Üzlet

Ki az ország legnagyobb pénzügyi csalója?

Portfolio
A rendszerváltás óta számos esetben megrázták már botrányok a magyar pénzügyi szektort, az alábbiakban a legemlékezetesebb eseteket foglaltuk össze, nem titkoltan azzal a céllal, hogy választ találjunk, ki az elmúlt közel 30 év legnagyobb pénzügyi csalója. Meglátásunk szerint ezt a címet egyértelműen a Quaestor, illetve Tarsoly Csaba "érdemli ki", aki feltehetően egy igen jól felépített rendszerben hosszú évekig felderítetlenül építette minden idők legnagyobb magyar pilótajátékát, amiben 200 milliárd forint feletti pénzösszeget vontak be a befektetőktől. Tarsolynak nem mellesleg azt is sikerült elérnie, hogy mindezek ellenére ne úgy vonuljon be a magyar történelembe, mint az emberek kifosztója, hiszen a Quaestorra külön törvényt szabtak, a kötvényeseket lényegében teljes mértékben kártalanítják (egyeseknek még a meg nem szolgált kamatokat is kifizetik!)

Nagy brókerbotrányok a rendszerváltás óta

Az alábbiakban a 90-es évek eleje óta történt legnagyobb és legemlékezetesebb pénzügyi botrányokat foglaltuk össze röviden, kitérve a csalások módjára, az okozott károk mértékére, valamint a kártalanítás és a felelősségre vonás kérdésére. A botrányok legtöbbjénél klasszikus piramisjátékot űztek a tulajdonosok, akik egy idő után már nem tudták kifizetni az első belépők magas kamatait sem, így a rendszer elkerülhetetlenül összeomlott. Az emberek pedig futhattak a pénzük után. A cikk végén arról is szó esik, hogy meglátásunk szerint ki "érdemli ki" az elmúlt 25 év legnagyobb pénzügyi csalója címet Magyarországon.
Tribuszerné
A rendszerváltást követő első komoly sokk, mely a pénzügyi piacot megrázta, ehhez a névhez köthető. Tribuszer Zoltánné 1991-ben kezdett saját pénzgyűjtő tevékenységbe, az ügyfelektől kölcsön kapott pénzekre eleinte havi 20-50 százalékos! kamatot fizetett. Ahogy egyre több ember bízta rá pénze kezelését, Tribuszerné létrehozott két, önmagát befektetésszervezőként hirdető céget, a Tribu Bt.-t, illetve a T és KG Kft.-t. Ezek a társaságok is a banki kamat többszörösét ígérték az ügyfeleknek. A Bankfelügyelet 1994-ben tett feljelentést az említett cégek ellen, a rendőrség pedig csalás gyanújával vizsgálatot indított.

Ezek alapján kiderült, hogy ezek a cégek piramisjátékot folytattak, addigra viszont a 14 ezer károsult ügyfél pénzének alig 23 százaléka volt meg, az okozott kár értéke pedig elérte a 2,5 milliárd forintot. Tribuszernét és két társát elítélték, az asszony azonban nem vonult be a börtönbe. A rendőrök 1999-ben fogták el. Tribuszerné 2005-ben szabadult, majd ezt követően ismét pilótajáték szervezésébe fogott, 2008-2011 között újabb embereket károsított meg. Idén februárban jogerősen 4 év 6 hónap börtönre ítélték.
Lupis Brókerház
A Lupis-botrány 1994-ben robbant ki, az alapítóról, Lupis Józsefről ugyanis kiderült, hogy éveken át félrevezette a befektetőket. Az első magántulajdonban lévő brókercég alapítójának a 90-es évek elején adott megbízást több költségvetési intézmény is (pl. MÁV, Belügyminisztérium), hogy pénzeiket befektesse. A brókercég többségében olyan állampapírokat adott el ügyfeleinek, melyek soha nem is voltak a tulajdonában, ennek leplezése érdekében letéti igazolásokat hamisított. Lupis azzal számolt, hogy a vállalkozásainak tulajdonában lévő ingatlanok megfelelő fedezetet adnak majd. Várakozásai nem igazolódtak be, az általa okozott károk összességében mintegy 3 milliárd forintra rúgtak, ennek azonban nagy része később megtérült. Lupis József büntetése végül 6 év börtön és teljes vagyonelkobzás lett.
Globex Holding
Az 1989-ben alapított Globex Holding felszámolási eljárása 1998. november 26-án kezdődött, és 2011. december 7-én fejeződött be (13 év!). A botrányt Sopron polgármestere robbantotta ki, amikor nyilvánosságra hozta, hogy eltűntek az önkormányzat több mint 3 milliárd forintot érő részvényei, amelyeket a testület a brókercégére bízott. Ezt követően egymás után derült fény a cég adósságaira, amelyek az alatt a néhány év alatt keletkeztek, amikor háborítatlanul garázdálkodhatott a pénzpiacokon.

A társaság alapvetően olyan ingatlanvállalkozás volt, amelyik kizárólag extrém drága helyeken épített kategórián felüli luxuslakásokat, amiket csak és kizárólag készpénzért értékesített. Ehhez a finanszírozást egyrészt bankoktól, másrészt - egy idő múlva - befektetési jegyek révén a lakosságtól szerezte. A forrásgyűjtő cég kiugróan magas kamatot kínált a befektetésekre, a Globex 1998 és a Globex 2000 kötvényre 32 és 36 %-ot. A csőd elkerülhetetlen volt: a beruházásokat hitelből fizették, és az önkormányzatoktól kezelésre átvett részvények után sem fizettek, felélték a kisbefektetők által rájuk ruházott értékpapírokat is. A vezetők végül Németországba szöktek, de onnan 1999 januárjában, nemzetközi elfogatóparancs alapján kiadták őket.

Az ügyben több száz kisbefektető és több önkormányzat is megkárosult. Összességében hatmilliárd forintos károkozás volt a vád, ebből 300 millió forintot hatszáz kisbefektető bukott el. A kisbefektetők nagy részét még 1999-ben kártalanította a brókercégek saját biztosítási alapja, a Befektető Védelmi Alap - amely egymillió forintig vállalt garanciát a tőzsdei cégek befektetéseire. 13 év után megszületett a jogerős ítélet, miszerint Vellai Györgyi, a Globex-ügy elsőrendű vádlottja hat év börtönbüntetést kapott, Vajda Lászlót pedig 4 évre ítélték el.
London Bróker
A pénzügyi felügyelet 1999 nyarán kezdett vizsgálódni a London Bróker Rt.-nél, melynek során több szabálytalanságot is felfedeztek: hiányos volt a társaság információs rendszere és hozzányúltak az ügyfelek pénzéhez is, miután az 1998-as orosz tőzsdeválság "begyűrűzése" miatt bajba került a cég. A London Bróker működését végül 1999 augusztusában függesztette fel a pénzügyi felügyelet. A brókercég egyik volt tulajdonosát, Reichardt Ignácot pár hónappal később lelőtték. Az ügyben, mely mindeddig megoldatlan, idén március 27-én újból nyomozást rendeltek el.

A London Bróker meglehetősen nagy kárt hagyott maga után, aminek következtében a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) több mint 2,2 milliárd forintot kellett kifizetni. Ez az alap fennállása óta rekordnak számító kártalanítási összeg volt.
Baumag
A Baumag Általános Befektetési Szövetkezetet 1995-ben alapították, a cég kihasználta a szövetkezeti forma kiskapuit - ami ebben az időszakban élte virágkorát - és kisbefektetőknek a banki kamatoknál magasabb hozamot ígért fiktív szövetkezeti jegyeire. A szövetkezetbe belépő befektetők mindig készpénzt fizettek be és a pénzek további sorsa a pénztártól fogva követhetetlen volt. A Baumag 2003. október 9-ig működött, majd csődöt jelentett. Vizsgálatok szerint már 2001 óta csak az új befizetések tudták fedezni az ígért hozamokat. Nagyjából 11 ezer ember (más becslések alapján 20 ezer) 31 milliárd forintja ragadt bent a cégben. A Baumag egykori vezetőjét, Balázs Lászlót még 2010 januárjában első fokon hét év börtönre ítélte a bíróság, áprilisban pedig több mint 18 milliárd forint megfizetésére kötelezték a Baumagot és a hozzá kapcsolódó 18 céget. A másodfokon eljáró bíróság 2013-ban a per elsőrendű vádlottját, Balázs Lászlót 10 év börtönre és közügyektől való eltiltásra ítélte, továbbá 10 millió forint pénzbüntetést szabott ki rá, amelyekhez 170 millió 878 ezer forint vagyonelkobzás járult. Az ügyfelek követeléseinek feltehetően töredéke térült csak meg.
Pilis-Invest
A Baumaghoz hasonló mintát követte a Pilis-Invest is, mely a befektetési szövetkezeti formát ugyancsak betétgyűjtésre használta, a bankokénál magasabb hozamokat ígérve, amit alapvetően ingatlanbefektetésekből termeltek volna ki. A botrány 2004 márciusában robbant ki, a szövetkezet felfüggesztette a célrészjegy-kifizetéseket. A Pilis-Invest Szövetkezetnél 3800 befektetőnek (szövetkezeti tagnak) keletkezett 11,5 milliárd forint követelése, így összességében 6,4 milliárd forint kárt okozhattak.

A társaság vezetői ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás és más bűncselekmények miatt indítottak eljárást. Tallér Károly elsőrendű vádlottat, a Pilis-Invest volt elnökét 8 év, Bajics Éva másodrendű és Budai László harmadrendű vádlottat, volt igazgatósági tagokat hat év hat hónap börtönbüntetésre ítélte az elsőfokú bíróság.

A befektetők végül mindössze 10 százalék körüli kielégítést kaptak követeléseikre vetítve, ráadásul azt is csak késve.
Kulcsár-botrány
2003 áprilisában robbant ki a ma már csak "Kulcsár-botrány"-ként emlegetett történet, melynél a K&H Bank brókercégének dolgozója, Kulcsár Attila volt a főszereplő, aki magas hozamok ígérete mellett, offshore cégeken keresztül forgatta az ügyfelek pénzét. A vádirat szerint a sikkasztás mértéke mintegy 23 milliárd forint, a bűncselekmény elkövetői 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak, ennek jelentős részét az ügy kirobbanása, 2003. április 26. után zárolták a hatóságok. Az ügyész szerint Kulcsár Attila politikai és médiakapcsolatait használta fel, ezért éveken át folytathatta sikkasztássorozatát. Kulcsár Attila 2003-tól hol előzetes letartóztatásban, hol házi őrizetben volt, majd lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt egészen 2011-ig, így esetében az adható kedvezmények figyelembevételével mintegy 4-5 év szabadságvesztés már letöltöttnek tekinthető, azaz, ha ennél többet kap, csak akkor kell börtönbe vonulnia.

Idén januárban iratismertetéssel folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a Kulcsár Attila és társai ellen sikkasztás miatt több mint egy évtizede indult eljárás megismételt elsőfokú büntetőpere, amely többek között szakértő halála, bírósági ülnökök életkor miatti távozása és vádiratok egyesítése miatt húzódik. Elsőfokú ítélet hozzávetőleg fél év múlva várható. Az elsőfokú ítélet időpontjáig a különböző eljárások, polgári perek, jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek következtében 11 milliárd forintot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés volt függőben, az összes veszteség pedig megközelítette a 46 milliárdot.
Civis Global Brókerház
Az utóbbi évek botrányainak sorába illeszkedik a Civis Global Brókerház ügye is, a társaság 2012-től kezdve sok száz ügyféltől gyűjtött be megtakarításokat, évi nettó 20 százalék közeli hozam ígérete mellett. A céget Kis Sándor alapította, mely felügyeleti engedély nélkül folytatott portfólió kezelési tevékenységet. A begyűjtött pénzek egy Global Fund nevű befektetési alapba kerültek, a korán kilépni akaró befektetőket pedig súlyosan megbüntették, a tőke mintegy 5 százalékának levonásával, valamint a hozamok megvonásával. Arról, hogy pontosan mibe fektették az ügyfelek befizetett pénzeit, semmit sem árultak el, üzleti titokra hivatkozva. Ezt a kérdést azonban a 18 százalékos fix hozam ígéretétől megrészegült befektetők közül kevesen tették csak fel. Minimális befektetési összegként 1 millió forintot határoztak meg. Az ügy 2013 novemberében került igazán reflektorfénybe, amikor az ügyfelek egy része nem kapta meg a beígért, negyedévente fizetendő hozamot. Eleinte az alapító a csúszásokat megpróbálta megmagyarázni (alapkezelő váltás), de az ügyfeleknek sokadig próbálkozásra is csak a kifizetés ígérete maradt már ekkor.

Kis Sándort 2013 decemberében tartóztatták le, a nyomozást pedig a csak napokkal ezelőtt fejezte be az illetékes rendőrség. Ennek alapján összesen 546 károsultat és több mint 2 milliárd forintos kárt találtak.
Fortress
Hosszú ideig tartó vizsgálat után 2014 augusztusában közölte az MNB, hogy kiemelkedő jogsértésre derített fényt, mind annak bonyolultságát, nemzetközi jellegét, mind pedig a csalás nagyságrendjét tekintve. A Fortress-sztori piramisjáték volt, melyben egy magánszemély (Sz.F. Sándor) és és három cég, a Fortress Holding LLC, a Flow Money Kft. és a Flow Money INT LTD összesen 10 milliárdot is meghaladó összeget gyűjtött engedély nélkül, többségében magyar ügyfelektől. Az ügyfeleket jellemzően tőkegaranciával és magas hozam ígéretével csábították befektetésre. Havi kilenc százalékos hozamot ígértek, ezért az egyébként is alacsony betéti kamatok mellett sokan éltek a lehetőséggel.

A csalásban részt vevő cégek a befektetőkkel elhitették, hogy egy neves amerikai vállalat kezeli majd a pénzüket, mely ugyancsak Fortress névre hallgatott. A megtévesztés során még a szerződéseknél is hasonló logót használtak, mint az amerikai cég. A magyar Fortressnek persze semmi köze nem volt az amerikai, nagy múltú befektetési társasághoz.

A Fortress-ügy során ezernél is több, többségében magyar ügyfelet károsítottak meg az említett cégek, 10 milliárd forint körüli összegben. A felügyelet a csalások felderítését követően 1,25 milliárd forintos bírságot szabott ki, és büntetőfeljelentést tett. Hiába működtek együtt három ország társhatóságaival is, mindössze 1,5 milliárd forintot tudtak végül zárolni. Ennek nagy részét a fentebb említett bírság teszi ki, az ügyfelek kártalanítására aligha maradt valami. A károsultak kárigényüket a budapesti rendőrkapitányságon jelenthették be, melyet bizonyítaniuk is kellett.
Buda-Cash
Február 24-én robbant hír a médiában, hogy a Buda-Cash az utóbbi több mint 10 évben meghamisította az informatikai rendszereit, azaz a felügyelet illetve az ügyfelek felé nem a valóságnak megfelelő adatokat mutatták. A Buda-Cash, mint kiderült, nem tud elszámolni mintegy 100 milliárd forinttal részben a brókercég ügyfelei, részben pedig a tulajdonosok érdekeltségi körébe tartozó DRB Bankcsoport felé. A problémák gyökerét az utóbbi évtizedekben tapasztalt nagy pénzpiaci sokkok és az általuk okozott veszteségek jelenthették, melyek következtében a Buda-Cash egyre nagyobb hiányokat görgetett maga előtt. A végső döfést a svájci jegybank lépése adhatta meg.

A csalássorozatban nemcsak magánszemélyek tízezrei érintettek, de mintegy 80 önkormányzat is számlát vezetett a Buda-Cash csoporthoz tartozó pénzintézeteknél. Az MNB a bankcsoport és a brókercég működési engedélyét rendre március 2-án és március 4-én vonta vissza, mellyel elindult a társaságok felszámolása, és az ügyfelek kártalanítása. A DRB Bankcsoport károsultjait (mintegy 74 ezer ügyfél) az OBA automatikusan 100 ezer euróig kártalanította (erre március 31-ig került sor), a brókercég károsultjait (mintegy 13 ezer ügyfél) pedig a Beva kártalanítja. Utóbbi folyamat még az elején tart csak.

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb csalássorozatában a személyes felelősségre vonás is megtörtént. A Nemzeti Nyomozó Iroda jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt indított nyomozást. A Buda-Cash brókerház vezérigazgatójának és két vezérigazgató-helyettesének a letartóztatásáról döntött a bíróság.
Quaestor
A Buda-Cashhez hasonlóan a Quaestor-ügye is meglehetősen friss, máig sok tisztázatlan kérdéssel. Ami azonban az eddigi információk alapján valószínűnek tűnik, hogy a társaság hatalmas összegű és rengeteg ügyfelet érintő pénzügyi csalássorozatot hajtott végre. Tarsoly Csaba vezetése mellett a Quaestor-csoporton belül egy óriási pilótajáték épült fel hosszú évek alatt, egy papíron lényegében nullás eredménnyel és saját tőkével rendelkező cég több mint 200 milliárd forint értékben vont be forrást kötvények által (felügyelet által jóváhagyott kibocsátási tájékoztató alapján forgalomba hozott, valamint fiktív kötvények), amit az elérhető hivatalos kibocsátási tájékoztató alapján elsősorban ingatlanprojektekbe fektetett. A jelenlegi adatok alapján több mint 30 ezer kötvényesről van szó. Annak érdekében, hogy a kötvények kevésbé tűnjenek a kisbefektetők előtt kockázatosnak, saját másodpiacot tartottak fenn az értékpapíroknak. A kötvények jellemzően 3 százalék körüli kamatprémiumot kínáltak az állampapírokhoz képest. A dolog ott borult meg, hogy hirtelen sokan akartak a pénzükhöz jutni, amit a társaság - a kormányzati szervek kifizetését követően - már nem tudott teljesíteni.

Az erős politikai kapcsolatok és az érintettek nagy száma miatt a kártalanításra külön törvényt hoztak, kivételes feltételekkel mentik ki a bajba jutott ügyfeleket, 100 ezer euróra emelt kártalanítási összeghatár mellett. Tarsoly Csaba hetekkel az ügy kirobbanása után került csak előzetes letartóztatásba.
Biztonság Trade/Hungária
A Hungária Értékpapír tulajdonosai (Seres István, Kecskés Lászlóné) felügyeleti engedéllyel működő brókercégük mellett fenntartottak egy másik vállalkozást, a Biztonság Trade Kft.-t, mely az ügyfelek és egy csoportjuk érdekeit képviselő szakértő beszámolója szerint pénzügyi, befektetési szolgáltatásra vonatkozó tevékenységi engedély nélkül kölcsönügyletek formájában gyűjtött be pénzt Cegléd környékén. Az említett ügyleteket általában egy évre, vagy rövidebb futamidőre, rendkívül magas (15, 20 százalékos, nem ritkán ezt meghaladó) fix hozammal, jellemzően magánszemélyekkel kötötte a társaság. A kifizetésekhez minden esetben hosszabb időt (nagyjából 1 hónapot) kötöttek ki a visszafizetés igényének bejelentésétől számítva. A károsultak elmondása szerint ez a módszer csaknem 20 éve működött, a cég vezetője az emberek teljes bizalmát élvezte.

A társaság erősen kimeríthette a tiltott hitelezés fogalmát, így feltehetően az általa megkötött kölcsönszerződések minősítése is kétséges. Becslések szerint a károk több milliárd forint körül lehetnek, az ügyben pedig akár 25 ezer ember is érintett lehet. A Biztonság Trade Kft. ügyében hivatalosan egyelőre semmit nem tudni még, a társaság továbbra is működő cég, csak sajnos gazdátlan, az említett tulajdonosok ugyanis előzetes letartóztatásban vannak. A feltehetően itt is piramisjátékot folytató cég mellett pedig ott vannak még a brókercéghez köthető kötvénykibocsátások károsultjai is. Korábban elérhető volt még a Hungária Értékpapír oldalán a legutóbbi, 2014 márciusi kibocsátási tájékoztató, mely alapján legalább 100 millió forint értékű kötvénykibocsátást hajtottak végre, éves 9,5 százalékos kuponnal. Ez a kötvény idén március 21-én fizetett volna először kamatot, de ezt már nem teljesítették. Emellett azt sem tudjuk, hogy zárt körben voltak-e további kötvénykibocsátások, ahogy azt sem, hogy ezekből pontosan mennyit jegyezhettek le.
Kun-Mediátor
Ez időrendben a legfrissebb a pénzügyi csalások között, és egy hivatalosan Karcagon működő utazásszervező céghez kapcsolódik. Annak ellenére, hogy pénzügyi szolgáltatások nyújtására a társaságnak nem volt engedélye, betéteket is gyűjtött, melyekre meglehetősen magas, évi 18-20 százalék körüli fix hozamokat kínált. A nyilvánosan elérhető adatok szerint a cég minimális saját tőkével működött, és a kötelezettségek alacsony kimutatott állománya (kevesebb, mint 100 millió forint) is azt jelzi, hogy a begyűjtött pénzek nem kerültek be a Kun-Mediátor mérlegébe. Az eddigi információk alapján klasszikus piramisjáték működhetett a társaságnál, aminek most is az tehetett be, hogy egyszerre nagyobb tömegek akartak hozzájutni pénzükhöz.

Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora lehet a kár, egyes becslések szerint ez a 20 milliárdos nagyságrendet is elérheti. Az utazási iroda vezetője, Dobrai Sándorné napokkal ezelőtt eltűnt.

Az abszolút "befutó"

A fentebb felsorolt pénzügyi visszaélések között meglátásunk szerint messze kiemelkedik a Quaestor esete, mely méltán érdemelheti ki a rendszerváltás óta történt legnagyobb - és feltehetően a legprofibb módon végrehajtott - pénzügyi csalás címét. Tarsoly Csaba személyesen pedig a legnagyobb pénzügyi csalóét, aki már olyan nevekkel vetekedhet, mint az USA-t megkárosító Bernard Madoff. A Quaestor az alábbiak miatt volt kiemelkedő a brókerbotrányok között:

  • 210 milliárd forint értékben bocsáthatott ki fiktív és rendes kötvényeket, ez a magyar éves GDP közel 1 százaléka!
  • Mindezt egy olyan cégen keresztül, melynek alig volt valami tőkéje, nevéről pedig a legtöbb kötvénytulajdonos akkor hallott először, amikor a botrány kirobbant
  • A kötvények által megtestesített kockázatok elfedése érdekében likvid másodpiacot tartott fenn (és biztos, ami biztos, az ügyféltájékoztatókban az állampapírokhoz hasonló kockázati besorolással illette őket)
  • A kötvénykibocsátások fedezetét végső soron a korlátozottan forgalomképes ingatlanprojektek jelentették, melyek a bonyolult cégstruktúrában olyan helyen voltak, hogy egy meginduló felszámolási eljárás során nagyon nehezen és lassan lehessen hozzájuk eljutni
  • Tarsoly Csabának sikerült elérnie, hogy kormányzati szervek milliárdokat tartsanak a Quaestorban
  • Ahogy azt is, hogy a botrány kirobbanása után még hetekig szabadon garázdálkodhasson az MNB felügyeleti biztosa által nem ellenőrzött területeken
  • Politikai kapcsolatai miatt máig nem csináltak belőle bűnbakot, elég valószínű, hogy nem ő lesz az az ember, akivel a kormány példát fog statuálni
  • A történelembe pedig aligha úgy fog bevonulni, mint az emberek megkárosítója, a kormány ugyanis külön törvényt hozott a Quaestor kötvényeseinek kártalanítására, akik szinte kivétel nélkül mindent visszakapnak (sokan még a meg nem szolgált kamatokat is!)
  • Tarsoly Csabát máig sokan becsületes embernek gondolják a károsultak közül (nem egy ilyen levelet kaptunk), aki nyíltan kiállt és mindent magára vállalt


Ez persze csak a mi véleményünk, szavazz Te is!
Matolcsy
Portfolio Konferencia
Promenada Targu Mures
NEW YORK, USA - APRIL 18: A Toyota Mirai model car is on display during the New York International Auto Show on April 18, 2019 in New York, United States. (Photo by Atilgan Ozdil/Anadolu Agency/Getty Images)
shutterstock_1077839366
Az Országos Gerincgyógyászati Központ bejárata.
Frankfurt Stock Exchange
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Matolcsy