Már egyetem alatt külföldre kacsintgatnak a diákok: kezdhetnek aggódni a cégek?
Üzlet

Már egyetem alatt külföldre kacsintgatnak a diákok: kezdhetnek aggódni a cégek?

A telekom-cégek sincsenek könnyű helyzetben a munkaerőpiacon: nemcsak Magyarországon belül, hanem a környező országokkal is versenyezni kell a munkaerőért, a bérkülönbségek ezen a piacon is jelenthetnek nehézségeket - mondta el a Portfolio-nak Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. A cégnél attól is tartanak, hogy a fiatalok már az egyetem alatt elkezdenek külföldre dolgozni, és az alapozó képzés befejezése után el is mennek. A legnagyobb fejtörést mégis a közeljövőre való felkészülés okozza, hogy hogyan biztosítsák a technológia gyorsan fejlődő területein a megfelelő felkészültségű dolgozókat úgy, hogy még sem az egyetemeken, sem a cégnél nem lehet elsajátítani a szükséges tudást.
Mára már nagyon kevés olyan területe van a gazdaságnak, ahol a cégek ne panaszkodnának a szakemberhiány miatt. A Vodafone-nál érzékelhető a munkaerőhiány? Ha igen, mely területeken?

Vannak területek, ahol már mi is érezzük, illetve már most tudjuk, hogy a közeljövőben egyre nehezebb lesz megtalálni a megfelelő embert. Ilyen a miskolci call centerünk is, ahol már nem indítunk olyan könnyen pályakezdő csoportokat, nem pótoljuk olyan könnyen a munkaerő-állományt, mint 3-4 éve, amikor ezt a call centert tudatosan Kelet-Magyarországra költöztettük. Emellett különösen nehéz pótolni a munkaerőt a nyugat-magyarországi üzleteinkben és általában az IT-területeken.

Az IT-pozíciók esetében bár vannak jelöltek, nem minden esetben rendelkeznek azzal az attitűddel, illetve üzletértéssel, mellyel sikeresek tudnának lenni a mi vállalati kultúránkban.

Nagyon fontos, hogy egy IT szakember, egy mérnök is értse az üzletet, tehát ne csak a saját világában tudjon tevékenykedni, hanem az üzletből érkező igényekre tudjon megoldásokat szállítani. Az ilyen üzleti affinitású IT mérnökből sajnos kevés van.

Vodafone Magyarország A brit hátterű telekommunikációs vállalat közel 2000 munkavállalót foglalkoztat Magyarországon. Három fő területen tevékenykednek: vannak az értékesítési pontjaik szerte az országban, ezekben nagyjából 300-an dolgoznak. Miskolcon található a call centerük, ahol hozzávetőleg 600-an vannak. Emellett a budapesti központi iroda közel 1000 embernek ad munkát.

A telekom cégeknél tapasztalható, hogy elszívják egymástól a munkaerőt?

Elvándorlás valóban létezik, és talán nagyobb, mint más iparágaknál.

Valószínűleg azért, mert egy nagyon tudásintenzív ágazatról van szó, ahol a szaktudás annyira specifikus, különösen a technológia területén, hogy azt igazán jól érvényesíteni csak az iparágon belül tudja az adott kolléga. Tőlünk is mennek el, de hozzánk is jönnek a versenytársaktól. Az elszívást próbáljuk versenytilalmi megállapodással megakadályozni.

Már egyetem alatt külföldre kacsintgatnak a diákok: kezdhetnek aggódni a cégek?
A munkaerőhiány egyik következménye, hogy az álláskeresők alkupozíciója is jellemzően erősödik a bértárgyalás során. A Vodefone-nál tapasztalják, hogy magasabb lett a bérelvárás?

Bizonyos területeken igen. Vannak olyan speciális területek, ahová olyan képzettség szükséges, ami nagyon keveseknek van Magyarországon, és ha ilyen tudással veszünk fel valakit, akkor magas a bérelvárás is. Például big data területre keresünk most szakembereket, ahol magasabb a bérigény, mint a beállt bérszint a vállalaton belül. Itt nekünk is nagyon okosnak kell lenni, hogy ezt hogyan kezeljük úgy, hogy ne okozzunk belső feszültséget.


Az alacsonyabb bérigény is oka annak, hogy a keleti országrészben, például Miskolcon létesítenek új szolgáltató-egységeket?

A vállalat azért is döntött úgy 5-6 éve, hogy a call centert Miskolcon nyitja meg, mert egyrészt érezhető a regionális különbség a fizetésekben, másrészt a munkaerő fluktuációja itt sokkal alacsonyabb. A munkahely-elhagyók száma közel a felére csökkent azáltal, hogy a borsodi megyeszékhelyre költözött ez a tevékenységünk. Ugyanakkor a regionális támogatásoknak köszönhetően időközben nagyon sok cég hozott létre tevékenységet Miskolcon és környékén, IT központok és nagyon sok termelő cég jelent meg.


Érezhető ezeknek az újonnan megjelent cégeknek a munkaerő-elszívó ereje Borsodban?

Ha a miskolci központunkból elmennek a dolgozók, azt nem azért teszik, mert egy másik környékbeli céghez csatlakoznak 10 százalékkal magasabb bérért, hanem inkább külföldre mennek, jóval magasabb jövedelmek miatt. Illetve előfordul az is, hogy családi vagy egyéb okok miatt költözik valaki Budapestre. Ha elszívó erőt nem is,

azt azért érezzük, hogy nehezebben találunk munkaerőt.

Az utánpótlás biztosítása érdekében 2-3 havonta betanuló csoportokat indítunk, és ezekbe most már nagyon nehezen toborzunk álláskeresőket.


Ez azt is jelenti, hogy Miskolcon csak regionális munkavállalók vannak?

Környékbeliek, de most már ezt is kiszélesítettük, és már 50-70 kilométeres agglomerációba is kimegyünk toborozni. Ebből a szempontból az új cafeteria-elem, a mobilitás támogatása nekünk különösen jól jöhet a bejárás támogatásához.

A miskolci központot évek alatt építettük fel, és szinte 100 százalékban ide került a call center, a számlázás és a panaszkezelési tevékenység. Az, hogy mi minden ilyen tevékenységet in-house szerveztünk meg, nagyon jó ügyféleredményekhez segít minket.

Ugyan napjainkban már a toborzásban nehézségeink vannak, az 5-6 évvel ezelőtti lépés, hogy a call centert és vele minden ilyen jellegű tevékenységet Miskolcra költöztettük, még így is egy jó döntésnek bizonyult.


A képzett munkaerő külföldre vándorlása jelentősen hozzájárul Magyarországon a szakemberhiányhoz. A Vodefone-nál mennyiben érzékelik ezt a problémát? Elsősorban kik mennek el a vállalattól, ha mennek?

Már nemcsak Magyarországon belül versenyzünk, hanem a környező országokkal is, de amíg ilyen szintű bérkülönbségek vannak, addig sajnos ezzel szembesülnünk kell.

Tőlünk jelenleg inkább alacsony képzettségűek, és jellemzően fiatal munkavállalók távoznak külföldre.

Az évek óta nálunk dolgozó mérnököknél, az X generációnál ez kevésbé jellemző.

Ami nekünk kockázatosabb a kivándorlás kapcsán, az az egyetemisták külföldre történő mozgása.



Már egyetem alatt külföldre kacsintgatnak a diákok: kezdhetnek aggódni a cégek?
A Műszaki Egyetemen is arról számolnak be az oktatók, hogy nehézséget jelent az egyetemi munkában, hogy már a tanulmányaik alatt elkezdenek dolgozni a hallgatók, nemcsak a Magyarországon jelen lévő multiknál, hanem már külföldre is. Emiatt előfordul, hogy be sem fejezik az egyetemet, csak elvégzik az alapozó képzést és már mennek is külföldre dolgozni. Erre kell első sorban felkészülnünk, hogy hogyan fogjuk tudni biztosítani az utánpótlást a jövőben. Éppen ezért erősen fókuszálunk az egyetemi kapcsolatokra, a Corvinus Egyetemmel van egy stratégiai megállapodásunk, de a Műszaki Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel is elkezdtünk együtt dolgozni.




A fizetésen kívül még milyen fő szempontok vesznek figyelembe az álláskeresők, amikor munkahelyet választanak? Mivel lehet megfogni őket?

A bér egy alaphigiéniás szempont, egy bizonyos bérszint alatt nem jönnek el hozzánk dolgozni. Általában mindenki tisztában van a saját munkaerő-piaci értékével, vagy a korábbi fizetése alapján, vagy az alapján, amit magának reálisnak tart.

A munkahelyválasztásnál azonban szerintem sokkal fontosabb a vállalat értéke, a munkáltatói márka erőssége.

Egy pályakezdő a munkakereséskor nemcsak a fizetést nézi, hanem azt is, hogy milyen szektorban, azon a szektoron belül milyen cégnél tud elhelyezkedni, ott mennyit tud tanulni, és milyen extra lehetőségei vannak. Emellett az egyetemistáknak a cég társadalmi szerepvállalása is számít a döntés meghozatalakor.


A dolgozók ugyanakkor azt is elvárhatják, hogy munkájuk során új kompetenciákat szerezzenek meg, hogy a munkahelyük támogassa a továbbképzésüket.

Számos területen nagyon fontos, hogy belülről hogyan képezzük a dolgozókat.

Olyan tudást akarunk biztosítani a munkavállalóinknak, ami fontos most, és fontos lesz a következő 2-3 évben is ahhoz, hogy versenyképesek legyünk.

A technológia és a marketing területén igyekszünk nagyon jó, előremutató szakmai képzéseket nyújtani, amivel a munkavállalók piaci értékét is növeljük. Ehhez persze megfelelő szintű fizetésnek is társulnia kell.


Sokan a magyar felsőoktatás nem megfelelő minőségének róják fel, hogy kevés a jó szakember, illetve a minőségi utánpótlás. Önök milyen hibákat látnak az oktatási rendszerben? Milyen lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy a jövőben a humán tőke terén versenyképesebb legyen az ország?

Úgy gondolom, hogy mind a három félnek, a kormánynak, a cégeknek és hallgatóknak is együtt kell dolgoznia ezen a területen.

Szükség van arra, hogy a vállalatok is részt vegyenek az oktatásban, hiszen végeredményben mi fogjuk biztosítani a felvevőpiacot a diákok számára. Jó, ha meghallgat minket az egyetem, hiszen sok az olyan jellegű tudás nálunk, a vállalatoknál, ami egy cég sikerességéhez szükséges.

Így az egyetem úgy tudja szervezni a saját oktatását, hogy találkozzanak az igények.

De az egyetem már a végét jelenti a tanulásnak, az alapozásnak az általános iskolában kellene megtörténnie.

Fontos, hogy ott milyen szellemiségben oktatnak. Amin változtatni kellene, az a mai magolós iskolarendszer.

Arra kellene megtanítani a gyerekeket, hogy szűrni tudják az információt, és tudjanak képet alkotni arról, hogy mi az, aminek hihetnek, mi az, ami csak egy vélemény, és fenntartásokkal kell kezelni. Navigálni, tájékozódni kellene megtanítani őket, valamint a megszerzett ismereteket alkalmazni a mindennapi életben.

Ezt a célt szolgálja az alapítványunk által támogatott Digitális Iskola Program is, amelyet hátrányos helyzetű iskolákba viszünk. Ezekben az iskolákban a Komplex Instrukciós Program módszertannal tanítanak, amely pont azt segíti, hogy másképp, csoportmunkában, különböző szerepeket felosztva dolgozzák fel a tananyagot, és segíti a tanulókat abban is, hogy hogyan gondolják át, hogyan prezentálják a megoldásukat. Sajnos ez a magyar közoktatásból széles körben hiányzik.


Nemrég született meg az országos bérmegállapodás, amely járulékcsökkentést, minimálbér-emelést és társaságiadó-csökkentést tartalmaz. Önök mit gondolnak a paktum tartalmáról? Mennyiben fogja megérezni ezeket az intézkedéseket a Vodafone?

A társasági adó csökkentése a jelentős árbevétellel rendelkező nagy cégeknek mindenképpen pozitív lesz. Ugyanakkor felmerülhet, hogy most csökken a társaságiadó-kulcs 10 százalékponttal, de mi jön helyette és mikor?

A külföldi befektetők számára az lenne a legfontosabb, hogy folyamatosan tudjanak előre tervezni, akár 3-5-8-10 évre is, kiszámítható legyen az adópolitika, és ne legyenek meglepetésszerű változások, hiszen egy beruházás nem egy rövid távú döntés.

A minimálbér-emelés több vállalatot is érint, mivel Magyarországon nagyon sok munkáltató minimálbéren, illetve ahhoz közeli szinten foglalkoztat. Ez a Vodafone-ra és általában a telekom-szektorra nem jellemző, ugyanakkor a garantált bérminimum emelkedése minket is érint majd, de ezt az esetünkben kompenzálja a teljes cégre vonatkozó járulék-csökkentés. A kisebb cégekre, főleg a kkv-szektorban foglalkoztatókra, illetve a gyártásban tevékenykedőkre valószínűleg sokkal nagyobb terhet ró a minimálbér emelése, mint amennyit a járulékcsökkentés összvállalati szinten levesz.

Véleményem szerint bármi, ami segítheti azt, hogy a munkaerő ne menjen el Magyarországról, az jó irány, csak sajnos az a baj, hogy nem 25 százalékkal lehet többet keresni külföldön.

Ugyanakkor a minimálbér-emelés egy pozitív első lépés, de itt még sok mindennek kell történnie az elvándorlás és a munkaerőhiány csökkentéséhez.

AON Legjobb Munkahely 2016 A Vodefone idén elnyerte az AON Legjobb Munkahely díját a nagyvállalati kategóriában, amire korábban két alkalommal volt már példa. A felmérés különlegessége, hogy dolgozói kérdőíven alapszik, a részt vevő vállalatok hívják meg a dolgozókat a részvételre. Idén 91 vállalat indult Magyarországon, és 44 ezer dolgozó töltötte ki a felmérést. A Vodafone-nál összesen közel ezren töltötték ki a kérdőívet minden területről, ami az aktív dolgozók több mint 50 százalékát jelenti.

foldgazgetty
volkswagenshutterstock
Alteo klub
facebook libra szablyozás
shutterstock_1077065507
donaldtrumpgolf
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500
Brexit Boris Johnson ketto level Donald Tusk
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
volkswagenshutterstock