Átalakították a horvát gázellátást
2014 februárjában született döntés Horvátországban a gázellátás átalakításáról, ami azt jelentette, hogy az INA leányvállalatából kiszervezték a földgáz ellátást, ami - akkori bejelentések szerint 3 évre - a Horvát Villamos Művekhez (HEP) került. Az átalakítások azt jelentették, hogy a kitermelő INA-nak hatóságilag megállapított áron kell átadnia a kitermelt földgáz egy meghatározott részét a HEP-nek, mely, mint állami nagykereskedő aztán szintén központilag szabályozott áron adja tovább a gázt a lakossági szereplőket kiszolgáló elosztótársaságoknak. A gázellátást érintő szabályozás a lakossági elosztóknak kötelezővé tette a HEP-től való gázátvételt.Az átalakításokra a horvát kormány akkori tájékoztatása szerint azért került sor, mert a horvátok EU csatlakozását követően kötelezővé vált a háztartások és az ipar számár történő gázellátás biztosítása. Ezért pedig úgy döntöttek, hogy az INA tulajdonában lévő közszolgáltató helyett állami szereplő fog szolgáltatni. A horvátok azzal érveltek, hogy azért kellett a HEP-et az "ellátók ellátójává" kinevezni, mert a szolgáltatók kénytelenek lettek volna a szabadpiacról vásárolni a gázt, ami bizonyosan áremelkedéshez vezetett volna. A 3 éves átmeneti időszak pedig a gázpiaci liberalizációra való felkészülést segítheti.
Az INA gázszolgáltató cége egyébként az átalakításokat megelőzően évekig veszteséges volt, korábban azonban az INA és a Mol azzal számolt, hogy a hazai olajtársaság bevásárlását követően a gázüzletág leválasztásra kerül. Erre vonatkozóan egyébként 2009 januárjában keretszerződést is aláírtak (a Mol, a horvát kormány és a Plinarco állami gázvezeték üzemeltető). A horvátok azonban végül elálltak az ügylettől. Az elmaradt átvétel a Molnak az évek során súlyos veszteségeket okozott, korábban ezt 2 milliárd kuna körülire becsülték.
Rezsicsökkentés hazai mintára
A gázellátás átalakítása lényegében azt jelenti, hogy az INA-tól bevételt csoportosítanak át a HEP-hez, a Mol leánya így a hazai mintára kidolgozott rezsicsökkentést kénytelen finanszírozni. Így tehát nem az a forgatókönyv valósult meg, hogy az INA-nál lévő veszteséges eszközöket átvették, hanem a politikai célok megvalósítására az INA bevételének egy részét hatóságilag elvonták. Ezen persze nem lehetett csodálkozni, tekintve, hogy ezekben az időkben milyen volt a viszony a Mol és a horvát kormány között.Mit jelent ez az INA-nak?
A hatósági áron történő értékesítéssel az a legnagyobb baj, hogy nagyon egyszerű módja a pénzelvonásnak, ha pedig egyszer beépül a rendszerbe, a csapot nagyon könnyű utána tovább tekerni. Ezt láthattuk az utóbbi években idehaza is, a szabályozás a Molt is az idehaza kitermelt földgáz egy meghatározott mennyiségének előírt áron történő értékesítésére kötelezte az egyetemes szolgáltatók felé, ezek a szabályozott átvételi árak pedig időben folyamatosan csökkentek.Nem volt ez másként a horvátoknál sem, 2014 áprilisában a szabályozott átadási ár az INA által kitermelt földgáz esetében 2,2 HRK/m3-ről 1,71 HRK/m3-re csökkent, tavaly pedig már 1,59 HRK/m3-re. Idén áprilistól pedig az ár 1,27 HRK/m3-re csökken.
A szabályozott áron történő értékesítés és az árak folyamatos csökkentése az elmúlt években nem kis terhet rótt az INA-ra.
2014-15-ben mintegy 310 millió kuna bevétel kiesést okozhatott az INA-nak a horvát rezsicsökkentés, az idén áprilistól életbe lépő csökkentések pedig 1 éves időtávon további 160 millió kuna kiesést okozhatnak. Az így kapott közel 500 millió kuna az INA tavalyi évi bevételének mintegy 3 százalékát teszi ki, a kutatás-termelési üzletág 2015-ös évi bevételének pedig 10 százalékára rúg. Ez az összeg persze a profitból is kiesik, EBITDA-ban a hatás már jóval jelentősebb.
Az INA profitszámai eddig sem voltak kecsegtetőek, az újabb szabályozói elvonások pedig további terheket jelentenek. Ez pedig értelemszerűen fáj a Molnak is, mely az INA menedzsment jogainak birtokában konszolidálja a horvát leány számait pénzügyi kimutatásaiban.
