Üzlet

Korrupcióra ítéltetett az évszázad magyar beruházása is?

Portfolio
Egy, a Paks II.-höz hasonlatos projekt hatalmas korrupciós kockázatoknak van kitéve. A méret, a technológia, Magyarország és a jelenlegi magyar-orosz szerződés is növelik az évszázad beruházásához köthető korrupciós veszélyeket, mutat rá az Energiaklub megbízásából készült friss tanulmány.
Miközben folyamatosan zajlanak az új paksi blokkok előkészületei, és a beruházást - magyar oldalon vezető projektcég - az MVM ernyője alól átkerült a Miniszterelnökség közvetlen felügyelete alá, az Energiaklub "Paksról komolyan" címmel rendezvénysorozatot szervezett, amelyen a tervezett beruházással kapcsolatos problémákra és kihívásokra igyekeznek rávilágítani. A sorozat mai, negyedik rendezvényének középpontjában a korrupciós kockázatok álltak, amihez kapcsolódóan a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja egy tanulmányt is készített.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a döntéshozók szándékától függetlenül a korrupciós kockázatok mindenképpen hozzátartoznak a beruházásokhoz, így ezzel a területtel kiemelten foglalkozni kell. A konkrét paksi projekt kapcsán a kockázatokat jelentősen növeli a beruházás mérete, illetve jellege is. Ezen felül az eddig megkötött magyar-orosz megállapodás sem tartalmaz jelenlegi formájában megfelelő biztosítékokat a korrupció kiszűrésére.

A tanulmány a projekt ismertetésekor rámutat, hogy már az orosz Rosatom megbízásakor sem voltak nyitottak a kiválasztáshoz vezető folyamatok és kritériumok, ami mindkét fél számára nagyobb teret biztosít a visszaélésekhez, mintha a kiválasztás transzparens módon zajlott volna le. Mint ismeretes, január közepén a kormány és az orosz vezetés közötti megállapodás eredményeként az oroszok két új harmadik generációs atomreaktort építhetnek fel a Paksi Atomerőmű területén, amelyhez finanszírozást is biztosítanak. A finanszírozási megállapodás sarokszámai a beruházás értékének 80%-a, de maximum 10 milliárd euró, így a projekt költségei 3-4 ezer milliárd forint körül alakulhatnak.

A tanulmány kiemeli, hogy a korrupcióval foglalkozó közgazdaság-elméleti irodalom alapján a megállapodás lefolyásából és jellegéből fakadóan is magas kockázatok fakadnak, mert az ilyen szűk, két szereplő részvételére épülő bilaterális monopóliumok mind a megrendelő, mind a kivitelező oldaláról a normál piaci kontraktusokhoz képest nagyobb lehetőséget nyújtanak a visszaélésekre. Ezek mellé adódnak még olyan kockázatok is, hogy az oligopol piacról érkező Rosatom új reaktortípusát készülnek telepíteni Paksra, ami által a kivitelezői oldal jelentősen több információval rendelkezik a projektről, mint a megrendelői oldal, vagyis jelentős információs torzulással lehet számolni a két fél között.

Korrupcióban a méret a lényeg?

Paks II. nagyberuházás jellege tovább erősíti a korrupciós kockázatokat, mert ezek a nagy, elhúzódó projektek bonyolult viszonyrendszereket jelentenek, így a projektben résztvevők (megrendelő által felállított szervezet, koordináló projekt iroda, vállalkozók, alvállalkozók) számára mind az eladói, mind a vevői oldalon magasabb visszaélési lehetőségeket teremtenek, mint az egyszerűbb, kisebb volumenű projektek megvalósításánál - mutatnak rá a CRBC szakértői. Szintén fontos szempont, hogy a Paks II. esetében már a projekt kezdetén olyan magas összegben határozták meg a megvalósítás költségét, ami bő játékteret biztosít a beruházást megvalósító cég, a Rosatom számára - teszik hozzá.

Itthon még veszélyesebb

Nemzetközi empirikus vizsgálatok alapján hasonló projekteknél a beruházás értékének legalább az 5%-a kitett a korrupció veszélyének, de a magyar tapasztalatok ennél kedvezőtlenebbek. A hazai adatok egy korrupció mellett megvalósuló beruházás összegének 13-16%-ára teszik a megvesztegetési díj arányát. A korrupcióhoz kapcsolódó társadalmi veszteség ennek többszörösét is elérheti, ami így több száz milliárd forintos adófizetői veszteséget jelent egy ekkora beruházásnál. A méret mellett a technológia is emeli a korrupciós veszély mértékét, legalábbis a tanulmány készítői szerint az oroszországi és kelet-ázsiai tapasztalatok arra mutatnak, hogy magas korrupciós kockázatokat rejt egy atomerőmű kivitelezése és működtetése.

Csúszunk?

A szerzők szerint a magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy leginkább a csúszások és a pótmunkák adnak lehetőséget visszaélésekre az ilyen típusú beruházásoknál, éppen ezért lényeges szempont, hogy a Paks II.-ről aláírt megegyezés nem tartalmaz kitételeket a pótmunkák és a kötbérek kérdésére. Ebből fakadóan a megállapodás jelenlegi hiányosságai tág teret adnak a korrupt tranzakciókra, miközben a nemzetközi példák korántsem kedvezőek az időterv tartásával kapcsolatban: az új technológiák megjelenésével elhúzódó és egyre inkább költségesebb, vitatott beruházásokat találunk mind Finnországban, mind Franciaországban mind Oroszországban - emelik ki.

Korrupció vs. Biztonság

A korrupciós kockázatok és az atomerőmű működésének biztonsága között fordított oksági kapcsolat áll fenn, vagyis a magasabb korrupciós szint alacsonyabb biztonsági szintet eredményez. Ezt az összefüggést példázza a fukusimai atomerőmű közelmúltbeli tragédiája is, ugyanis a baleset okai között fellelhető a korrupció és az intézmény szintű visszaélés is.

Ajánlások

  • Növelni kell a projekt átláthatóságát, mert az eltántoríthatja a potenciális szereplőket a korrupciós tranzakcióktól.
  • Kiemelten kell kezelni a korrupció kérdését a beruházásnál. Érdemes létrehozni egy anti-korrupciós irodát a szervezeten belül, ami folyamatosan monitorozza és felügyeli a folyamatokat, tranzakciókat.
  • A Nemezközi Atomenergia Ügynökség ajánlásaiban is szerepe, hogy az atomerőmű-beruházások folyamán sok erőforrást érdemes szánni a költségek kontrollját és a határidők betartását ellenőrző, biztosító szervezetek felállítására és működtetésére.
  • A meglévő szerződések pontosítása és kibővítése, különösen a csúszások és kötbérezések területére vonatkozóan.
  • Adott esetben egy olyan beruházási konstrukciót választani, amelyben az orosz fél is érdekelt a projekt mielőbbi kivitelezésben, mert jelenleg az ilyen ösztönzők hiányoznak. Példaként adódik a PPP modell.
Boeing
Frankfurti tőzsde
cimlap_Hernadi
Volkswagen
orbánviktordonaldtusk
DBZOL20200106014
sme kkv csomag laptop
Arab Health
17 magyar orvostechnikai cég mutatkozik be az egyik legnagyobb egészségipari expón

Az Arab Health kiállításon magyar pavilont is építettek.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Boeing