Tényleg bármikor összeomolhat a telefon és a net Magyarországon?
Üzlet

Tényleg bármikor összeomolhat a telefon és a net Magyarországon?

A távközlési cégeket érintő veszélyekről, a hálózatok ellen elkövetett támadásokról, a Google és a Facebook hálózatépítéséről, a SIM-kártyák eltűnéséről, az appek uralmáról és a mobiltelefonok utáni világról beszélgettünk Christopher Mattheisennel, a Magyar Telekom vezérigazgatójával.
A Deutsche Telekom hálózatát komoly támadás érte nemrég, van, aki szerint a magyar hálózat is veszélynek van kitéve. Tényleg bármikor összeomolhat a telefon és a net Magyarországon?

Nem ilyen drámai a helyzet. A konkrét németországi probléma kapcsán is fontos hangsúlyozni, hogy az a Magyar Telekom szolgáltatásait egyáltalán nem érintette.
Másfelől egy olyan területen, mint a kiberbiztonság, soha nem lehet biztosat állítani, mert akár már holnap változhat a helyzet, de azt feltételezni, hogy összeomolhat a net, biztosan túlzás. A németországi eseményre is gyorsan reagáltak a kollégák. Igaz, hogy senkinek, a világ egyetlen szolgáltatójának sem szabad túlzottan magabiztosnak lenni ebben a kérdésben, mert mindig van új és még újabb támadási forma, de mindig létezik új védelmi forma is. Ez évek óta egy macska-egér játék, de nem az a tét, hogy bármikor összeomolhat bárkinek a hálózata. A legtöbb háború ténylegesen már meg sem valósul, a kibertérbe tevődik át sok konfliktus, amelyek többségéről egyébként nem is hallunk.

Tényleg bármikor összeomolhat a telefon és a net Magyarországon?
A betámadott hálózatokat a távközlési szolgáltatók üzemeltetik, mégis azok, például a Google vagy a Facebook keresnek rajta sok pénzt, akik azon szolgáltatásokat nyújtanak. Most meg az körvonalazódik, hogy ezek a szolgáltatók hálózatokat építenek, hamarosan internetszolgáltatókká is válhatnak. Hol marad még hely a hagyományos távközlési cégeknek, mint a Magyar Telekom?

A távközlési cégek talán aggodalommal tekintettek ezekre a próbálkozásokra, de most úgy látjuk, hogy még a Facebook, a Google a saját befektetői szerint sem tartozik az ő bizniszükbe a hálózatépítés. A Google például saját optikaiszál-hálózatot épített ki néhány amerikai városban, de ezt most megszünteti, létszámleépítéseket hajt végre ezen a területen, mert látják, hogy a hálózatépítés, és -üzemeltetés nem az ő profiljuk. Kísérletek persze a jövőben is lesznek, de tudomásul kell venni, hogy bármilyen hálózatot is építsenek ki, azt valakinek üzemeltetni is kell, ami másféle kompetenciákat igényel.

Mit szól a Google vagy a Facebook lézeres-, műholdas-, vagy különböző wi-fi-megoldásaihoz?

A mostani hálózatok, a mobilinternet vagy az egyre több helyen kiépülő wifi-szolgáltatások mind best effort, vagyis nem garantált, szabad erőforrások függvényében biztosított szolgáltatások, amelyek például a telefonálást vagy a böngészést tökéletesen kiszolgálják, de a jövő felhasználói igényei ennél jóval összetettebbek lesznek. Elég, ha csak az önvezető autókra vagy robotok távirányítására gondolunk, ott már nem best effort, hanem sok paraméter menedzselésére alkalmas, menedzselt hálózatra lesz szükség. Az elképzelhető, hogy a Facebook vagy a Google ingyenes wifi-hálózatot épít, de a speciális igényekhez minőséget csak menedzselt hálózaton keresztül lehet nyújtani, ezért fog erősödni a mai hálózati szolgáltató cégek, mint a Magyar Telekom szerepe, mert fel fognak értékelődni azok a készségek, amelyekkel mi rendelkezünk.

Tényleg bármikor összeomolhat a telefon és a net Magyarországon?
És miért nem gyártanak a telekom cégek tartalmat, appeket?

Valóban sok pénzt lehet keresni ezekkel a szolgáltatásokkal, de azért azt látni kell, hogy a legtöbb ilyen megoldást nyújtó cég valamilyen módon felhasználja az ügyfelek adatait, átcsomagolja és továbbértékesíti azokat, vagyis a Facebook és a többiek tulajdonképpen reklámcégek, mi pedig nem vagyunk azok. Ugyanakkor funkcionalitásában hasonló megoldás nálunk is elérhető lehet.

Tehát elképzelhető, hogy hamarosan a Telekom appjén keresztül telefonálunk, és nem mondjuk a Viberrel?

Abszolút. Már most is sok flatrate csomagot használó ügyfelünk van, az arányuk pedig tovább fog emelkedni. Az pedig gyakorlatilag mindegy, hogy ők hagyományos vagy internet alapú hívást kezdeményeznek.

Mikor jöhet el az az idő, amikor már többen beszélnek applikáción keresztül, mint hagyományos módon?

4-5 éves távlatban biztosan. A mi oldalunkról ennek nincsen akadálya. Pontos számot azért nehéz mondani, mert nem lehet azonosítani minden adatot a hálózatban, hogy az hangkommunikációhoz vagy valami máshoz köthető, viszont az arány folyamatosan emelkedik.

Az iparág a korlátlan adatcsomagok irányába megy, amelyek egyre olcsóbbak is, a tartalomfogyasztás volumene viszont folyamatosan nő. Hogy jön ki a matek?

A folyamat elején tágra nyílik az olló, mert gyorsan megugranak a volumenek, és sokat kell beruháznunk, de bízunk abban, hogy később a bevételeink is arányban lesznek a költségeinkkel és azzal az adatforgalommal, amit a hálózatunkon kezelnünk kell.

Abban a szakértők többsége egyetért, hogy a SIM-kártyák idővel eltűnnek, a helyüket szoftverek vehetik át. Az Apple például több szolgáltatóval is megállapodhat, az iPhone-ok pedig automatikusan váltanak majd a szolgáltatók között, attól függően, hogy melyik napszakban melyikkel olcsóbb netezni. Hogyan lehet ezt a problémát kezelni?

Valóban van egy ilyen technológiai irány, de ez nemcsak a Magyar Telekomot, hanem az egész iparágat érintő változás, ami mindenképpen abba az irányba hat, hogy a készülékgyártóknak, a tartalomszolgáltatóknak és a távközlési cégeknek szövetségeket kell kialakítaniuk. Az értéklánc máshogy fog kinézni, mint most, de ebben abszolút van helyük a távközlési szolgáltatóknak.

Tényleg bármikor összeomolhat a telefon és a net Magyarországon?
Már most sem a tápláléklánc csúcsán állnak a telekom cégek, és amiről most beszélünk, az alkupozíció gyengülését, a marzsok további zsugorodását jelentené.

A másik oldalon viszont ott áll a mostaninál nagyságrendekkel nagyobb adatforgalom. Most egy ügyfélnek van egy mobilja, esetleg még egy tabletje vagy laptopja, de hamarosan az órák, a cipők, a kabátok meg még ezer dolog kapcsolódik majd valamilyen formában az internethez. Akkor valóban eljutunk egy SIM-kártya mentes világhoz, hiszen nincs értelme minden használati tárgyunkba fizikai kártyát tenni, de az a világ már nem néhány milliárd, hanem több tíz- vagy százmilliárd eszköz által generált adatforgalomról fog szólni, abból pedig a telekom cégek is profitálnak. Ha olyan maradna az iparági struktúra, mint ahogy most van, akkor a SIM-ek megszűnése valóban veszélyt jelentene az iparágunknak, de a struktúra is nagyot fog változni.

Szóval többek között azokkal a cégekkel, a Google-lel, a Facebookkal kellene együttműködni, akiket az elmúlt években azzal vádoltak a telekom cégek, hogy kevés adót fizetnek. Nagy előrelépés nincs ezen a területen, úgy tűnik nem túl jó a telkók érdekérvényesítő képessége.

A technológiát szabályozni, akár értelmesen is, nagyon nehéz. Hasonló ez a roaming szabályozásához, mert bár az kívánatos, hogy a külföldi telefonálás és netezés is olcsóbb legyen, hiszen ha nem az, akkor az ügyfelek nem használják, így hiába magas esetleg az árrés az alacsony volumen miatt nem keresnek rajta a szolgáltatókk rajta, de Brüsszel és mi is törjük a fejünket azon, hogy lehet értelmesen szabályozni a roamingolást. Ugyanazok a szakértők dolgoznak a roaming szabályozásán, és azon is, hogy hogyan lehetne megadóztatni a tech cégeket. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz megoldás, csak azt, hogy nehéz, de senki nem érdekelt abban, hogy lerombolja a piacot, már csak azért sem, mert látszik, hogy az ügyfeleink szívesen használják a tech cégek alkalmazásait. Ugyanakkor a közös teherviselés kereteinek kialakítása nem elsősorban a telekommunikációs cégek érdeke, hanem sokkal inkább a közösségé, a teljes nemzetgazdaságé. Az nem arányos, ha vannak olyan szereplők a piacon, amelyeknek nem kell kivenniük a részüket az adófizetésből a megszerzett bevételeik után.

Egyre többen és egyre többet használják őket. Ez fogja majd kikényszeríteni az 5G hálózatok fejlesztését?

A mostani applikációhasználat mellett korai még az 5G-ről beszélni, arra akkor lesz majd szükség, ha egy helyen jóval több felhasználó, például okoseszköz lesz majd, mint most. Ez az igény egyelőre nem csak Magyarországon, de máshol sem látszik. 4-5 év múlva azonban már az Internet of Things korszakában realitás lehet az önvezető autó, lesznek egész városok vagy országrészek, ahol kötelezővé teszik őket, és ez nem sci-fi. Ahhoz viszont már kell a komplexebb hálózat.


A gépek közötti kommunikáció területén hogy állnak a fejlesztések Magyarországon?

Úgy, ahogy más országokban, vagyis eléggé gyerekcipőben jár még ez az egész. Csak egy pár területen lehet azt látni, hogy konkrétan kereskedelmi formában vannak alkalmazások. Inkább arra érdemes figyelni, hogy hova mennek a befektetők, mibe fektetik a pénzt a Szilícium-völgyben. Többek között az autóiparban látszanak ilyen befektetések. Semmilyen lemaradásunk nincs ezen a területen.

Magyarországon zajlik az ipar 4.0 fejlesztési koncepció kidolgozása, ez a terület milyen lehetőségeket kínál a távközlési cégeknek?

Az ipar már évtizedek óta az automatizáció irányába halad, ez a következő években fog felgyorsulni, hiszen bizonyos, egyszerűbb munkakörökben az emberi munkaerőt egyre inkább például drónok, robotok vagy egyszerűen szenzorok fogják kiváltani. Az autógyártástól az agráriumig nagyon sok terület van, ahol olyan eszközöket, például szenzorokat fognak majd telepíteni, amelyek egymáshoz és az internethez is kapcsolódnak és az általuk szállított adatok alapján naprakész elemzéseket lehet készíteni és megalapozott döntéseket is lehet hozni.

Sokak szerint egyre inkább szenzorok váltják majd ki a mobiltelefonokat is.

Abszolút. Szenzorok mindenhol. A használati tárgyainkban, az óránkban, a ruházatunkban, a lakásainkban, de még a házi- és haszonállatokban is. Egy mobiltelefon is tele van szenzorokkal, és részben azért futhat majd fel a szenzorok alkalmazása, mert a több milliárd mobil legyártása, az intenzív verseny lehetővé tette, hogy ezek az eszközök egyre olcsóbbá váljanak. Gondoljunk csak arra, milyen elképesztő ütemben fejlődtek a mobiltelefonok kamerái, 5 milliméteres méretű és kifejezetten jó minőségű kamerák már csak néhány dollárba kerülnek, részben ezek jelenthetik majd az új szenzorvilágnak az alapját. Ez az egész nem ment volna a mobilok elterjedése nélkül.

Tényleg bármikor összeomolhat a telefon és a net Magyarországon?
Nem csak a szenzoroknál, az applikációknál is óriási az innováció, az egyiknek például az az elképesztő újdonsága, hogy gyorsan eltűnnek a vele elküldött üzenetek. Az appet fejlesztő cég most 25 milliárd dollárt érhet, tizenötször többet, mint a Magyar Telekom, és többet mint az összes magyar tőzsdei cég.

A Snapchat és a hasonló alkalmazások a kísérletezésről szólnak, vagy bejönnek, vagy nem. Elég csak a Pokémon Góra gondolni, a játékot néhány hét alatt több százmillióan töltötték le, pár hónappal később meg már senkit nem érdekelt. A Snapchatnek több tízmillió felhasználója van, lehet, hogy idővel termel majd annyi bevételt és profitot, hogy indokolható legyen a 25 milliárd dolláros árazás, de most még nagyon sok spekuláció van benne.

Nem kellene a Telekomnak is mondjuk egy Snapchat-klónt fejlesztenie?

Nem. Van egy szakmánk, csináljuk, amit csinálunk, tudjuk, hogy mi az értéke. Mi nem egy spekulációs cég vagyunk. Alapvetően a meglévő erősségeinkre fókuszálunk, ráadásul kiemelten figyelünk az adatvédelemre, ami nem minden tech cég erőssége. Inkább óvatosan haladunk, mint kalandosan.
DSOKI20191013303
gazdagok_jacht_shutter
Katona Bence Hiventures
Tesla
Frankfurti tőzsde
netflixgettyy
Vörös Tamás
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Extreme Digital