Üzlet
Már megint itt van valami, amitől félnünk kell
Nagy volt az emelkedés
2009 óta közel négyszeresére emelkedett a főként technológia vállalatokat tömörítő Nasdaq Composite és a Nasdaq 100 index értéke, mostanra közel kerültek 2000-es történelmi csúcsukhoz. (A cikkben a Nasdaq Composite és Nasdaq 100 indexet felváltva említjük.)
Nasdaq Composite Index: A Nasdaq-on forgó összes amerikai és nemzetközi részvényt tartalmazó amerikai részvényindex. A több mint 3000 komponens súlyozása piaci kapitalizáció alapján történik. Nasdaq 100 Index: Az amerikai részvényindex a 100 legnagyobb amerikai és nemzetközi, nem pénzügyi vállalatot (számítógépes hardver, szoftver, telekommunikációs, kis és nagykereskedelmi cégek valamint biotechnológia cégeket) tartalmazza. Az indexben szereplő vállalatok súlyozása szintén piaci kapitalizáció alapján történik.
Ezért emelkedtek nagyot a tech-túlsúlyos részvényindexek:- Az elmúlt években kifejezetten jó volt a hangulat a tőzsdéken, nem csak a Nasdaq indexekben szereplő vállalatok, de más szektorok vállalatai is nagyot emelkedtek
- A kedvező amerikai makrogazdasági környezet is elősegítette az indexek erősödését
- A Nasdaq indexekben a biotechnológiai cégek is egyre hangsúlyosabbak, ezek árfolyama is nagyot emelkedett az elmúlt években
- Az indexek kapitalizáció alapján súlyozottak, így a nagyobb vállalatok árfolyam-elmozdulására jobban reagálnak. Pont ez volt a helyzet az elmúlt években: a nagy behemótok, mint az Apple vagy a Google nagyot emelkedtek
- Elképesztő nagyra nőttek a (főként technológiai) startupok, nem kicsi vállalatként mennek tőzsdére mint 2000-ben, hanem nagy behemótokként, és mivel nagy a hype körülöttük, és mindenki részt akar venni a sikerben (lásd Facebook), ez is felfelé húzza az indexeket
Múltidézés
A kilencvenes évek második felében az internet és az új technológiák elterjedésének köszönhetően gomba-mód szaporodtak az internetes ("dot-com") vállalatok, és a nagy hozamok reménye felkeltette a befektetők érdeklődését. Mindenki részt szeretett volna venni a jóban, ezért a befektetők szinte az egekig hajszolták a részvényárakat, bízva abban, hogy az internetes cégek jó befektetésnek lesznek. Mindent megvettek, még az olyan cégek papírjait is, amelyek nemhogy profitot, de bevételt sem termeltek. Az indokolatlanul túlértékelt cégek fenntarthatatlan árfolyam-növekedése vezetett a buborék kialakulásához, mely 2000 márciusában kipukkant. Ekkor kezdődött az internetes részvények és a főbb részvényindexek meredek esése. A Nasdaq Composite 2002 októberéig közel 80%-ot esett és rengeteg vállalat veszítette el piaci kapitalizációjának nagy részét vagy ment csődbe és értéktelenedett el teljesen.Voltak olyan vállalatok, melyek halálra ítélt üzleti modellel próbáltak tőzsdére vonulni, de ez sem számított a befektetőknek. Sok cég nem csak profitot nem termelt, de volt, amelyik még bevételt sem. Volt ahol az üzleti modell csak egy ötlet formájában létezett, de még az ilyen sztorikat is imádták a befektetők.
Milliárdokért adták el a semmit
Az 1999-ben alapított Broadcast.com fő profilja a különböző felhasználói tartalmak megosztása volt az interneten. A tőzsdei kibocsátáskor a cégnek alig 7 millió dollár bevétele, 28 millió dollár tőkéje, és közel 10 millió dollár felhalmozott adóssága volt. A valóságban semmi vagy csak nagyon csekély esélye volt, hogy a Broadcast belátható időn belül profitot termeljen. Ennek ellenére a kibocsátáskori 18 dollárról egy nap alatt 62 dollárig emelkedett az árfolyam, ami milliókat hozott a menedzsmentnek, és a befektetők is sokat kerestek a cég részvényeivel. Az internetes őrületet jól jellemzi, hogy az üzletileg nem túl sikeres céget a Yahoo 5,7 milliárd dollárért vásárolta fel, annak ellenére, hogy a cég árbevétele mindössze 100 millió dollár volt.
Procket Networks
A hálózati processzorokat és routereket gyártó Procket Networks azt ígérte, hogy a Procket-nél alacsonyabb a fogyasztás és nagyobb forgalom lebonyolítására is képesek a készülékei. Az egyre kedvezőbb piaci környezet miatt abban bíztak a befektetők, hogy a cég vezető pozícióba kerül a hálózati eszközök piacán, de ez sosem történt meg. A dot-com lufi csúcsán a közel 1,5 milliárd dollárra értékelt céget végül potom 89 millió dollárért a Cisco vásárolta meg.
Pets.com
Az alig 268 napot élt cég fő profilja az interneten keresztüli állateleség értékesítése volt. A cég stratégiája az volt, hogy minél gyorsabban tőzsdére megy és elkezdi az először 5, majd 10 városban lebonyolított reklámkampányát. Az üzleti modell nem volt tökéletes, hiszen az első év után a 620 ezer dolláros árbevétellel szemben 12 millió dollár reklámköltés állt, utólag kiderült, hogy a termékek nagy részét veszteségesen értékesítette a cég. Az Amazon egy 83 millió dolláros tőkeinjekcióval még megpróbált segíteni a fiatal vállalkozáson, de a Pets.com 9 hónap múlva így is összeomlott.
eToys
Az interneten játékokat kínáló eToys árfolyama az 1999 májusi tőzsdei kibocsátáskori 20 dollárról októberre 85 dollárig emelkedett. Több internetes vásárlójuk volt, mint a Toys R Us-nak vagy az Amazonnak, egy ideig úgy tűnt, a világ legnagyobb játékkiskereskedője lesz a cég. Azonban az eladások 2 év alatt közel ötödére csökkentek és a költségek is az egekbe szöktek. Miután a cégnek nem sikerült teljesítenie a kitűzött eladási célokat, 2001 elején elbocsátotta a munkások 70%-át és 2009 februárjában a Toys R Us felvásárolta a korábban már 8 milliárd dollárra is értékelt céget.
Alaposan átalakult a szektor
A dot-com lufi kipukkanásakor a Nasdaq Composite legnagyobb vállalatai a Microsoft, a Cisco, az Intel, az Oracle és a Sun Microsystems (a Sun-t 2011-ben felvásárolta az Oracle) volt, ezek a vállalatok nagy része a mai napig nagy piaci kapitalizációval rendelkezik, a lista eleje azonban alaposan átrendeződött.
Mi történt a legnagyobbakkal?
Apple: Az Apple a 2000-es évek elején még nem volt más, mint egy olyan számítógép-gyártó, amely egyedi operációs rendszerével kívánt alternatívát nyújtani a Windows-t futtató gépekkel szemben. Az iPod 2001-es és főként az iTunes 2003-as bevezetésével azonban a vállalat forradalmasította a zeneipart, 2007-től pedig egymás után érkeztek az Apple mobil eszközei: az iPhone, az iPod Touch majd később az iPad és a hozzájuk kapcsolódó App Store nem csak a technológiai iparágat, de több milliárd ember mindennapjait is megváltoztatták. A vállalat több mint 700 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával mostanra a legnagyobb tőzsdén jegyzett cég lett, árbevétele alapján a második legnagyobb technológiai vállalat, eladásai alapján a Föld harmadik legnagyobb mobiltelefon-gyártója az Apple.Google: Az 1998-ban Larry Page és Sergey Bin által alapított internetes kereső óriás kereső-programja már 2000-ben is rendívül népszerű volt a felhasználók között, azonban senki sem gondolt arra hogy mára már életünk szinte nélkülözhetetlen részévé válik. 2000-ben a cég elkezdett hirdetéseket kapcsolni a különböző keresőszavakhoz, 2006-ban pedig megvásárolta a legismertebb videómegosztó portált, a YouTube-ot, majd pár év múlva, 2011-ben a cég kifejlesztette saját nyílt-forráskódú operációs rendszerét, az Androidot, mely mára már 80%-os részesedést szerzett az okostelefon piacon. A mára már több, mint 370 milliárd dollár piaci kapitalizációjával rendelkező cég már nem csak a legnépszerűbb internetes kereső program, mint régen, hanem aktívan részt vesz az új szoftverfejlesztésekben, az autó-, és a robotiparban is.
Microsoft: Az 1975-ben alapított Microsoft a 80-as években a nagysikerű Ms-Dos majd később a Microsoft Windows programok által uralta az operációs rendszer piacot. A cég egyik zászlóshajója, az xBox játék konzol 2001-ben debütált. 2011-ben a cég megvásárolta a népszerű videótelefon szoftver készítő céget, a Skype-ot is. 2000 óta a Microsoft piaci kapitalizációja nagyjából 40%-kal csökkent, azonban az asztali számítógépek operációs rendszer piacán továbbra is a Microsoft uralja a piacot több mint 80%-os részesedéssel és az okostelefon piacra is fejlesztenek szoftvereket.
Amazon:Az 1994-ben Jeff Bezos által alapított internetes kereskedő cég 1997-es tőzsdére vonulása után, 2007-ben betört az e-könyv olvasók piacára is a népszerű "Kindle" készülékkel, ahol jelenleg piacvezető szerepet tölt be nagyjából 50% részesedéssel. Az Amazon egyeduralkodó szándékainak megvalósítása érdekében, bevételeinek nagy részét visszaforgatja a cégbe, hatalmas beruházásokat hajt végre, profit nélkül hagyva ezzel a befektetőket. A jelenleg 170 milliárd dollár piaci kapitalizációjú cég papírjai ennek ellenére 2009 és 2014 közötti időszakban több, mint 220%-kal erősödtek.
Facebook: A Mark Zuckerberg által 2004-ben alapított, kezdetben csak szűk felhasználói körrel rendelkező cég, mára a világ legnagyobb és legnépszerűbb közösségi oldala. 2007-ben a cég elindította Facebook Pages nevű alkalmazását, amely által nem csak magánszemélyek, hanem akár üzleti vállalkozások is ugyanúgy kapcsolatba léphetnek egymással. A kezdetekkor még csak a Harvard hallgatói számára elérhető belső rendszert lassan kiterjesztették más iskolákra is, ma azonban már bárki használhatja a programot. A Facebook 2009-ben vonult a tőszdére. A kezdeti félelmek, hogy a felhasználók száma csökkenni fog, nem igazolódtak be, sőt a havonta aktív felhasználók száma 2014 utolsó negyedévben 1,39 milliárd dollárra nőtt. A felhasználók az okostelefonok és táblagépek elterjedésének köszönhetően átváltottak a mobil alkalmazásokra és a cég rendkívül jól alkalmazkodott az új trendhez. A mobil hirdetések a Facebook teljes bevételének közel 70%-át adják ki. A közel 170 milliárd piaci kapitalizációjú vállalat jelenleg a legnépszerűbb és a legtöbb felhasználóval rendelkező közösségi oldal.
Olcsó vagy drága a Nasdaq?
Bár a két Nasdaq index értéke már közel áll ahhoz, ahol a 2000-esévek elején, a dot-com lufi kipukkanásakor állt, a helyzet azonban sokat változott: az internet-lufi idején irreális árazású, és profit vagy akár bevétel nélküli cégek is a részvényindexekbe tartoztak, de az egyébként masszív profitot termelő nagyvállalatokat is túlárazták a befektetők. A mostani emelkedésért felelős nagyvállalatok üzleti modelljei sokkal reálisabbak, stabil eredményeik vannak és erős a pénztermelő képességük. A Nasdaq Composite P/E rátája az internet-lufi kipukkanásakor 175 volt, jelenleg ez a ráta csak 23, ami alapján extrém túlárazottságról nem beszélhetünk, az alábbi ábrán látható vállalati árazásokból (az Amazon kivételével) is jól látszik, hogy a befektetők jóval józanabbak most, mint a dot-com lufi idején.
Mitől más akkor most a helyzet?
- 15 évvel ezelőtt a "növekedés bármi áron" volt a jelmondat, azonban ez most már nem mondható el, a befektetők is óvatosabbak.
- 2000-ben a Nasdaq indexek értéke csupán pár hónap alatt duplázódott meg, a jelenlegi felívelés 3 évet vett igénybe.
- Kevesebb IPO történt 2014-ben, mint 2000-ben, azonban az új biotech cégek aránya rohamosan nőtt az elmúlt években.
- Az indexek jelenleg legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező vállalatai pénzügyileg stabilak (stabil bevételek, profit, készpénzállomány) és az újonnan piacra vonuló kisebb cégek is ígéretes üzleti tervvel rendelkeznek.
- A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a cégek olcsóbban tudják finanszírozni üzletmenetüket (ez alacsonyabb kockázatot jelent), nem úgy, mint az internetlufi idején.
- A start-up cégek beindításának költségei - mint például olcsóbb szerver-hely - is mérséklődtek, ami szintén alacsonyabb kockázatot eredményez.
