Üzlet

"A bizalmatlanságon úszik el a magyar energiaszektor"

Patkó Gábor
A kisebb távhőrendszerek esetében kiváló lehetőség rejlik a biomassza-felhasználásban, ami által növekedhet a helyi foglalkoztatás, és hosszabb távon a hődíjak is csökkenhetnek - véli Makra József, az AERD Zrt. társtulajdonosa. A korábban az RFV (E-Star) létrehozásában is szerepet játszó energetikai szakember meglátása szerint hatalmas, bizalmatlanságon alapuló finanszírozási űr jellemzi most az ESCO-szektort, amelynek kezelésében legalább egy hitelgarancia-programmal az államnak is részt kellene vállalnia. Makra Józseffel a múlt héten a figyelem középpontjába került mezőhegyesi távhőellátási zavar kapcsán beszélgettünk az ország kisebb távhőrendszereinek problémáiról, a potenciális megoldási lehetőségekről és a konkrét esetről.
Portfolio.hu.: Az AERD Zrt.-vel alapvetően a kisebb települések hőellátását igyekeztek megreformálni. Valóban jó üzleti lehetőség mutatkozik ezen a területen, miközben a legtöbb távhőrendszer csak állami támogatások útján képes biztosítani a működését?

Makra József: Az országban jelenleg van kb. 60-80 kisebb távhőrendszer, amelyek meghatározó részénél az elmúlt években, évtizedekben nem történtek meg a szükséges minőségjavító beruházások, ezért a műszaki állapotuk igen leromlottnak tekinthető. Ezek a rendszerek többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, amelyeknél egy-két kivétellel hiányzik a megfelelő szaktudás a hatékony üzemeltetéshez. Mi úgy látjuk, hogy egy szakmai partner képes lehet egy ilyen kisebb távhőrendszert megújítani, és a korábbi leválási hullámot minőségjavító fejlesztésekkel megfordítani, ami már üzletileg is jövedelmező tevékenységet eredményezhet hosszú távon.

A kisebb távhőrendszereknél például kiváló lehetőség van a biomassza alkalmazására. A helyben megtermelt energiaforrás komoly költségelőnyt jelenthet az e rendszereket jellemzően tápláló földgázzal szemben, ami fedezetet biztosíthat a rendszer megújításának költségeire, illetve hosszabb távon a fogyasztói díjak csökkentésére is. A versenyképes energiaár ezen túlmenően ösztönzően hathat a vállalkozások betelepedési kedvére is, ami újabb fejlesztéseket és munkahelyeket jelenthet az érintett település számára.

P.: Vagyis alapvetően ESCO-jellegű beruházásokban gondolkodtok.

M.J.: Meglátásunk a szerint a távhőrendszerek problémáinak kezelésére alkalmas megoldást nyújt a szolgáltatás koncesszióba adása. Ez irányban egyébként már történtek előrelépések, több település választott szakmai üzemeltetőt, partnert magának energiaellátási rendszerei működtetésére.

A hosszú távú érdekeltséget biztosító koncesszió mellett az üzemeltetők kellőképpen motiválttá válnak a hatékonyságot növelő beruházások megtételére, illetve az ellátási jog megnyerése értelemszerűn jogi biztosítékot is jelent számukra. Amennyiben ezek az alapfeltételek megvannak, akkor valóban szó lehet ESCO-jellegű beruházásokról, vagyis amikor az elérhető megtakarítás nyújt fedezetet a fejlesztések tőkeigényére.

P.: Az ESCO-beruházásoknál mindig kulcskérdés a finanszírozás megszervezése. Tapasztalataitok szerint javult valamit a helyzet az elmúlt években a finanszírozás terén, vagy továbbra is igen gyenge a bankok kockázatvállaló képessége?

M.J.: Érdemi előrelépésről sajnos nem tudok beszámolni, továbbra is a finanszírozás hiánya a legnagyobb gátja annak, hogy az ilyen jellegű fejlesztések nagyszámban elindulhassanak. Komoly bizonytalanság mutatkozik a bankok részéről a távhőszektor iránt, mert a kapcsolt erőműveknél sokan megégették magukat, de az önkormányzati szektor iránt sem erős a finanszírozói bizalom. Az elmúlt időszakban ugyancsak érezhető volt az E-Star ügyének negatív hatása is, de fontos látni, hogy abban a történetben sem alapvetően a távhőszolgáltatási konstrukcióval volt gond.

Mindezek eredőjeként, ha ma egy energiahatékonysági projektre finanszírozást akarok szervezni, akkor olyan biztosítéki követelményeket támasztanak velem szemben, amelyek értelmetlenné teszik az egész hitelfelvételt. Találkoztunk már olyan elvárással, hogy tegyük letétbe a hitelkérelemben szereplő összeg 100 százalékát, de volt olyan bank is, amely a hitelösszeg dupláját kérte tőlünk ingatlanfedezetként. Mondanom sem kell, hogy ha egy több százmillió forint értékű ingatlanom van, akkor vélhetően más nagyságrendekben, és ezáltal más területeken fektetnék be...

Az iparági cégeknek ezen felül érdemi károkat okozott a KEOP-pályázatok (Környezet és Energia Operatív Program - a szerk.) visszatartása is. Amellett, hogy a kivárás hibernálta a piacot (a KEOP során csak meg nem kezdett projektekre lehet támogatást nyerni - a szerk.), most a projektek feltorlódására lehet számítani, ami miatt kérdésessé válik, hogy sikerül-e időben - a távhőrendszerek esetében például a fűtési idény kezdetére - befejezni a támogatás által elinduló energetikai beruházásokat.

P.: Ha ennyire negatív a környezet, akkor miért fókuszáltok mégis erre a területre?

M.J.: Sok tekintetben másként látom a helyzetet, mint amilyen az általános közvélekdés. Igaz, hogy a gazdasági válság elhúzódása mindenkit negatívan érint, de véleményem szerint az energiahatékonysági beruházások nagymértékben segíthetnének a válságból való kilábalásban. Az önkormányzatokkal kapcsolatos finanszírozói aggodalmakkal kapcsolatban értetlenül állok, hiszen az önkormányzatok mindig ott lesznek (helyhez kötöttek), így nincs akadálya a hosszú távú finanszírozásnak, máskülönben pedig a kisebb önkormányzatok fizetőkészsége jobb az átlagos magyarországi mutatóknál, de a szegmenst érintő csődök száma sem mutatható ki arányaiban.

A jelenlegi környezetben a válság előtti ESCO-modell, hogy a bankok szinte bármit készek finanszírozni, a cégek pedig önerőként beletesznek az elején több tízmillió forintot a projektbe, mert aztán azt kitermeli, nem reális. Az a konstrukció, amit mi kidolgoztunk, nem azzal számol, hogy az elején leteszünk egy rakás pénzt a korábbi veszteségek megtérítésére, hanem arról szól, hogy az adott távhőrendszert ráállítjuk a rendes, fenntartható működésre. Így tehát a rendszer hatékony működtetése során termelődik meg az a forrás, amellyel aztán ezek a tartozások rendezhetőek és elvégezhetjük a szolgáltatás színvonalát jelentősen javító infrastruktúra-fejlesztéseket. Ennek következtében pedig akár a korábban levált fogyasztókat is vissza tudjuk csábítani az ellátásba, ezáltal növelve a rendszer kihasználtságát és hatékonyságát. Megfelelő hozzáállás esetén egy ilyen konstrukcióból szerintem minden, a távhő által érintett szereplő győztesként jöhet ki.

Meleg víz nélkül maradt Mezőhegyes
Május 13-án az MTI számolt be arról, hogy tartozás miatt felfüggesztette a gázszolgáltatást a Mezőhegyesi Távhőszolgáltató Nonprofit Kft.-nél a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. A tavaly az AERD Zrt. tulajdonába került Mezőhegyesi Távhőszolgáltató Nonprofit Kft. közleményben kifogásolta a gázszolgáltató lépést, mondván, az elmúlt hónapokban a társaság több körben is egyeztetett a távhőrendszer önkormányzati üzemeltetésű idejében felhalmozott kintlévőségek rendezésének ütemezéséről. A GDF Suez szintén közleményben reagált, amelyben a társaság kifejtette, hogy a Mezőhegyesi Távhőszolgáltató Nonprofit Kft.-ét közel 100 milliós tartozása miatt 2013. május 13-án kényszerült kikapcsolni a földgázszolgáltatásból. Hozzátették, a távhőszolgáltató nem felelt meg a korábban könnyítésként kínált részletfizetési megállapodásnak. Az ügyből kifolyólag több mint 300 háztartás maradt melegvízellátás nélkül. Habár a felek többször jelezték, hogy mindent megtesznek a helyzet rendezése érdekében, a múlt hét végén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által összehívott megbeszélésen nem közeledtek az álláspontok.


P.: Amennyiben ennyire kedvező a konstrukció, akkor mi történt Mezőhegyesen?

M.J.: A legtöbb ilyen projektnek azért többnyire van ellenérdekeltje is, főként, ha az ellátási rendszert egy teljesen új energiahordozóra tervezzük átállítani, de véleményem szerint nem is ez volt a legfőbb okozója a kialakult helyzetnek, hanem inkább az általános bizalmatlanság, illetve hogy a történet több szereplője sem volt tisztában a saját feladataival. A történet részleteibe jelen helyzetben nem szívesen megyek bele, de a lényeg az, hogy a mezőhegyesi távhőrendszernél egy KEOP-pályázattal egybekötött, 300 millió forint értékű beruházást terveztünk, amely során az egész rendszer fűtését földgázról átállítottuk volna biomasszára. Ez egy minta értékű projektetterv, amely most komoly veszélybe került. A helyi gázbeszállító, a GDF Suez nem hisz abban, hogy a biomasszára történő átállást követően rendezzük a felé felhalmozott kintlévőséget, amelynek egy része a szolgáltatás természetes ciklikusságából adódott, a másik pedig a korábbi irányítás alatt felhalmozódott fogyasztói kintlévőségből (amelyről csak a koncesszió elnyerése után derült ki, hogy tulajdonképpen már bőven félévnél túli tartozásokról van szó, így lényegében behajthatatlanok, és ezért veszteségnek minősülnek). Úgy érzem, hogy a helyi önkormányzati vezetés is másként képzelte a mi szerepvállalásunkat, de ahogy korábban is mondtam, mi hosszú távú üzemeltetési tervekkel érkeztünk ide, amelynek középpontjában a fejlesztés áll, és nem a felhalmozódott problémák és veszteségek egyszeri és azonnali pénzügyi konszolidálása

P.: Látsz esélyt a helyzet rendezésére és a korábbi fejlesztési koncepció végrehajtására?

M.J.: Úgy érzem, hogy nagyon bemerevedtek az álláspontok, ezért a projekt kritikus helyzetbe került. Kérdéses, hogy ebből a helyzetből lehet-e még egy pozitív történetet írni. De jelenleg is tárgyalunk, akivel még lehet, és újabb megoldásokon törjük a fejünket. Jelenleg több száz lakásban nincs meleg víz és ez nem maradhat így.

P.: Meglátásod szerint miként lehetne elkerülni, hogy hasonló eset álljon elő?

M.J.: Fontos lenne, hogy mindenki tisztában legyen a saját szerepével, és az ebből fakadó jogosultságaival és kötelezettségeivel. Nem lehet bízni a csodákban, mindenkinek hozzá kell tennie a maga részét egy ilyen projektben. Ugyancsak kulcsfontosságúnak találom a bizalom újraélesztését a magyar energetikában, mert a finanszírozók most érezhetően tartanak attól, hogy erre a területre pénzt helyezzenek ki. Fontos lenne, hogy az állam valamilyen formában vállaljon aktív szerepet az energiahatékonysági beruházások, illetve a megújuló energetikai beruházások megvalósulásának elősegítése terén, mert meggyőződésem szerint ez minden magyar állampolgár érdeke. A finanszírozási űrt, mindenképpen ki kell tölteni, mert így a következő évek is érdemi zöld energetikai beruházások nélkül telnek majd. Akár csak egy állami garanciaprogram is már nagyon sokat lendíthetne a szektoron, alapot teremthetne a bizalom újjáépüléséhez, amin keresztül új munkahelyeket lehetne létrehozni, csökkenteni lehetne az ország gázfüggőségét és környezetterhelését. Ez a fenntartható jövőkép.
BET
Denso
WASHINGTON, DC - MAY 08:  U.S. President Donald Trump announces his decision to withdraw the United States from the 2015 Iran
WASHINGTON, DC - NOVEMBER 02: (L to R) U.S. President Donald Trump shakes hands with his nominee for the chairman of the Federal Reserve Jerome Powell
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Bernáth Tamás_mti