Üzlet

Milliárdosok harca a mezőgazdaságban (TOP 10 sztori - 7.)

Hazafi László
Mi az az agrárintegrátor? Miért küzdenek a magyarországi integrátor-piac uralásáért a régió meghatározó üzletemberei? Az év vállalatfelvásárlási sztorija rendhagyó módon a mezőgazdaságban játszódott le.

Az integrátori piac újrafelosztása volt az idei év legnagyobb eseménye az agráriumban. A harc arra irányult, ki szerzi meg a hosszú évek alatt jól bejáratott termelésszervezési és infrastrukturális hátteret, amely közvetlen utat nyit a végső felhasználó termelőkhöz. Milliárdosok küzdelmének lehettünk tanúi, akik új(abb) üzleti lehetőségeket láttak a hazai mezőgazdaságban, ezért rendkívül éles összecsapásokat is hajlandók voltak vállalni.

A nagy játszmában a második leggazdagabb magyarnak tartott Bige László tette meg az első lépést, aki hosszas előkészületek után az ősszel a cégcsoportjához tartozó péti Nitrogénművek Zrt.-én keresztül ajánlatot tett a nádudvari KITE Zrt. részvényeinek többségére. Kétszázmilliárd forintos éves forgalmával ma a KITE számít a legnagyobb és egyben legsikeresebb hazai agrárintegrátori vállalkozásnak, de a társaság tulajdonos-vezetői - idős korukra hivatkozva - a cég eladása mellett döntöttek.

Mit is csinálnak az integrátorok? Mezőgazdasági integrátoroknak azok minősülnek, akik a gazdálkodók termelését megszervezik-koordinálják. Ennek részeként megfinanszírozzák azokat az inputanyagokat (növényvédő szereket, vetőmagokat, műtrágyákat), amelyek szerződéses partnereik tevékenységéhez szükségesek. További szolgáltatásként felvásárolják a megfinanszírozott termeléssel előállított terményeket, illetve technológiai és adminisztratív szolgáltatásokat is nyújthatnak. Az integrátorok profitorientált módon végzik, de például az igénybe vett támogatásokat és kedvezményeket tovább kell adniuk az integráltaknak. Az idén felvetődött olyan állami regionális agrárintegrátori központok létrehozása, amelyek nonprofit elven működnének, de az ezzel kapcsolatos szabályozási koncepció végül nem került a parlament elé.

A KITE menedzsmentje a Nitrogénművekkel arról kötött megállapodást, hogy a péti vállalat a menedzsment és a dolgozók tulajdonában lévő, 52 százalékos tulajdonrészt a névérték 18-szorosáért, míg a főként mezőgazdasági üzemek által birtokolt, 29 százalékos pakettet a névérték 10-szereséért veszi meg. Ezzel 18-19 milliárd forintért megszerezhette volna a több mint 75 százalékos, egyedüli irányítást biztosító részesedést a mintegy 1,5 milliárd forintos jegyzett tőkéjű nádudvari cégben.

Bár Bige László nyilatkozatai szerint a Nitrogénművek ajánlata a tényleges piaci árat tükrözte, a nagyvállalkozó vélhetően éppen azzal követte el az egyik hibát, hogy az agrárüzemeknél lévő, 29 százalékos csomagért jóval kevesebbet ígért a menedzsment számára kilátásba helyezett összeghez képest. Ezzel a KITE szolgáltatásait igénybe vevő mezőgazdasági üzemi kört nem állította maga mellé, akik így a Bige-KITE paktum megvalósulásában nem voltak érdekeltek. Másrészt pedig bár a Bige által ajánlott ár vonzónak tűnhetett, a Portfolio.hu akkori kalkulációi szerint a KITE piaci alapon értékelve 50-100%-kal is többet ért az akkori ajánlatnál.

Ennek ellenére úgy tűnt, hogy a tranzakció sínen van és csupán már a csak formálisnak tekintett, adásvételhez szükséges tulajdonosi jóváhagyási procedúrák voltak hátra. Ekkor jött képbe az utolsó pillanatban a KITE dél-dunántúli regionális igazgatója, Guba Sándor, aki bejelentette, hogy KITE-alkalmazottként gyakorolni kívánja elővásárlási jogát a részvények megvételéhez. Meglepetésszerű fellépésével ráígért a Bige-féle ajánlatra, és mind a 29 százalékos kisebbségi, mind az 52 százalékos többségi pakettért 20,5-szeres árat kínált. Így "mellényzsebéből" hirtelen csaknem 25 milliárd forintot húzott elő, ráadásul az elterjedt hírek szerint meg kívánta (kívánja) venni a fennmaradó, külső tulajdonosoknál lévő 19 százalékos KITE-csomagot is, amelyre a Nitrogénművek nem adott ajánlatot.

A 20,5-szeres ár megtette a hatását, így a mezőgazdasági üzemek, illetve a KITE vezetői és dolgozói végül ezt fogadták el. Bige László ugyanakkor azonnal nyomatékosította, hogy Guba Sándor fellépését jogellenesnek tartja és számtalan jogi lépést helyezett kilátásba (illetve tett is meg). Ez azonban nem változtatott azon a tényen, hogy a nagyvállalkozót kiütötték a nyeregből, és a bíróság végül új törvényes tulajdonosként Guba Sándort jegyezte be.

A piaci pletykák az ismeretlenségből előkerült Guba Sándor mögött az agráriumban komoly terveket szövő, Csányi Sándor vezette OTP Bankot sejtették. A bankvezérrel információink szerint nem kimondottan jó kapcsolatot ápoló Bige László is többször az OTP érdekeltségére tett utalást. (Az nem teljesen világos, hogy a bankcsoportot korábban miért nem érdekelte a KITE, hiszen a cég hosszú ideje "eladósorban" volt már a Bige-féle ajánlat előtt is.) A legnagyobb magyarországi bank szerepvállalására utal az is, hogy a KITE a tulajdonosváltás után azonnal stratégiai megállapodást kötött az OTP Bank Nyrt.-vel.

Az OTP már néhány éve egyébként is jelentős nyitást hajtott végre az agrárium felé nyilvánvalóan újabb finanszírozási-hitelezési lehetőségeket keres és lát a KITE-ben. A bank egy integrátorral egyrészt újabb finanszírozható és potenciális hitelfelvevő partneri körhöz juthatott, másrészt nagyon értékes piaci tudást is szerzett a KITE-vel való szövetséggel. A KITE-ben ugyanis több évtizednyi piaci tapasztalat és egy finanszírozó bank számára oly értékes piaci adat halmozódott fel.

A harcnak vége, de a háborúnak még nincs

Máris látszik azonban, hogy nem zárult le a piacért folytatott küzdelem, mert Bige László a Nitrogénművek Zrt. bázisán saját agrárintegrátor, "új KITE" kiépítését kezdte meg. A Bige Holding így kívánja stabilizálni-erősíteni vezető szerepét az 1,2-1,3 millió tonnás éves felhasználású hazai műtrágyapiacon, illetve igyekszik szolgáltatásait kiterjeszteni más inputanyagokra is. Nyilvánvalóan ez volt az eredeti szándék a KITE tervezett megvásárlásával is, amelyet közvetlenül is motiválhatott, hogy a cseh Andrej Babis nagyvállalkozó - aki szintén utazik műtrágyában is - tavaly bevásárolta magát a magyar piacra a bábolnai IKR Zrt. inputanyag-üzletágainak megvételével.

Az IKR inputszekciója azért vált eladóvá, mert a Szaxon J. Attila vezérigazgató-tulajdonos nevével fémjelzett, nagy múltú vállalat működése ellehetetlenült. Ennek hátterében pedig az állt, hogy a cég banki kapcsolatai megromlottak, illetve hibás piaci tranzakciók is nehezítették a helyzetet. A társaság inputüzletágait - a növényvédő szer, a műtrágya- és a vetőmag-forgalmazást, illetve a terménykereskedelmet - az IKR Agrár Kft. vette meg, amely az Andrej Babis érdekeltségébe tartozó cseh Agrofert csoport tulajdonában áll.

A cseh befektetőnek kapóra jött a vásárlási lehetőség, mivel az IKR eddig is forgalmazta a csoport tulajdonában álló, Európa egyik piacvezetőjének tekinthető Duslo nevű műtrágyagyár termékeit, amely a szlovákiai Vágsellyén működik. Így a tranzakcióval az Agrofert tovább erősítheti pozícióit a magyar műtrágyapiacon, illetve újraélesztheti a részben leépült IKR-es szolgáltatásokat is.

Nem elégedett meg azonban Andrej Babis a tavaly végrehajtott akvizícióval, ezért az idén tovább folytatta magyarországi terjeszkedését. Ennek részeként sikerült elérnie, hogy a mezőgazdasági gépek gyártásával és értékesítésével foglalkozó New Holland Agriculture az IKR Zrt. helyett a szintén Agrofertes érdekeltségű Agrotec Magyarország Kft.-re bízza a márka itteni forgalmazását. A New Holland a váltás részeként felmondta az IKR Zrt.-vel évekkel ezelőtt kötött szerződést, majd jogi lépéseket helyezett kilátásba a bábolnai cég ellen, mert a New Holland szerint Az IKR-nél "a márka ellen kezdett uszítani".

A szerződésfelmondás megrázta az IKR Zrt.-t, amely az inputüzletágak értékesítése után elsősorban a New Hollandos gépek további forgalmazására kívánt berendezkedni. A felmondás miatt viszont a tulajdonosoknak azzal kellett szembesülniük, hogy a társaság szinte teljesen kiürült. Ennek nyomán olyan döntést hoztak, hogy a még megmaradt, jórészt egyéb gépek forgalmazásához, illetve alkatrész- és szervizszolgáltatásokhoz kötődő tevékenységeket több kisebb, holdingszerűen működő vállalatba szervezik ki. Az IKR Zrt.-vel kapcsolatban pedig felmerült, hogy a vállalat technológia-fejlesztő, szolgáltató központként működhet tovább.

Időközben azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy átfogó vizsgálat eredményként körülbelül egymilliárd forint elmaradt adótartozást és büntetést szabott ki a cégre, és gabonapiaci áfacsalás gyanúját is felvetette a vállalattal szemben. Bár ez utóbbit a cég határozottan cáfolta és pereket helyezett kilátásba a NAV-val szemben, ez nem hatotta meg a bankokat, és novemberre lejárttá tették az IKR Zrt. hiteleit. A társaság válaszlépésként csődvédelembe menekült, és most ennek ideje alatt próbál meg megállapodásra jutni a hitelezőkkel. Bár a tárgyalások eredményére még várni kell, jelenleg annak nagyobb a valószínűsége, hogy az egykor százmilliárd forintot is meghaladó éves forgalmú bábolnai cég sorsa végleg megpecsételődik.

Látszik tehát, hogy nagy a tét a magyar mezőgazdaságban. A szektor dominanciájáért Magyarország és a térség vezető üzletemberei versengenek egymással. A piac mozgásban van, az új erőviszonyok pedig már lassan körvonalazódnak.

Újraosztják a termőföldeket Az integrátorok csatája mellett más komoly változásoknak is tanúi lehettünk az agráriumban 2013-ban. Valójában a hazai termőföldek újrafelosztásáról döntött a nyáron a parlament, amikor kétharmados többséggel elfogadta a sarkalatos új földforgalmi törvényt. A jogszabály 2014. május elsejétől lényegében csak földműveseknek és mezőgazdasági termelőszervezeteknek engedi meg a földhasználatot, mindenki mást kizár a földpiacról, így a nem földműves belföldi természetes személyeket is. Másrészt az eddigi 2500 hektárról (50 ezer aranykoronáról) 1200 hektárra csökkenti a maximális birtokméretet, bár az állattenyésztőknek és a vetőmagtermesztőknek - kedvezményes birtokmaximumként - 1800 hektárt állapít meg. Ezzel párhuzamosan a földvásárlásban és a földhasználatban is a kis- és a családi gazdaságokat tolja előre, bár a kormány azt elmulasztotta definiálni, pontosan mit kell érteni e mezőgazdasági üzemkategóriák alatt. Beszédes tény viszont, hogy eltörlik a családi gazdaságok 300 hektáros eddigi felső birtokméretét, így rájuk is az 1200-1800 hektáros új maximum vonatkozik majd. Ugyanakkor a társas vállalkozásoknál az új korlát a prognózisok szerint azt eredményezheti, hogy mintegy 2 millió hektáros ma bérelt területükből 0,6-1 millió hektárt fokozatosan elveszítenek, ha jelenleg érvényes haszonbérleti szerződéseik lejárnak. E területeket a kis- és a családi gazdaságok vehetik át, így tovább javulhat a már most is nekik kedvező földhasználati arány. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásaiban szereplő, 5,3 millió hektáros mezőgazdasági területből 2,6 milliót az egyéni gazdaságok, 2 milliót a társas vállalkozások művelnek, míg a többit "besorolhatatlan területként tartják nyilván. A kormány által megálmodott birtokstruktúrában pedig hosszú távon 80-20 százalékos aránynak kellene kialakulnia az egyéni gazdálkodói szféra javára. E tendenciát saját hatáskörben azzal is gyorsította az állam, hogy a mintegy 1,8 millió hektárnyi állami területből a nemzeti földalapkezelő szervezet és a nemzeti parkok együttesen 250 ezerre írtak ki új haszonbérleti pályázatokat az idén, szintén az egyén és családi gazdasági kört (fiatal gazdákat) jelölve meg kedvezményezettként. Bár a pályáztatást számos politikai támadás kísérte, a Vidékfejlesztési Minisztérium összességében végrehajtotta a kitűzött feladatot. Sőt, az idén - jócskán előreszaladva - minden olyan állami területet megpályáztatott, amelyek földhaszonbérleti szerződései 2017. március 31-ig járnak le. Eközben a kormány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) létrehozásával újraszervezte és egy blokkba terelte az agrárpiaci szereplőket. A NAK több mint 300 ezres tagságával a legnagyobb agrárszervezetté vált, amely "rálátást biztosít" a potenciális agrárgazdasági körre. Jól látszik, hogy a kormány tovább kívánja erősíteni a NAK-ot, így például a szervezet - egyik legjelentősebb változtatásként - január elsejétől átveszi a falugazdászokat a kormányhivataloktól. Emellett az új agrárkamara egyre több új jogszabályba is "beépül", az államtól átvéve vagy újonnan felvállalva különböző agrárszabályozási feladatokat.

Katona Bence Hiventures
Vörös Tamás
Frankfurti tőzsde
HiVentures-Portfolio elso panelbeszelgetes generaciovaltas
borisjohnson
Bika
erzsébet-utalvány-cafeteria
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
Katona Bence Hiventures