Üzlet
Így nyírja ki az internetadó a kisebb cégeket
Fedetlen fővel
Egy 300 internetes előfizetővel rendelkező cég példáján keresztül mutatjuk be, milyen hatással lehet az internetadó a kisebb szolgáltatókra. Olvasónk részletes adatokkal szolgált ehhez, az első esetben kalap nélkül számolunk:
- 300 netes előfizető (többnyire lakossági ügyfél) havi bruttó 1 millió forintot fizet a cégnek,
- szeptemberben az ügyfelek adatforgalma 10 311 gigabyte volt (tehát átlagosan 34,5 gigabyte egy átlagos ügyfélnél)
- korlátozás nélkül ez annyit tesz, hogy a szolgáltató által fizetendő adó 1 550 000 forint, vagyis másfélszer több, mint amennyi bevétele van a cégnek a szolgáltatásból.
- ez nagy valószínűséggel néhány hónap alatt vinné csődbe a céget.
Kalapos gondolkodás
A közfelháborodást és a hétvégi tüntetést látva a kormány hamar részleges visszavonulót fújt, így talán a korlátlan netadónak búcsút is inthetünk. A lakossági ügyfelekre vonatkozó 700 és az üzleti ügyfelekre vonatkozó 5000 forintos kalappal megsüvegezett esettel viszont továbbra is számolhatunk. A módosító javaslatot már ma elfogadhatják, ebben az esetben ez lesz a felállás:
- 210 ezer forint (300*700 forint) lenne a szolgáltató havonta fizetendő adóterhe, hiszen a 34,5 gigabyte-os átlagforgalmat figyelembe véve nagy bizonyossággal számolhatunk azzal, hogy minden ügyfél esetében a maximális adót kell fizetni,
- az internetszolgáltatónál a legkisebb csomag jellemzően körülbelül bruttó 3000 Ft (nettó 2362 Ft), a 700 Ft-os adó a nettó díj 29,63 %-a, a legkisebb csomagra az ügyfelek kb 80-85%-a fizet elő,
- üzleti előfizetőinknél a legnagyobb csomag díja bruttó 7000 Ft - nettó 5512 Ft - ennek az 5000 Ft-os fizetendő adó a 90,71%-a
- a 300 ügyfél után befolyó bruttó 1 millió forintból le kell vonni az áfát, az internet gerinchálózati díját, az áramköltséget, a bérköltségeket, az oszlophasználati díjat, karbantartási költségeket, és még a bevezetendő internetadót is,
- a kishálózatos cégeknél a távközlési szolgáltatások nem az extraprofit miatt épülnek egymásra, hanem az ügyfélmegtartó szerepük miatt. Ha a csomagszolgáltatás bármelyik része (tv, telefon, internet) a veszteségessé válik, az már veszélyezteti a cég működését,
- a példában szereplő cégnél az említett költségek (netadó nélkül) levonása után a kábeltv szolgáltatás már eddig is közel nullszaldós volt, a telefonon minimális a haszon, a netszolgáltatásból viszont még volt némi nyereség, igaz ebből fejlesztették például a telefonszolgáltatást is,
- a cég (és feltehetően a többi kis szolgáltató számára is) a netszolgáltatás fontos pillére a tevékenységi portfóliónak. Ha ezt a lábat a kormány kirúgja alóluk, akkor az minimum veszélyezteti, ha nem teljesen lehetetlennél teszi a kisebb netszolgáltatók működését.
Szinte biztosra vehetjük, hogy az adóterhet minden szolgáltató bizonyos mértékig át fogja hárítani az ügyfelekre. A példában szereplő cégnél arra számítanak, hogy legfeljebb annyival emelhetnek árat, amennyivel a nagyok, máskülönben még kisebb eltérés miatt is ügyfelek elvesztésével számolhatnak. Így azonban megszaporodnak azok az ügyfelek, akik a magasabb díj mellett már nem akarnak, vagy nem tudnak többé előfizetni a netkapcsolatra. Utóbbiaknál az is reális veszély, hogy az ügyfél késedelembe esik, a szolgáltató pedig futhat a pénze után.
Forgalom alapú számlázás
A díjemelés egyrészt történhet egységesen, minden ügyfél számára azonos mértékben, másrészt az egyébként jelenleg kevéssé jellemző forgalom alapú számlázást is bevezethetnék, hiszen így minden ügyfélnek pontosan annyival drágulhatna az előfizetése, amennyivel a szolgáltatót is terhelik.
Azonban a forgalommérésen alapuló számlázóprogramokat auditálni kell a bevezetésnél és minden frissítésnél. A számlázóprogramot nemzetbiztonsági besorolással és ezen tanúsítvány kibocsátásnak engedélyével rendelkező jogi személy végezheti el, az auditálásnak pedig borsos ára van: olvasónk úgy tudja, egy 2000 előfizetővel (tv, net, telefon) rendelkező szolgáltatónak 3 millió forintért végeznék ezt el, vagyis ez az út is zsákutcának bizonyul.
Olvasónk a fentiekhez még annyit fűzött hozzá, hogy "felmerül a kérdés, hogy a nagyok (kormányzati indoklásokban szereplő) állítólagos extraprofitja miatt megéri-e kis- és középvállalkozások, családi vállalkozások tucatjait tönkretenni".
Kapcsolódó cikkek:
