forrásokat igényel. Ha közelebb hozzuk a fogyasztókhoz a termelést, megtakaríthatunk a szállítási költségeken is. Nem mindegy azonban, hogy hol, milyen erőműveket építünk. Az ELMIB csoport mindig gazdasági térségekben gondolkodik, felméri az energiaigényeket, és a rendelkezésre álló energiaforrásokat. Megnézzük, miként befolyásolják az energiafelhasználást az energiahatékonysági projektek, valamint a betelepülő ipari vállalkozások. Megvizsgáljuk, hogy milyen energiaforrások állnak rendelkezésre - értve ez alatt a biomasszát, a napsütéses órák számát, vagy éppen azt, hogy mennyit fúj a szél. Ha ezek alapján úgy találjuk, hogy a vizsgált térségben érdemes erőművet építeni, és ez életképes lehet a szabályozási környezetben, vagy néhány éven belül azzá válik, akkor célszerű elindítani a projektet. Másrészről egy ilyen beruházás alkalmas arra is, hogy jó kapcsolatot építsünk ki az érintett települések önkormányzataival, és a bizalom megteremtésével már könnyebben tudunk intézménykorszerűsítéseket és hatékonysági projekteket javasolni.

P.: Ennyire bizalmatlanok az önkormányzatok?

T.B.: Nem csak erről van szó. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az önkormányzatoknak nincs szakértelmük ezen a területen, így nem is nagyon értik, hogy mi miként lennénk képesek az energiaköltségeik csökkentésére. Romániában például minden nagyobb településnek tartani kell egy energetikust, de Bulgáriában is minden önkormányzatot arra köteleznek, hogy készítsen energiamérleget. Itthon sok esetben az is problémát jelent az önkormányzatok számára, hogy egy évre visszamenőleg képesek legyenek bemutatni a villanyszámláikat. Ilyen felkészültség mellett talán nem is meglepő, hogy gyanúsnak találják, ha valaki egyszer csak bekopogtat egy olyan ajánlattal, hogy "Ha itt aláírja, akkor holnaptól kevesebbet kell fizetni a közvilágításért". Pedig nem egy esetben lenne lehetőség erre.

P.: Ezek után gondolom, hogy a legtöbb beruházást ti kezdeményezitek és nem az önkormányzatok állnak sorban nálatok. Miként találjátok meg a legalkalmasabb területeket az erőmű-beruházásokhoz?

T.B.: Alapvetően a piacon fellelhető információkból dolgozunk. Nincs módunk, emberi erőforrásunk, pénzünk arra, hogy az egész országot ingyen felmérjük. Ez nem is a mi feladatunk Azt gondoltuk, hogy a meglévő adatbázisunk segítségével, hisz ne feledjük el, hogy több száz önkormányzattal állunk kapcsolatban a gáz- és áramüzletágainkon keresztül, kiválasztunk egy-két olyan térséget, ahol el tudjuk kezdeni ezt a munkát. A salgótarjáni biomassza-erőmű esetében pedig egy olyan projektet viszünk tovább, amelyről más már korábban lemondott. Itt egy kicsit megváltoztattuk a koncepciót azért, hogy egy mindenki számára kedvező beruházást hajthassunk végre.

P.: A technológiákkal kapcsolatban, ha jól értettem, mindenre nyitottak vagytok, de jelenleg csak a biomasszát és a biogázt találjátok kifizetődőnek. Ez valóban így van?

T.B.: Igen, amikor annak idején belekezdtünk, minden lehetőséget megvizsgáltunk. A geotermiát rendkívül tőkeigényesnek, és - a fúrások miatt - olyan nagy kockázatúnak láttuk, amellyel szemben nem várható megfelelő szintű hozam. A napenergia-telep beruházások megtérüléséhez sokkal magasabb átvételi árra lenne szükség, míg a hazai szélpiacot a kvótarendszer és a menetrend-tartás miatt túlságosan bonyolultnak, nehézkesnek láttuk. Néztünk kisebb vízerőmű projekteket is, de ezek megtérüléséhez olyan magas beruházási támogatásra lenne szükség, amelyről kár álmodozni. A biomassza pontosan azért tetszett, mert ennél az energiatermelési módnál jóval kisebbek és kezelhetőbbek a kockázatok, így a megtérülés is sokkal jobban számítható. Magyar cégtulajdonosként, itt élő befektetőként azonban nem volt számunkra elhanyagolható a biogáz és a biomassza erőművek munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő hatása sem. Hiszen ezen erőművek létrehozásának és működtetésének tovagyűrűző hatása van a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra, a logisztikára is.

P.: Biomassza erőművek esetén a legnagyobb kockázatot jellemzően a tüzelőellátás jelenteni. Miként tervezitek biztosítani a közeljövőben építendő biomassza-erőműveitek táplálását?

T.B.: Várakozásaink szerint a blokkok 30-40%-át direkt erre a célra termesztett energianövényekkel fűtjük majd. Kaposváron a helyi egyetemmel például fel is mérettük az erre a célra alkalmas, az élelmiszertermelése azonban egyáltalán nem hasznosítható földterületeket. Néhány hektáron már próbatermesztést is végzünk, és az eredmények mindeddig meghaladták a korábbi várakozásokat. Salgótarjánban a helyi erdőgazdálkodásokból tudjuk beszerezni a szükséges alapanyag nagy részét, begyűjtve az eddig nem hasznosított erdészeti hulladékot is. Nézeteink szerint 30-40 km sugarú körből kell szállítani az alapanyagot, ez a decentralizált energiatermelési modell lényege. Ebben jelentős támogatást jelenthetne a beszállítás megszervezése. Például: az erdőgazdaságokban - esetleg az önkormányzatokkal közösen - akár közmunkaprogram keretében is lehetne az erdészeti hulladékot gyűjteni. Erre talán állami támogatást is kaphatnának az érintettek, míg a begyűjtött tüzelőanyagért mi fizetnénk. De várjuk, hogy megjelenjenek az integrátorok is a piacon, akik a gazdákkal szövetkezve, vagy őket megbízva szolgáltatnák számunkra a tüzelőanyagot.

P.: Mik a terveitek a jövőt illetően, főként itthon vagy külföldön várhatóak az újabb beruházásaitok? Nemrég ugye egy szerb és egy bolgár projekt bejelentése kapcsán kerültetek a sajtóba.

T.B.: Ma sajnos nagyobb jövedelmezőséget garantálnak a külföldi projektek. Magyarország számára e tekintetben versenyhátrányt jelentenek a régiós szinten alacsony áramátvételi árak. De ugyancsak komoly munka vár a következő kormányzatra a bürokrácia csökkentése, az engedélyezési folyamat egyszerűsítése, a szükséges engedélyek számának drasztikus csökkentése és az teljes szabályozási környezet széleskörű és koncepciózus átvizsgálása terén.

P.: Miként finanszírozzátok a beruházásaitokat, a gazdasági válság gondolom titeket sem került el?

T.B.: Az elmúlt két évben még az energiaszektor számára is nehéz volt a forrásbevonás. Azt, hogy ez megbízható, jó üzletág talán csak az mutatta meg, hogy a pénzintézetek itt nem mondtak fel hiteleket, míg más ágazatokban ez több céggel előfordult. Az elmúlt pár hónapban tapasztalni változást, úgy látszik, az állampapírok csökkenő hozama most már a bankokat is a betétek kihelyezésére sarkalja. De a finanszírozási környezet most is kedvezőtlenebb a válság előtti időszakhoz képest. Magasabbak a kockázati felárak, és nagyobb az önerő követelmény is. Míg korábban 15-20%-os önerő mellett is lehetséges volt finanszírozást találni, addig jelenleg 25-30% is kevés. Mi jelenleg 35-40%-os önerővel számolunk az új projektjeinknél. Ez minket is gondolkodásra késztet. A korábbi évek gyakorlatát tekintve elegendő önerővel rendelkeznénk, de ebben az új világban már mérlegelnünk kell: vagy egy-két jónak ígérkező projektbe bele se kezdünk , vagy friss tőkét kell bevonnunk a társaságba.

P.: Akkor hamarosan a tőzsdén is találkozhatunk az ELMIB nevével?

T.B.: Ennyire nem szaladnék előre, számos más megoldás is lehetséges, vizsgáljuk a tőkebevonás lehetőségeit. Mindenesetre az ELMIB-et átlátható működése, struktúrája, könyvelése alkalmassá teszi a tőzsdei bevezetésre, szervezeti korlátjai nincsenek egy ilyen lépésnek. Ehhez azonban a mainál kedvezőbb, a tőkepiacoknak megfelelő lendületet adó makrogazdasági környezetre is szükség volna.
wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
LONDON, ENGLAND - OCTOBER 03: British Prime Minister Boris Johnson leaves 10 Downing Street on October 3, 2019 in London, England.
barcelona katalán tüntetés rendőrség
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Alteo klub