Üzlet

Nem hozna világvégét az iráni atomfegyver

Sándor Dávid
Nem várható, hogy a nyugati országok a líbiaihoz hasonló módon beavatkoznak majd Szíriában - mondta Dr. Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora, Közel-Kelet szakértő. Tekintettel az ország megosztottságára, a vezetés megdöntése káosz irányába mutató állapotot idézhetne elő, ami negatívan befolyásolná az egész térség erőviszonyait.

A szakértő az iráni helyzettel kapcsolatban úgy véli, hogy az ország nagyon is érdekelt az olaj- és gázkivitelének a fenntartásában, a Hormuzi-szoros lezárásával való fenyegetés egyike az Irán részéről rendszeresen megnyilvánuló retorikai fogásoknak. A felek várhatóan elmennek a határáig annak, hogy a másikat meghátrálásra kényszerítsék, de a nyugatnak és Iránnak egyaránt elemi érdeke, hogy tárgyalásos úton próbálják rendezni a helyzetet. Irán nukleáris hatalommá is válhat, de nem valószínű, hogy az ország ezzel bárkit konkrétan fenyegetne.
Portfolio.hu: Líbiában a fegyveres konfliktusok mélyülésével és a tüntetők elleni véres lépésekre reagálva az ENSZ közvetlen módon, katonailag is közbeavatkozott a helyzet rendezése érdekében. Szíriában talán minden eddiginél véresebb megtorlásokról érkeznek hírek, a nyugati országok mégsem lépnek. Miért van ez? Elképzelhető, hogy Szíria esetében is sor kerül katonai beavatkozásra?



Nem hozna világvégét az iráni atomfegyver
Dr. Rostoványi Zsolt: Nem várható, hogy a nyugati országok a líbiaihoz hasonló módon beavatkoznak majd Szíriában. Egyes országok Líbiával kapcsolatban úgy gondolják, hogy a NATO-egységek túllépték felhatalmazásukat, nem lett volna szabad ilyen nyilvánvaló támogatást adni a Kadhafival szemben álló erőknek. Egy ilyen beavatkozás ráadásul politikailag és anyagilag is igen sokba kerül, ezért például egy Amerika, mely már Líbia esetében is háttérbe húzódott, alaposan meggondolja, hogy milyen lépésre szánja el magát. A nem túl sikeres afganisztáni és iraki beavatkozás tapasztalatai, valamint a közelgő elnökválasztás miatt aligha valószínű, hogy az Egyesült Államok támogatna egy szíriai akciót. Ahogy a líbiai beavatkozással szemben, úgy az esetleges szíriai lépésekkel kapcsolatban is nagyon kritikusak Oroszország vagy Kína. Nem szabad azt sem elfeledni, hogy Szíria a Közel-Kelet egy kulcspozícióban lévő országa, ahol beláthatatlan következményekkel járhatna a külső beavatkozás.

P.: Miért lennének beláthatatlan következményei egy külső beavatkozásnak?

R.Zs.: Líbia egy viszonylag gyéren lakott, sivatagi, törzsi viszonyok által meghatározott ország, amely nem tölt be túl fontos szerepet a világ kőolajellátásában. A líbiai olajkitermelés kiesését Szaúd-Arábia rögtön pótolni tudta. Szíria viszont az iráni kapcsolatrendszer, a szunnita-síita szembenállás, az izraeli-palesztin konfliktus mindegyikében fontos szerepet betöltő ország, márpedig egy katonai beavatkozással akár polgárháború közeli állapot, anarchikus helyzet is kialakulhatna. Tekintettel az ország megosztottságára, a vezetés megdöntése káosz irányába mutató állapotot idézhetne elő, ami negatívan befolyásolná az egész térség erőviszonyait. Ezért is lehet már az első pillanattól kezdve megfigyelni, hogy a nyugati országok a szír vezetést hosszú ideje a reformok bevezetésére próbálták rávenni. Ezen a ponton természetesen mostanra már túlfutott a helyzet, de még a több ezer halálos áldozat mellett sem tartom valószínűnek, hogy katonai beavatkozásra kerül sor.

P.: Egyiptomban Mubarak távozását követően a tüntetők fellélegeztek, azonban az utóbbi hetekben ismét a tovább harcoló fiatalokról szólnak a híradások. Egyiptom egy káosz közeli anarchikus helyzet felé halad?

R.Zs.: Egyáltalán nem. Egyfelől a fegyveres erők legfelső tanácsa tartja a kezében a hatalmat, másfelől már sor került az alsóházi választások három fordulójára, ami megfelelt a demokrácia játékszabályainak. A szavazók elég magas arányban járultak az urnák elé, miközben a Muszlim Testvérek Szervezetének mérsékelt pártja, a Szabadság és Igazság Párt a szavazatok 45-46 százalékát kapta. A másik radikális párttal (an-Núr) együtt a két iszlamista csoportosulás a szavazatok összesen durván 70 százalékát kapta az alsóházban. A következő lépésben sor kerül a felsőházi választásokra, létrejön egy 100 tagú alkotmányozó gyűlés, majd nagyjából júliusban kerülhet sor az elnökválasztásra. Az előzetes ígéretek alapján a katonák ezt követően adják át a hatalmat a civil adminisztrációnak. Persze a hatalom átadását jelenleg kérdőjelek övezik, hiszen már eddig is többször eltolták a határidőket, miközben a katonák komoly gazdasági érdekeltségekkel rendelkeznek az idegenforgalomban, vagy olajszektorban, ami a hatalom megtartására sarkallhatja őket. Kérdés, hogy a Muszlim Testvérek, illetve a katonák hogyan tudnak megállapodni egymással. A Testvérek vezetői egyébként az elmúlt hetekben többször is tettek olyan kijelentést, melyek szerint nem tartanák szerencsésnek, ha a katonák most átadnák a hatalmat, hiszen az ország ilyen esetben az anarchia irányába fordulhatna. A katonák hatalmon maradása biztosítja a rendet addig is, amíg meg nem történik a hatalomátadás.

P.: Akkor miért láthatunk még mindig nagy számban utcákon tüntető diákokat?

R.Zs.: Azért, mert a helyzet az elmúlt évben érzékelhetően romlott. Egyiptom valutatartalékai feleződtek, az idegenforgalmi bevételek, amelyek meghatározóak az ország gazdaságában, radikálisan visszaestek. Gazdasági válsághelyzet alakult ki Egyiptomban, ami miatt egyébként az első kormány kénytelen lesz igen népszerűtlen intézkedéseket hozni.

A lakosság élesen kettévált, van egy nagyon szűk, igen vagyonos réteg, és a létminimum szintjén vagy az alatt élő többség. Az elmúlt évtizedekben az egyiptomi kormány mindig jelentősen támogatta az alapvető élelmiszerek árát, és amikor ezt a támogatást csökkentette, azonnal óriási tüntetések kezdődtek. Ilyen lépésekre akkor kényszerült, amikor a Valutaalap, Világbank kölcsöneinek feltételei megkívánták a gazdasági megszorításokat. Egyiptom az elmúlt hetekben ismét tárgyalt az IMF képviselőjével, az országtól ezúttal is más megszorító intézkedések mellett a támogatások csökkentését várják. Ha bármelyik kormány rendbe akarja tenni a gazdaságot, akkor valószínűleg rá fog kényszerülni a megszorító intézkedésekre, ami megint ellentétes hatást vált ki: az emberek úgy érzik majd, hogy még rosszabb a helyzet, ami miatt kimennek tüntetni az utcára. Ez egy borzasztó nehéz helyzet jelen pillanatban.

P.: Miközben Líbiában kezd visszatérni az olajkitermelés, látszik már abból valami, hogy a potenciális vezetők miként tekintenek a nyugati cégekkel kötött olajszerződésekre?

R.Zs.: Líbiában jelen pillanatban még semmi sem látszik. Igaz, hogy van egy átmeneti kormány, de a felkelők egyáltalán nem egységesek. Líbia egy törzsi társadalom, ahol hozzávetőlegesen 120, kulturális és szokásbeli ellentétektől feszített törzs él. Kadhafi ezt a megosztottságot sikeresen használta ki, az erős központi hatalom megdőlésével azonban ezek az ellentétek ismét felszínre kerültek. Óriási a rivalizálás, és hogy ebből mi sül ki, azt ebben a pillanatban még nem lehet tudni.

Általában azonban ezek az országok is világosan látják, hogy elemi érdekük az olajexport fenntartása, ezért nem várható a nyugati cégekkel szembeni fellépésük. Miután 1979-ben a Khomeini vezette iszlám forradalom megdöntötte a sah rendszerét Iránban, az ország képviselői ugyanúgy ott ültek a nyugati vállalatok igazgatótanácsában, csak a nyakkendőt nyitott ingre cserélték, és a borotvált képviselőket borostás emberek váltották. Irán bár esetenként feszegeti a határokat, mindig is pragmatikus, az iráni érdekeket figyelembe vevő politikát folytatott. Sőt, esetükben a nemzeti érdekek adott esetben még a vallási megfontolásokat is felülírják.

P.: Most úgy tűnik, Irán megint feszegeti a határokat. Meddig teheti ezt meg, lezárhatja-e valóban a Hormuzi-szorost?

R.Zs.: Bizonyos szempontból erre vannak katonai lehetőségei Iránnak, elvileg tehát ezt rövid időre meg tudná tenni. A régióban azonban igen jelentős a nyugati erőfölény, az amerikai flotta Bahreinben állomásozik, tehát hosszú ideig nem lenne fenntartható a szoros blokádja. Mindezek ellenére nem hiszem, hogy Irán ezt komolyan gondolná, hiszen a szoros lezárásából nagyobb veszteségei származnának, mint azoknak, akik ellen meghoznák ezt az intézkedést.

Irán nagyon is érdekelt az olaj- és gázkivitelének a fenntartásában, mert gazdasági szempontból nincs túl jó helyzetben. Az olaj- és gázexportból származó bevételek meghatározóak az ország fejlesztése, a lakosság életszínvonalának a biztosítása szempontjából. Irán világosan látja, hogy hosszú ideig nem tudná blokkolni a szoros forgalmát, ráadásul ebből konkrét anyagi haszna sem származna. A fenyegetés egyike az Irán részéről rendszeresen megnyilvánuló retorikai fogásoknak. Nem szabad elfeledni, hogy Irán még soha, egyetlen szomszédját sem támadta meg, még az 1979-es forradalom utáni igen éles Amerika-, Izrael-, Öböl-ellenes retorika közepette sem.

Irán inkább elrettentő céllal, saját pozíciói erősítése érdekében cselekszik. Nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt évtized közel-keleti folyamatai, változásai alapvetően Iránnak kedveztek. Irán stratégiai pozíciói megerősödtek, szemben az amerikai szándékokkal. Korábban Irak jelentette az egyensúlyt a térségben Iránnal szemben, de Szaddám rendszerének megdöntésével Irán óriási mértékben felértékelődött. A Hormuzi-szoros és az atomprogram kapcsán még egy tényezőt megemlítenék, méghozzá az iráni atomtudósok ellen elkövetett merényleteket. Irán ezt is nagyon nehezményezi, mivel egyértelműen Izraelt látják a háttérben. Ez adhat okot némi aggodalomra, köztudott ugyanis, hogy Izrael már hajtott végre katonai akciót nukleáris létesítmény ellen Irakban, és most az izraeli elnök és védelmi miniszter is lebegteti egy ilyen támadás lehetőségét.

P.: Ez azt jelenti, hogy Irán nem fog támadni, viszont Izrael várhatóan katonai lépéseket tesz majd?

R.Zs.: A katonai lépés lehetőségét nem tartom valószínűnek, hiszen ugyancsak beláthatatlan következményei lennének. Irán más kategória, mint Irak volt, vagy mint Szíria, amely ellen néhány éve szintén intézett légi csapást Izrael. Irán megtámadása rendkívüli módon kiélezné a közel-keleti konfliktust.

Azt gondolom, hogy mindkét fél elmegy a határáig annak, hogy a másikat meghátrálásra kényszerítse, de a nyugatnak és Iránnak egyaránt elemi érdeke, hogy tárgyalásos úton próbálják rendezni a helyzetet.

P.: Az idő viszont Iránnak kedvez, amennyiben ténylegesen is atomfegyver létrehozásán dolgozik. Mekkora veszélyt jelentene a világra nézve, ha Irán eljutna a nukleáris fegyver kidolgozásáig?

R.Zs.: Nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy Irán is nukleáris hatalommá válik, de nem gondolom, hogy ezzel Irán bárkit konkrétan fenyegetne. Meg vagyok győződve arról, hogy ennek a célja csupán az elrettentés. Minden ország vezetője, aki bármilyen úton választásokkal jut hatalomra, felelős vezetőnek tekinthető, aki az országa érdekeit tartja szem előtt. Ha lenne is Iránnak nukleáris fegyvere, esze ágában sem lenne csapást mérni Izraelre, az USA-ra, vagy bármely más szomszédjára. A válaszcsapás ugyanis pusztító lenne, amit egyik vezető sem kockáztatna meg.

Ami viszont komoly veszélyt jelenthet, az a nukleáris fegyverkezés felgyorsulása a régióban. Iránt követően ugyanis más országok is gondolhatnák úgy, hogy ha már Izraelnek és Iránnak van atomfegyvere, akkor miért pont nekik ne lehetne. A közvélemény és a szakértők elfogadják azt, hogy van jó pár ország, amely rendelkezik atomfegyverekkel, de nagyon nem néznék jó szemmel, ha ezekhez újabb országok csatlakoznának.

P.: Az Iránnal szembeni amerikai, vagy európai uniós szankciók eredményesek lehetnek abban az értelemben, hogy tárgyalóasztal mellé szorítják Iránt?

R.Zs.: Nem nagyon bízom a szankciók eredményességében, ha visszatekintünk az elmúlt évtizedek tapasztalataira. Amikor a '90-es években Irakkal szemben 10 éven keresztül különböző szankciókat léptettek életbe, annak rendkívül negatív hatásai voltak. Az iraki rendszer nem dőlt meg, Szaddám Husszein maradt hatalmon, sőt az iraki politikai vezetés érezte legkevésbé a szankciók hatását. Sokkal inkább az iraki embereken csattant az ostor, hitelesnek tűnő adatok szerint nagyságrendileg 1 millió, köztük több százezer gyermek áldozatot követeltek a szankciók az élelem- és gyógyszerhiány következtében.

Különösképpen azért nem hiszem, hogy hatásuk lenne az amerikai és európai uniós korlátozásoknak, mert vannak olyan országok, amelyek egyszerűen nem érdekeltek abban, hogy ezeket betartsák. Iránnak meghatározó ázsiai partnerei közül Kína vagy India ráutalt az országgal való együttműködésre.

P.: A lakosság részéről mekkora a támogatottsága az iráni fenyegetőző politikának? Õk hogy reagálnak majd, ha a szankciók negatív következményeivel szembesülnek majd?

R.Zs.: Ez azért nehéz kérdés, mert a lakosság egy részét eltölti a perzsa nemzeti büszkeség, akik támogatják, hogy Irán stabil, markáns pozíciókkal rendelkező közel-keleti nagyhatalom legyen, viszont az életszínvonal romlását ők sem veszik szívesen. Iránban az óriási mértékben fiatalodó lakosság és a konzervatív vallási vezetés között éles törésvonal húzódik. A lakosság jelentős része érdekelt a reformokban, elkerülhetetlennek tartom Iránon belül a változást. Csak az a kérdés, hogy ezek a nyugati lépések éppen nem a konzervatív megközelítés malmára hajtják-e a vizet.

A nyugat nem mindig látja át kellőképpen a közel-keleti társadalmaknak a nyugatiétól eltérő sajátosságait, ezért a fellépése sokszor ellentétes hatást ér el. Iránnal szemben az elmúlt években nagyon rossz politikát folytatott a nyugat, hiszen amikor korábban az ország nyitni próbált, a nyugati fogadtatás nem volt pozitív. Minden iráni vezető tudatában van annak, hogy Irán ráutalt a világgazdaságra, arra, hogy exportálja az olaját, mert különben nem tudják az országot fenntartani.
A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy
kórház állami egészségügy
brexit getty
koronavírus tőzsde
Népszerű
Debrecen télen
70 milliós befektetést is kaphatnak magyar startupok

A programhoz partnerként csatlakozott a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség is.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy