Hét izgalmas befektetési sztori, amely valóra válthatja Matolcsy álmát
Üzlet

Hét izgalmas befektetési sztori, amely valóra válthatja Matolcsy álmát

Portfolio
Szerdán került megrendezésre a Budapesti Értéktőzsde szervezésében a BÉT50 - Középvállalatok csúcstalálkozója konferencia, ahol Matolcsy György beszélt arról, hogy több nagyvállalatot szeretne a magyar tőzsdén látni. Összegyűjtöttük a potenciális tőzsdére lépőket, akiket már egy ideje várnak a BÉT-re a piaci szereplők.
Matolcsy György mai beszéde szerint mindent meg kell tenni azért, hogy az állami vállalatokat tőzsdére vigyük, mivel a tőzsdei jelenlét lehetővé teszi, hogy mérjük a vállalatok hatékonyságát. A jegybankelnök szerint a blue chipek jelenlétére is nagy szükség van, de további nagyvállalatok tőzsdei bevezetése is szükséges - hangozott el a BÉT mai konferenciáján.Már korábban is voltak próbálkozások arra, hogy állami cégeket vigyenek tőzsdére. Az egyik nagy lendülettel indított kezdeményezés a Gyurcsány Ferenc nevéhez fűződő Új Tulajdonosi Program volt 2008-ban. A kezdeményezésnek végül a 2008 őszén kirobbant válság vetett véget, ekkor felfüggesztette a kormány a végrehajtást.

Mi volt az Új Tulajdonosi Program? Az ÚTP kifejezetten a lakosság széles körének kedvezményes tulajdonhoz juttatásáról szólt. Az eredeti feltételek szerint a részvényeket 250 ezer forintig kedvezményesen, részletfizetéssel és visszavásárlási garanciával lehetett volna megvásárolni. A programnak része volt a kijelölt cégek tőzsdei bevezetése is.

A brókerbotrányok kirobbanása után az Orbán-kormány hozzáállása nem volt támogató a nagyvállalatok tőzsdére lépése szempontjából, de ebben most változás látszik a nyilatkozatok alapján.

Az MNB tulajdonszerzését követően a BÉT vezetése hangzatos stratégiával állt elő, többek között azt a célt tűzték ki 2020-ig, hogy évente öt új kibocsátás valósuljon meg a budapesti tőzsdén. Bár az évi ötös átlag vélhetően értelmezhetetlenül alacsony méretű és részvényforgalmú kkv-k papírjainak tőzsdei bevezetésével érhető el, de most úgy tűnik, hogy a nagyobb, állami szereplők is a képbe kerülhetnek. Ami azért is fontos, mert ezek azok a cégek, amelyek megmozgatnák a nagybefektetők fantáziáját és a magyar tőzsdére irányítanák a külföldi befektetők figyelmét.

Régóta reménykednek a befektetők azMVM, a Szerencsejáték Zrt. vagy a HungaroControl tőzsdére lépésében. A Wizz Air, mint magyar alapítású légitársaság, már szintén régóta a fókuszban van, de a cég nem mutat nagy hajlandóságot rá, hogy a londoni IPO után a BÉT-re is bevezesse a papírjait egy dual listing keretében. Viszont ami biztos, hogy az MKB-t 2019-ig be kell vezetni a tőzsdére, így egy "nagyágyú" részvényeivel már biztosan lehet majd kereskedni a közeljövőben.

Az energiaszektorban vannak izgalmas lehetőségek

Az egyik legjelentősebb, ugyanakkor egyik legrégebb óta lebegtetett, az esetleges tőzsdére lépésről szóló sztori kétségkívül a Magyar Villamos Művek nevéhez fűződik. Az MVM tőzsdére vitelére vonatkozó tervek már a kilencvenes években felvetültek, azóta pedig időről időre napvilágot látnak hasonló hírek és értesülések. Több éves tervezgetést követően aztán a 2004-es éves közgyűlésen még döntés is született a részvények ennek érdekében történő átalakításáról. Az akkori hírek szerint a tőzsdére lépést a középtávú stratégiai tervekben rögzítették, azonban az elképzelések szerint a részvényeknek csak kisebb része került volna be a tőzsdei kereskedésben. Ez azonban azóta is várat magára, sőt, az elmúlt időszakban ezzel éppen ellentétes irányú változások történtek: 2015-ben ugyanis a kisrészvényesek összességében alig több mint 1 tizedszázalékos részesedését is államosították, miután jelenlétük állítólag "akadályozta a hatékony döntéshozatalt". A tőzsdére vitel csúszását részben indokolhatták a korábbi évek gyengébb eredményei is, ugyanakkor a kétezres években stabilizálódás volt megfigyelhető a számokban (2014-ben hét év után lett ismét veszteséges a vállalat), tavaly pedig az MVM csoport már 1034,149 milliárd forintos árbevételt, 110,782 milliárd forintos EBITDA-t és 48,426 milliárd forintos adózott eredményt ért el.

A Paksi Atomerőmű tervezett bővítése (hivatalosan: kapacitásfenntartó beruházása) közvetve a villamos művek tőzsdére lépési esélyeit is javíthatja, azonban a jegybanki koncepció alapján a hivatalosan az MVM leányvállalati körébe tartozó Paks 2 beruházás akár önálló projektként is tőzsdére kerülhet. Erre vonatkozó konkrét elképzelések ugyan egyelőre nem ismertek, és a projekt ugyan már most, az építkezés kezdete előtt közel kétéves késést mutat, de annak nagysága - Magyarország történelmének egyik, ha nem a legnagyobb beruházása - alapján lehet realitása egy ilyen lépésnek. Az Európai Bizottság hosszas vizsgálódást követően idén márciusban hagyta jóvá a beruházást, miután megállapította, hogy a magyar állam a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogadott el a beruházás vonatkozásában, és hogy annak megvalósításához állami támogatásra is szükség van. A 12-12,5 milliárd eurós összköltségűre becsült projekt megvalósítását 80 százalékban 4-5 százalékos kamatlábú, 30 éves futamidejű államközi hitel finanszírozhatja. A magyar fél a lehívást követő 60 napon belül előtörlesztheti a hitelt, az Államadósság Kezelő Központ pedig folyamatosan vizsgálja a lehető legkedvezőbb lehetőségeket. Ugyanakkor a világ más pontjain elhatározott atomerőmű-fejlesztések nehézségei vélhetően óvatosságra intenék a potenciális tőzsdei befektetők egy részét.

Szerencsejátékot a tőzsdére?

Az állami tulajdonú Szerencsjáték Zrt-t szintén évek óta emlegetik, mint potenciális tőzsdei céget. A vállalat a magyar szerencsejátékpiac legnagyobb játékosa, a teljes piac közel kétharmadát adja. A hagyományos számsorsjátékokon kívül (lottó, Kenó stb) egyre nagyobb részesedést szakít ki magának a sportfogadások piacán is. A játékszervező az előrejelzései alapján az idén 420 milliárd forint feletti forgalmat produkálhat, a tavalyi 386 milliárd után. Az adózott eredmény azonban tovább csökkenhet, tavaly már 15,99 milliárd forintra esett a 2015-ös 19,23 milliárdról. Ennek az oka, hogy az egyre nagyobb forgalmat adó sportfogadások fedezettartalma jóval alacsonyabb, mint a számsorsjátékoké. Míg a hagyományos Tippmix esetében 75, az internetes TippmixPrónál pedig 85 százalékos a visszafizetési arány, addig a lottójátékok zöménél 46-48 százalék. A befektetők fantáziát azonban biztosan megmozgatná, hogy részesedjenek az egyre bővülő magyar szerencsejátékpiacból.

Légiközlekedés, de nem a Wizz Air

Az elmúlt években többször felmerült már a HungaroControl neve, mint olyan állami cégé, amely potenciálisan megjelenhet a Budapesti Értéktőzsdén a jövőben. A vállalat fő feladatai közé tartozik a Magyarország légterében átrepülő forgalom irányítása, a Budapest/Liszt Ferenc repülőtér érkező-induló forgalmának kiszolgálása, valamint ezek mellett egyéb piaci alapon működő kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak. A HungaroControl tavaly 34,3 milliárd forintos árbevételt ért el, amely 2 százalékos visszaesést jelentett 2015-höz képest, amely az exportértékesítés visszaesésével volt magyarázható. Az üzemi eredménysoron közel 3,1 milliárd forintos eredmény született, amely közel 42 százalékos visszaesést jelentett 2015-höz képest. A cégnek 1,28 milliárd forint adófizetési kötelezettsége keletkezett, így közel 2,1 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta 2016-ot, amely közel 50 százalékos visszaesést jelentett az előző évhez képest. A vállalat tavaly 733 embert foglalkoztatott.

A bankok között egy biztos tőzsdére lépő már van

Biztos tőzsdére menő az MKB Bank, amelyet tulajdonosainak 2019 végéig kell bevezetniük a parkettre. Ezt az Európai Bizottság írta elő a banknak azért cserébe, hogy jóváhagyta az MKB tavaly végződött szanálása során a bank hitelportfóliójának implicit állami támogatást is tartalmazó megtisztítását. A szanálást követően a társaság repülőrajtot vett: fél évtized masszív veszteségei és a 2015-ös 76 milliárdos mínusz után 2016-ban már 9,5 milliárd forintos, az idei első félévben pedig 19,5 milliárdos nyereséget ért el a bank. Persze ez utóbbiban átmenetinek számító tételek is komoly szerepet játszottak, annyi azonban biztosan elmondható, hogy stabilan nyereséges, növekedési pályára állt társaságról van szó. Különösen hangsúlyos a bank növekedési terveiben a "fintech bank" megteremtésének szándéka, amelynek szempontjából a piacvezetők között található a társaság.

Még csak hétéves, de már a negyedik éve nyereséges a mindössze egyetlen fiókkal, rendkívül költséghatékonyan és szintén digitális "élharcosként" működő Gránit Bank (tavalyi adózott eredménye 210 millió forint volt), amelyből mostanában száll ki az állam. A 36,5%-os részesedést érintő eladási szándékot júliusban jelentette be Varga Mihály. Egy nemzetközi tanácsadó cég végzett kalkulációt az állami tulajdonrész értékéről, az NGM-nél arra számítanak, hogy a befektetett 4,3 milliárd forintnál jóval nagyobb összeggel zárják a tranzakciót. Az indikatív ajánlatok benyújtásának határideje szeptember 1. volt, ezek elbírálásának határideje pedig szeptember 11., ugyanakkor ennek eredményét még nem hozták nyilvánosságra, a nyertes ajánlatról november végéig értesítik a pályázót. Korábban arról volt szó, hogy tőzsdére viszik a Gránit Bankot, és logikus lenne, hogy tőzsdén váljon meg részesedésétől az állam (ha már egyszer tőzsdefejlesztésben gondolkodik), ugyanakkor a menedzsment erre vonatkozó elképzelését egyelőre zárójelbe teszi az állam tőzsdén kívüli eladási szándéka.

Nem nagyon hallani tőzsdei bevezetési szándékot a Budapest Bankkal kapcsolatban, de egyike azon pénzintézeteknek, ahol ez szinte magától értetődő lenne. A devizahiteles elszámolását leszámítva a válság alatt végig nyereséges bankról van szó ugyanis, számos nagybankkal összehasonlítva "ékszerdobozként" emlegetik. Tavaly 10,7 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el. A társaság állami kézbe vételét 2014 decemberében jelentették be, az eladó a bankot közel két évtizedig tulajdonló GE Capital volt. A Budapest Bankot sokszor hírbe hozták már az MKB Bankkal (mondván, összevonnák vele), és az EBRD felé 2015 februárjában tett állami vállalás értelmében 3 éven belül (vagyis 2018 februárjáig) dönteni kell az eladásáról, azonban máig nem született erről kormányzati döntés. A bank továbbra is az MFB égisze alatt működik, rövid időre (fél évre) kinevezett vezérigazgatóval az élén, és különösen a kkv-hitelezésben, a lakossági fogyasztási hitelezésben és a vezetett számlák darabszáma tekintetében erős.

Az OTP-n kívül természetesen bármely magyar nagybank szóba jöhet még, de mivel elkötelezett stratégiai, szakmai befektetők kezében vannak ezek a bankok, ráadásul anyabankjaik egyre jobb tőkhelyzetben vannak, jelenleg nem látható, mi ösztönözné őket arra, hogy tőzsdére menjenek. A Raiffeisen az utóbbi időben többször is próbálkozott azzal, hogy a felügyelet elvárása miatt tőzsdére viszi lengyel leánybankját, azonban ez az elégtelen befektetői kereslet miatt nem jött össze neki. Nem valószínű, hogy ezek után Budapesten próbálkozna hasonlóval akár ez a bank, akár osztrák versenytársa, az Erste.
De addig is, amíg a nagyobb állami és privát cégek megcélozzák a tőzsdét, maradnak nekünk a hazai kkv-k, ebben a körben több száz tőzsdeképes vállalatot térképezett fel a közelmúltban a BÉT.
A címlapkép forrása: MTI Fotobank, fotós: Máthé Zoltán
DSZZS20200216016
zöld park shutter
orbán viktor évértékelő
koronavirus
BullvsBear
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
BÉT