Üzlet

Digitális világ épül: így változnak meg a mindennapjaink

Portfolio
A pénzintézeti szektorban már évekkel ezelőtt véget ért a válság utáni 7 szűk esztendő, a teljes IT-iparágnak pedig az új uniós ciklus általánosságban véve is lendületet adhat az átmeneti üresjárat után. Az építőiparban a magasépítészet területén és a kormányzati megrendeléseknél is olyan komplex digitalizációs projektek indulhatnak el, amelyek felpörgethetik az IT-piacot. Eközben a magyar informatikusok külföldre csábítása problémát jelent, de azért olyan még nem fordult elő, hogy egy projekt a szakemberhiány miatt nem valósult meg - mondta el Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország vezére a Portfolio-nak adott interjúban.
Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio Pénzügyi IT 2015 konferenciáján. Regisztráljon Ön is!


Portfolio: Egy IT-cég hogyan tud választ adni arra, hogy a digitalizáció teljesen átalakítja az üzleti folyamatokat?

Rékasi Tibor: Nagyon széles az a kör, amit digitalizációnak hívhatunk. Ide értem azt is, hogy Magyarországon a műsorszórás is digitálisra váltott, ebből is adódtak olyan üzleti lehetőségek, amelyekben az elmúlt években részt vettünk. Ide tartozik az is, hogy a Magyar Telekom és a Deutsche Telekom is a teljes hálózatát IP hálózattá alakítja át, ami azt jelenti, hogy a régi analóg vonalak és alközpontok lassan megszűnnek. Ennek persze hosszú a kifutása, hiszen az analóg vonalakon olyan szolgáltatások futnak, mint pl. egy riasztó vagy egy fax, vagy bármi, ami egy nagyon egyszerű jelrendszeren alapul egy központ és egy fiók között. Ezek a sok munkát igénylő és kevésbé látványos részei a digitalizációnak. Ugyanakkor a digitalizációhoz tartozik az is, hogy a munkakörnyezetünk teljesen megváltozik, minden mindennel integrálttá válik.

Sokat foglalkozunk például intelligens épületekkel, készülünk arra, hogy az építőipar Magyarországon is újabb lendületet kap, és nemcsak az útépítés, hanem a magasépítés része is. Számos olyan beruházást készítenek elő Magyarországon akár befektetők, akár a kormány, amelyekben digitalizált épületek, életterek jelennek meg.

Utóbbira talán az egyik legszebb példa a digitális város, okos város koncepció, ami arról szól, hogy a városi tereket, szolgáltatásokat tudjuk digitalizálni. Ennek az első lépése, hogy a városokban meglegyen a megfelelő hálózati lefedettség, ez a kormány és a -Magyar Telekom Csoport közös célja, de a digitalizációt a lakosok akkor érzik meg igazán, amikor a sávszélesség már rendelkezésre áll, és olyan szolgáltatások jönnek létre, amelyeket ők tudnak használni. A köztereken ez ugyanúgy megjelenhet információs oszlopok vagy éppen egy szabadtéri free wifi formájában.

A digitalizáció áthatja a munkánkat, és a transzformációs partnerségi stratégiánk éppen erről is szól. Azt gondolom, az egy hangsúlyosabb történet lesz, hogy a technológiát hogyan lehet üzleti előnyre fordítani.

P.: A stratégiai partnerségi arculatváltás tavaly lezajlott a T-Systems Magyarországnál. Ez mennyiben látszik meg a tavalyi számokon? Változott a cég bevételeinek összetétele?


Digitális világ épül: így változnak meg a mindennapjaink

R. T.: Egyre több az olyan projekt, ahol a core bizniszhez digitalizáció vagy egyéb technológiai fejlesztések mentén tudunk hozzájárulni. Ezáltal nagy projektek generálódnak, amelyek nemcsak arról szólnak, hogy egy előre egyeztetett hardverlista alapján le kell szállítani az eszközöket, és ezeket installálni kell, vagy egy előre meghatározott szoftvert kell fejleszteni, hanem arról is, hogy hogyan lehet új technológiákat integrálni szolgáltatásokba, illetve hogyan lehet létrehozni új szolgáltatásokat az új technológiák által. Ilyenekkel hamarosan fogunk találkozni egészen konkrétan is, a biztosítási, pénzintézeti piacon több ilyen termékünk is van, illetve a közlekedésben és az egészségügyben is számos fejlesztés ebbe az irányba mutat.

P.: A pénzügyi válság kitörése óta lassan eltelt 7 év. Idén véget ér a 7 szűk esztendő, és beindulnak a pénzintézeti IT-beruházások, vagy még nem számítanak erre?

R. T.: Éppen a strukturális és transzformációs típusú projektek voltak azok, amelyek segítettek abban, hogy a bevételeink az utóbbi 1-2 évben már nem csökkentek a pénzintézeti szektorban, tehát a 7 szűk esztendő már korábban véget ért nálunk. Ugyanakkor ma is zajlik a teljes szektor konszolidációja. Pár szereplő úgy döntött, hogy kivonul, vagy legalábbis bejelentette ezt, de azok a nagy pénzintézeti szereplők, akik Magyarországon meghatározó lakossági piaci részesedéssel bírnak, azt gondolom, hogy stabilak és maradnak.

P.: Tavaly is a célok között szerepelt már a külföldi terjeszkedés. Mennyiben teljesült ez a cél és mik a tervek idénre?

R. T.: Időarányosan jól haladunk, azt gondolom, hogy a céljaink továbbra is reálisak: a jelenlegi 3-5 százalékról szeretnénk 10 százalék körülire emelni a külföldi bevételek arányát. Építünk azokra az EU-s támogatású projektekre, amelyeket Magyarországon vittünk véghez, illetve amelyek mögé Magyarországon tudást halmoztunk fel. Például Bulgáriában, ahol szintén elérhetőek EU-s támogatások, közlekedési, egészségügyi projektekbe kapcsolódtunk be, Romániában pedig a Romtelecommal dolgozunk együtt, de volt már számos ajánlattételünk Afrikában is. Emellett most mindenki az arab világra fókuszál, ők alapvetően nagyon erős technológia felhasználók, víziókban gondolkoznak, ha valamit meg akarnak valósítani, ahhoz egyszerűen megteremtik a forrásokat, és nem érdekli őket, hogy mi mennyibe kerül pontosan. Érzékenyek az ár/érték arányra, de nem lépnek vissza egy beruházástól csak azért, mert valami drága.

P.: Elindult az új uniós ciklus, mekkora lendületet adhat ez az IT-szektornak?

R. T.: Mindenképpen azt várjuk, hogy felpörög a piac, legalábbis ahhoz képest, ahol jelenleg van, hiszen most két ciklus között vagyunk, a programok véglegesítése zajlik.

Azt várom, hogy az év végére lehet leszerződni azokat a projekteket, amelyeket már az új ciklusból finanszíroznak.

Nagyon sokat várunk az új ciklustól, arra számítunk, hogy pont a digitalizáció kapcsán az elmúlt években megtett befektetéseink jól fognak jönni, amikor hasonló projekteket hajtunk majd végre EU-s forrásokból.

P.: A T-Systems Magyarország meglehetősen jól szerepel a közbeszerzéseken is. Mennyire támaszkodnak ezekre a bevételekre? Lehet ezzel hosszabb távon is biztos bevételként számolni?

R. T.: Ha a teljes bevételünket nézzük, akkor annak több mint 30 százaléka jön az államigazgatásból, illetve az államigazgatás által kontrollált szektorokból. Ez nyilván változhat, egy kicsit csökkenhet egy uniós ciklusváltáskor, amikor egynek a lezárása és a következőnek az előkészítése folyik, de drámai változást nem várunk ebben. Az elmúlt években sikerült a portfóliónkat és a bevételeinket is úgy átalakítani, hogy egyre inkább olyan termékeink és megoldásaink vannak, amelyek pénzt termelnek vagy pénzt spórolnak meg, és azt gondolom, hogy az ezek iránt támasztott kereslet nemhogy csökkenne, hanem nőni fog.

P.: Sokat hallani az agyelszívás jelenségéről is, amikor a képzett szakembereket külföldre csábítják. Mennyire jelent ez a problémát az IT-szektorban?


Digitális világ épül: így változnak meg a mindennapjaink

R. T.: Az, hogy külföldi álláslehetőségekkel elcsábítják a magyarországi technológiai munkaerőt, egyrészt probléma, másrészt jó is, mert ebben a szakmában ezzel a tudással, tapasztalattal el lehet helyezkedni. Olyan karrierút áll előttük, amelyben van választási lehetőségük, hogy egy magyar cégnél akarnak előbbre jutni vagy egy külföldinél. Nyilván nekünk fontos, hogy az utánpótlás megfelelő mennyiségű és minőségű legyen, erről is szólnak az olyan megállapodások, mint amit a Pécsi Tudományegyetemmel kötöttünk. Sokat teszünk ezért, és lokális piaci szereplőként kicsit többet tudunk tenni, mint egy külföldi vállalat. Egy külső szereplő "ránk tud ígérni", de stratégiai szövetséget Magyarországon nem tud egykönnyen kialakítani, ilyen értelemben nem is sokat ad vissza a magyar piacnak. Ettől függetlenül csábítanak el kollégákat, de összességében sokkal inkább az a feladat, hogy mennyiségében nőjön az infokommunikációval foglalkozó szakemberek száma, mert ebben hiány van Magyarországon és az EU-ban egyaránt. Azért jönnek külföldi, EU-s cégek Magyarországra, mert náluk is hiány van ebben, és próbálják elvinni innen a munkaerőt.

Magyarországon inkább az a feladat, hogy a képzés fejlesztésével és ilyen szövetségekkel tudjuk egyrészt növelni a diákok számát, másrészt a diákok számára reális alternatívát nyújtsunk a karrierlépésekben, és összekössük az egyetemi képzést a munkaerőpiaccal. Ebben tudunk segíteni a gyakornoki programunkkal is, amelybe már felsőoktatási hallgatóként be lehet csatlakozni, és azon keresztül lehet finomabban átlépni a munkaerőpiacra.

Azt nem érezzük, hogy ne tudnánk embert találni azokhoz a munkákhoz, amelyeket el kell végeznünk. Még mindig azt látjuk, hogy tudunk válogatni, tudunk jó képességekkel és képzettséggel rendelkező fiatalokat felvenni, akikből aztán tapasztaltabb tanácsadó vagy mérnök válhat. Ha egy nagy projektben sikerül nyernünk, akkor egyrészt munkavállalókat veszünk fel, másrészt alvállalkozókkal dolgozunk, akik magyarországi kkv-k közül kerülnek ki a legtöbbször, akik erőforrást nyújtanak nekünk, vagy éppen van olyan megoldásuk, amely egy nagy megoldás részeként fontos.

P.: Milyenek az első tapasztalatok a Postának szállított csekkbefizető automatákkal?

R. T.: Mindenképpen pozitívak. Bár nincsenek statisztikai adataink, biztos vagyok benne, hogy jól alakul a felhasználás. Nagyon sok olyan társadalmi csoport van, amelyik így is, úgy is bemegy a postára, ezért a postának hosszútávon is van létjogosultsága. Viszont vannak olyan társadalmi csoportok, amelyeknek egy ilyen automata nagy lehetőség, mert egyébként nem járna postára, csak a csekkeket befizetni, és ezt így el tudja intézni egy ilyen automatánál. A Magyar Posta nagyon ügyesen látja meg azokat a potenciális ügyfélköröket, amelyek esetleg eltérő viselkedésmintával rendelkeznek, mint a hagyományos postára járók. Bár nem mi fejlesztettük, de ide tartozik a posta mobilalkalmazása is, amit én is üdvözöltem felhasználóként.

Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio Pénzügyi IT 2015 konferenciáján. Regisztráljon Ön is!
Este jön a vihar! Másodfokú riasztásokat adott ki az OMSZ
Visszatérne a Boeing 737 Max, aggódnak a repülővel utazók
Megkezdi Európa meghódítását a kínai Alibaba
Hatvanezer autót kell visszahívnia a Mercedesnek
Nagy változás jön a Mátrai Erőmű vezetésében
FrankfurtTőzsde
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
google