Üzlet

"Integrált energiastratégiára van szükség"

Magyarországon a megújuló energiák szerepének tárgyalásakor hiányzik a szükséges komplex gondolkodásmód - véli Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásának globális és közép-kelet-európai vezetője. Jelen helyzetben a szabályozás, a megújulókat támogató politika nem veszi számításba az új technológiákkal összefüggő iparpolitikai szempontokat, pedig a megújuló-ipar fejlődésébe bekapcsolódva, gyártókapacitások létesítésével, kutatás-fejlesztési tevékenységgel, az új szemléletű energetikai világnak megfelelő szaktudással rendelkező szakemberek képzésével sokkal ésszerűbben hasznosulnának a zöld technológiák támogatására elköltött összegek.
Portfolio.hu: Hazánk Európai Unió felé tett vállalásának értelmében 2020-ra az ország teljes energiafelhasználásának 13%-át megújuló energiaforrásokon kell megtermelni. Ön szerint teljesíthető ez?



' title='
Kiss Péter: Véleményem szerint a legtöbb esetben eleve rosszul állunk neki itthon ennek a kérdésnek, hiszen kizárólag energetikai szempontból vizsgálódunk, amely semmiképpen célravezető. Többek között azért sem, mert Magyarország alapvetően nem rendelkezik előnyös adottságokkal a megújuló alapú energiatermelésre, aminek következménye, hogy ennek a 13%-os célnak a teljesítése is nehéz feladat lesz. Az új típusú energiatermelést érdemesebb tágabb kontextusban vizsgálni, bevonva foglalkoztatási és főként iparpolitikai szempontokat is. A könnyebb érthetőség kedvéért mondok egy példát: Dániában, amikor úgy döntenek, hogy építenek egy szalmaerőművet, akkor nem onnan indul, hogy egyes befektetők szerint egy ilyen erőmű felépítése és üzemeltetése a támogatások miatt gyümölcsöző üzlet, hanem a valóban feleslegessé váló szalmának, faipari hulladéknak stb. keresnek minél hatékonyabb feldolgozási módot. Amennyiben megvan az alapanyag, akkor döntenek úgy, hogy építenek egy erőművet, hőhasznosítással. Azt hiszem jól érzékelhető a két megközelítésbeli különbség.

P.: Vagyis Ön szerint a téma tárgyalása itthon túlságosan szűk keret között zajlik, amely nem megfelelő célkitűzésekhez vezet, adott esetben rossz támogatáspolitikát eredményez?

K.P.: Abszolút. Sokkal több dimenziója van ennek a témának, és a legtöbben elfeledkeznek arról, hogy a megújuló energiaforrások európai promotálása nem az energetika miatt indult el. Az Európai Unió eredeti elképzelése onnan ered, hogy csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez egy politikai döntés volt, amely azon alapszik, hogy az EU egy főre jutó energiafelhasználása és így az egy főre jutó széndioxid-kibocsátása is magas, ezért az Uniónak példát kell mutatnia a fejlődő országok és - más szempontból - az Egyesült Államok felé azzal, hogy korlátozza saját üvegházhatású-gázkibocsátását. Magyarországnak, mint uniós tagállamnak szintén részt kellett vállalnia ebben a misszióban, bár az az első számítások során is egyértelművé vált, hogy a 20%-os célszám nálunk túlzottan magas vállalás lenne, hiszen nincs annyi fa, nem fúj annyit a szél, nem süt annyit a nap stb.. Továbbá ezen technológiák esetében magasabb beruházási költségekkel kell számolni, és mivel nincs megfelelő ipartámogatás, jogosan mondhatják azt egyesek, hogy a fenntartható módon megtermelt energia dupla annyiba kerül, mint a nagy, ipari erőművekben megtermelt. Többek között ezért kell támogatott árakat kínálni, amely lelkesíti a befektetőket a szél- és biomassza-erőművek telepítésére.

P.: Igen, de itthon mintha mégsem lelkesítené kellő mértékben a befektetőket ez a támogatáspolitika, legalábbis a biomassza-erőművek esetében semmiképpen sem lehet arról beszélni, hogy szárnyalásnak indult volna az iparág.



' title='
K.P.: Igen, mert most már hiányzik a nevetségesen alacsony önrésszel megvalósítható banki finanszírozás, amely a válság előtti időszakot jellemezte. Korábban a bankok finanszírozási kényszere miatt a mai viszonyokhoz képest rendkívül egyszerűen lehetett forráshoz jutni, amely egyébként sok iparági szakértelemmel nem bíró személy figyelmét is erre a területre irányította. Mára nagyot fordult a világ, az engedélyezés is sok esetben bonyolódott. Nem egy esetben ördögi körről beszélhetünk, hiszen az engedély kiadásához bizonyítani kell a megfelelő anyagi fedezet meglétét, miközben a forrás megszerzéséhez fel kell mutatni az engedélyt. Mindezektől függetlenül a megújuló energiaforrások elterjedésének legnagyobb problémáját a kiszámíthatatlan szabályozási környezet jelenti. Mivel a legtöbb esetben sem a befektető, sem a finanszírozó nem lehet biztos abban, hogy milyen bevételekkel számolhat akár csak középtávon, ezért gyorsabb megtérülésre törekszenek, amely egyre növeli a hozamelvárásokat és a költségeket.

A megújuló energiáknak minden bizonnyal nagy létjogosultságuk van, de a használatuknak akkor van a legtöbb értelme, ha komplexen kezeljük őket, iparpolitikai, vidékfejlesztési és munkahely-teremtési aspektusból. Fel kell mérni, hogy mennyi értelme van annak, hogy mondjuk Kínában gyártott napelemeket szerelünk fel itthon tucat számra, vagy ezzel szemben esetleg sikerül gyártókapacitásokat teremtenünk az országban, amelyhez kapcsolódnak a hazai beszállítók, elindul egy ilyen irányú kutatásfejlesztés, az egyetemeken ennek a területnek megfelelő szaktudatással rendelkező személyeket képzünk. Ez utóbbi esetben már ésszerűbb az egyes megújuló technológiák kiemelt dotálása. A "megújuló kérdést" persze a legtöbben rendkívül szűklátókörűen teszik fel, csak annyi érdekli őket, hogy az adott fejlesztés megéri-e. Mindazok nélkül, amit az előbb felsoroltam igen egyértelmű, hogy nem éri meg, de ha egy országnak sikerül ezt a területet megfelelően összetett módon kezelni, akkor már rögtön kedvezőbb és értelmesebb válaszok adhatók. A "Megéri?" típusú gondolkodással kapcsolatban például az jut eszembe, amikor Ausztriában egy szélerőművet látogattam meg, amelyet a helyi gazdák azért állítottak, hogy ők is tegyenek valamit a fenntartható jövőért.

P.: Nemrég jelentette be a kormány, hogy az év végéig új energiastratégiát készít, amelynek értelemszerűen része lesz az európai szinten kezelt Megújuló Cselekvési Terv is. Ez utóbbi dokumentumot eredetileg június 30-áig kellett volna kiküldeni Brüsszelbe, azonban ez az új stratégia miatt biztosan nem lesz kivitelezhető. Ön szerint Brüsszelben egy ilyen csúszás nem vet rossz fényt Magyarországra? Egy komplex energiastratégia valóban kidolgozható félév alatt?



' title='
K.P.: Először is nem hiszem, hogy mi lennénk majd az utolsók, akik postázzák Brüsszelbe a cselekvési tervüket, másrészről egy féléves csúszás még minden bizonnyal tolerálható. A stratégia alkotás kapcsán pedig szerintem semmi másról sincs szó, mint hogy egy terembe le kell ültetni azokat, akik iparpolitikával, energetikával, foglalkoztatással és mezőgazdasággal foglalkoznak, és illetékesek is az adott területükön. Véleményem szerint ezt a munkát a fél év alatt meg lehet valósítani, persze ehhez az kell, hogy megfelelő kompetenciával rendelkező embereket sikerüljön az asztalhoz ültetni. A megújulók esetében ismét csak hangsúlyozni tudom: azt lenne a legcélszerűbb megvizsgálni, hogy mely technológiák esetében lehet gyártókapacitást telepíteni hazánkban, illetve melyek azok, amelyek esetében már biztosan elment mellettünk a világ.

Klímavédelmi szempontból egyébként több értelme lenne, ha a meglévő gázos eszközparkunkat cserélnénk le hatékonyabb egységekre. A rossz hatásfokú, 35%-os gépeeket, ha lecserélnénk 58%-os hatásfokú egységekre, jóval előrébb visz klímavédelmi szempontból, mintha felállítunk 15 szélkereket. Egy ilyen hatékonyság növekedést követően kb. felére csökkenne a széndioxid-kibocsátásunk.

P.: Azonban a kibocsátás-csökkentési célon felül mindenképp teljesíteni kell a megújulók részarányára tett vállalást is.

K.P.: Természetesen. Én azt mondom, hogyha megkérdez egy energetikai szakembert arról, hogy mi az értelme a szélkerekeknek, akkor azt fogja mondani, hogy semmi. Ellenben, ha a már korábban vázolt módon, úgy közelítjük meg a kérdést, hogy gyártsunk itthon szélkereket, és ha már gyártunk, akkor keressük meg azokat a területeket, ahol belföldön fel lehet ezeket állítani, akkor már sokkal több értelme van ezen technológiák támogatásának.

Mindent a helyén kell kezelni. Soha nem felejtem el, amikor ’94-ben Kaliforniában autóztam a tengerparton, és nem hittem a szememnek a hatalmas szélparkok láttán. Ameddig a szem ellátott, ezrével sorakoztak egymás mellett a szélkerekek, de hiszen ott állandóan fúj a szél. Hollandiában ugyanez a helyzet, minden tízedik szélerőmű lábánál látni egy régi szélmalmot is, mivel ott mindig is fújt a szél. De ha a biomasszát vizsgáljuk, a kedvenc példám Ausztria, ahol vannak nagy hegyek, a fák maguktól kidőlnek és szinten becsúsznak a városba. Még a kazán is bent van az erdőben, adja magát a dolog. Magyarországon kicsit nehezebb a helyzet. Nem szabad azt az érzetet kelteni, hogy ez meg fogja váltani a világot, legalábbis nem belátható időn belül.

Legutóbb Indiában voltam, ott beszéltem a Reliance Power stratégiai vezetőjével, ez az egyik legnagyobb privát energetikai cég, és óriási mobilszolgáltatók is egyben. A társaság a mobilszolgáltatással kapcsolatban úgy gondolkodott, hogy a mobiltelefon akkor fog elterjedni Indiában, amikor egy hívás díja kevesebb lesz, mint amennyibe egy postai levelezőlap kerül. Most ugyanezt az elvet követik a napelem-gyártás tekintetében is. Nem szabad elfelejteni, hogy Indiában még több százmillió emberhez nincs bekötve az áram. Az egész történet arról szól, hogy a napelem gyártásának költségeit képesek-e annyira csökkenteni, hogy ezeknek az embereknek is megérje felszerelni a napenergiát árammá alakító paneleket. Ezek használatával egyébként abban a környezetben rengeteg költség elmaradhat, hiszen nem kell például szállítóvezetéket építeni.

P.: Az új kormányzat szintén aktívan kommunikál az energiahatékonyság fontosságáról, több megszólalás is arra engednek következtetni, hogy intenzív lakáskorszerűsítési programok indulhatnak annak érekében, hogy csökkenteni lehessen az ily módon elpazarolt energiát. Ön miként tekint az energiahatékonysági beruházások témakörére?



' title='
K.P.: A legnagyobb energia-megtakarítás és ezzel párhuzamosan a legintenzívebb kibocsátás-csökkentés a végfelhasználói oldalon valósítható meg, és egy ilyen program mindenképp előremutató lenne Magyarországon. Azonban, ha energiatakarékosságról, az energiával való spórolásról beszélünk, akkor én mindenképpen megemlíteném azt, amit smart meteringnek neveznek. Ezzel kapcsolatban a vonatkozó EU-direktívában megfogalmazott elvet hangsúlyoznám, ami szerint a fogyasztókban tudatosítani kell energiafogyasztásuk mértékét. Manapság szó szerint büntetésnek tekinthető, ha valakinek meg kell nézni, hogy mennyi energiát fogyaszt. Aknákba kell lemászni, a kerítés melletti szűk területen kell egyensúlyozni, így nem is csoda, hogy az embereknek nincs elképzelése a saját fogyasztásukról, az energia tényleges áráról. Manapság tanulmányok sora születik a smart metering rendszerek kiépítéséről, miközben maga az alapcél, vagyis a fogyasztók informálása majdhogynem fillérekből megoldható lenne. Kishatóságú távérzékelőket kellene felszerelni a villany-, víz- és gázórákra, amelyek jelét egy lakótéren belüli egység lenne képes észlelni, és a fogyasztók számára értelmezhető módon megjeleníteni. Be lehetne állítani, hogy egy egység az adott energiaforrásból mennyibe kerül és akkor mindenki tisztába kerülhet azzal, hogy mennyibe kerül neki az esti futballmeccs megnézése, vagy éppen a reggeli zuhanyzás. Biztos vagyok benne, hogy ha az emberek látnák, hogy milyen költségeket jelent egy-egy lámpa égve hagyása, vagy a csap felesleges folyatása, akkor megváltozna az energiafogyasztással kapcsolatos attitűdjük, és rövid időn belül komoly mértékű fogyasztáscsökkenést lehetne realizálni a háztartásokban. És itt most nem kell a legújabb technológiákat elképzelni, nincs szükség arra, hogy ezek a távérzékelők 100%-os pontossággal szolgáltassanak adatot, csupán arra, hogy a fogyasztók tudatáig eljusson minden egyes lámpakapcsolásuk ára.

P.: Mit üzen az energiastratégia kidolgozóinak, melyek azok a pontok, amelyeket mindenképp szükséges körbejárni annak érdekében, hogy egy valóban stratégiának nevezhető koncepció kerülhessen majd az év végén az asztalra?



' title='
K.P.: Amit a legfontosabbnak tartok az az, hogy egy integrált energiastratégia kerüljön kidolgozásra, vagyis a célok más politikai szempontokkal, főként az iparpolitikával összhangban kerüljenek kidolgozásra. A megújulók elterjesztésén, és átgondolt támogatási rendszerén felül fontosnak találom, hogy terv készüljön térségünk vezetékes energiahálózatának fejlesztésére, a szomszédos hálózatok összekötésére. Mindenképpen rendezni kell az orosz befektetésekkel kapcsolatos álláspontokat is, valamint fel kell vázolni a távhőszektor jövőképét. Meg kell vizsgálni a paksi kapacitásbővítést, összhangban a magyar energetikai szellemi tőké kérdéskörével, hiszen egy ilyen beruházás rengeteg szakértelmet igényel A cél az, hogy a kapacitásbővítésben minél nagyobb szerepet kapjon a magyar mérnöki tudás, a kutatás és fejlesztés és minél nagyobb legyen a hazai beszállítói hányad. A MVM számára szintén egyértelmű célokat kell megfogalmazni, ideértve azt is, hogy milyen szerepet szánunk az állami energiavállalatnak a tágabban vett visegrádi térségben.
wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
LONDON, ENGLAND - OCTOBER 03: British Prime Minister Boris Johnson leaves 10 Downing Street on October 3, 2019 in London, England.
barcelona katalán tüntetés rendőrség
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Alteo klub