Üzlet

Lúzer akarsz maradni, vagy pénzt akarsz keresni?

Drogok, prostitúció, csalás, pénz, pénz, és még több pénz. A mozikban jelenleg is futó, A Wall Street farkasa című film megtörtént eseményen alapul, az 1990-es évek egyik legelképesztőbb tőzsdei csalásának, a Stratton Oakmont brókercég működésének a történetét dolgozza fel. A cég 6 éves működése alatt a legnagyobb, tőzsdén kívüli részvények kereskedésével foglalkozó amerikai brókercég lett, de a csalásra és pénzmosásra épülő üzleti modellje miatt szinte a kezdetektől a nyomozó hatóságok célkeresztjében volt, amelyek le is csaptak a Strattonra. Tanulságos tőzsdei történet.
Gyorsabban, magasabbra, erősebben

A Stratton Oakmont egy Long Island-i brókercég, amelyet Jordan Belfort alapított 1989-ben. A vállalat elsősorban alacsony árú, tőzsdén kívül kereskedett részvényeket (penny stock) adott el tehetős amerikai ügyfeleinek, de részt vett 35 vállalat tőzsdei kibocsátásában is. A brókercég az 1990-es években a legnagyobb, tőzsdén kívüli részvények kereskedésére szakosodott vállalat volt Amerikában, két évvel az alapítása után már 150 tőzsdei alkusz dolgozott a Strattonnál, egyes becslések szerint fénykorában a cég közel 1000 brókert foglalkoztatott. A Stratton Oakmont által szervezett tőzsdei kibocsátások összértéke meghaladta az 1 milliárd dollárt.


Legális volt, amit a Stratton csinált? Abszolút nem!

A Stratton Oakmont elsősorban alacsony árú részvények (penny stock, lásd lejjebb) kereskedésére szakosodott, ezeken ugyanis a nagypapírokhoz képest jóval magasabb jutalékot tudtak legombolni az ügyfelekről. A brókercég később tőzsdei kibocsátásokat is szervezett, ezeken ugyanis még nagyobb volt a haszon. A Stratton alapítói egyfajta modern kori Robin Hoodként gondoltak magukra, a gazdag ügyfelek pénzét elvették, és megtömték a brókerek és az alapítók zsebeit.

Pump and dump
Bár a Stratton Oakmontot alapvetően legálisan működő brókercégként indították, az üzleti modell gyorsan átalakult: a cég által alkalmazott "pump and dump" modell lényege, hogy mesterségesen magasra pumpálták azoknak a részvényeknek az árfolyamát, amelyekből a Stratton Oakmont, vagy közvetlenül a tulajdonosai (és sokszor a maguk a brókerek is) nagyobb csomaggal rendelkeztek. A legtöbbször tőzsdén kívül kereskedett vállalatokról kitalált pozitív hírekkel, pletykákkal vették rá az ügyfeleket, hogy vásároljanak az általuk nem is ismert cégek részvényeiből, majd amikor a részvényárfolyamok elszálltak, a brókercég megszabadult a részvényeitől, a meredeken zuhanó árfolyamok pedig az ügyfeleket temették maguk alá.

Mi az a Penny Stock? Általában azoknak a vállalatoknak a részvényeit nevezik penny stock-nak, amelyek ára, piaci értéke alacsony, általában nem tőzsdén (OTC: over the counter) kereskednek a papírjaival. A penny stock részben az előbbiek, részben az ezekkel a vállalatokkal kapcsolatban elérhető korlátozott mennyiségű információ miatt kockázatos eszköz, alacsony likviditással, magas volatilitással és magas spreaddel jellemezhető. Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet definíciója szerint azok a részvények tartoznak ebbe a körbe, amelyek árfolyama alacsonyabb, mint 5 dollár és általában nem tőzsdén kereskednek velük.

Részvénykibocsátások
A Stratton részt vett 35 vállalat tőzsdei kibocsátásában is (IPO: initial public offering), többek között olyan, sokszor masszívan veszteséges és/vagy csődközeli céget vittek tőzsdére, mint a női cipőiről ismert Steve Madden Shoe, az eredetileg hoteleket üzemeltető Czech Industries, az Etel Communications, a Hemesphere Biopharma vagy a karateklubokat működtető Master Glaziers Karate International.

A legnagyobb Stratton részvénykibocsátás: Steve Madden Shoe A női cipőiről ismert Steve Madden Shoe-t a Stratton Oakmont 1993 végén vitte tőzsdére. A cégnek akkor még csak egy cipőüzlete volt, és masszívan veszteségesen üzemelt. A kis méret és a veszteséges működés nem érdekelte a befektetőket, a Stratton brókerei lenyomták a torkukon a Madden részvényeket, a 4 dolláros kibocsátási árról már az első nap 8 dollárig emelkedett az árfolyam. Az összes részvény 80 százaléka a brókercég tulajdonában volt, így a Stratton zsírosra kereste magát (állítólag a brókercég alapítója, Jordan Belfort 2 óra alatt 23 millió dollárt keresett a Steve Madden részvényein), sok ügyfél azonban bukott a papírokon, az árfolyam ugyanis (főként a Stratton eladásai miatt) néhány hónap alatt 3 dollárig esett. Úgy tűnt, hogy a Madden is ugyanúgy csődbe megy, mint a Stratton által tőzsdére vitt cégek nagy része, de a vállalat vezetése megfordította a sztorit: 1997-re a vállalat árbevétele már 59 millió dollár volt, 17 nagy üzletet működtetett és olyan vásárlói voltak, mint Carmen Electra vagy Mary J. Blige. A vállalat jelenleg is létezik, tavalyi árbevétele közel 1,3 milliárd dollár volt, piaci kapitalizációja 2,2 milliárd dollár.

A módszer minden részvény kibocsátásánál ugyanaz volt: első lépésben a Stratton kötött egy háttérmegállapodást a tőzsdére induló vállalattal, és megszerezte részvényeinek többségét. A maradékot az IPO során a brókercég ügyfeleinek adták el, majd miután kitömték az ügyfeleket és ezzel felhúzták a papírok árfolyamát, a Stratton elkezdte eladni a nála lévő részvényeket, ami az árfolyam zuhanását okozta. Ezt a szisztémát alkalmazták például a gyógyászati és kozmetikai készítmények teszteléséhez eszközöket gyártó Ropak Laboratories esetében is: 1991 májusában a Stratton 2 millió Ropak részvényt vitt tőzsdére 4,50 dolláros árfolyamon (1 részvény + 1 opció 5 dolláros lehívási árral), 2 nappal később már 16 dolláron cseréltek gazdát a részvényből és opcióból álló egységek, a Ropak papírok árfolyama 10 dollárra ugrott. Júniusban, vagyis a kibocsátás után egy hónappal a Stratton elkezdte piacra borítani a nála lévő Ropak papírokat, amelyek árfolyama 3,75 dollárig esett, volt olyan nap, amikor a Ropak Laboratoires részvények értéke lefeleződött. Részben ezek az elképesztő árfolyammozgások keltették fel az értékpapírfelügyelet és az FBI érdeklődését és kezdtek nyomozni az 1990-es évek elején a Stratton Oakmont után.

Csúnya lett a vége

A Stratton Oakmont gyakorlatilag a kezdetektől fogva gyanús volt a nyomozó hatóságoknak, az FBI látókörébe a brókercégnél rendszeres drogfogyasztás és a prostitúció miatt került a Stratton, az értékpapír felügyelet (SEC) pedig az alkusz cég által az ügyfeleknek ajánlott részvények szokatlan árfolyammozgásai miatt kezdett nyomozni. 1992-ben az SEC azzal vádolta meg a Strattont és annak 5 vezető beosztású alkalmazottját, hogy részvényárfolyamok manipulálásával 11 millió dolláros haszonra tett szert. Az ügy tovább terebélyesedett és 1998-ban a Strtton két vezetőjét, Jordan Belfortot és Daniel Porush-t 27 rendbeli bennfentes kereskedéssel, értékpapír csalással, pénzmosással és összeesküvéssel vádolták meg, akár fejenként 20 év börtönbüntetés és 10 millió dollár kártérítés megfizetését is kiszabhattak volna a bűnösökre. A Stratton Oakmont alapítóját, Jordan Belfortot 1998-ban tartóztatták le, értékpapírcsalás és pénzmosás vádjával 4 év börtönbüntetésre ítélték, ebből 22 hónapot ült le. Belfort csak azért nem kapott 4 évnél hosszabb büntetést, mert együttműködött a szövetségi nyomozókkal, információkat szolgáltatott az FBI-nak és több barátját és üzlettársát is feladta (a "cipőárus" Steve Madden 30 hónapot ült börtönben). A Stratton Oakmontot 1996-ban eltiltották az értékpapír-kereskedéstől, 1998-ban pedig felszámolták.
nyse tőzsde usa részvény
koronavírus
koronavírus vírus labor
koronavírus coronavirus virus
bkv_busz
hodorkovszkij
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti szeminárium
Ne engedd, hogy az infláció megegye megtakarításod! Ismerd meg, a tőzsdei befektetés erejét.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
nyse tőzsde usa részvény