A műtét sikerült, a beteg meghalt - Nagy bajba kerülhet a klímaharcban Magyarország is
Üzlet

A műtét sikerült, a beteg meghalt - Nagy bajba kerülhet a klímaharcban Magyarország is

Portfolio
Fontos szavazást tartottak az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában (ENVI) hétfőn, amely fontos jelzést adott az uniós megújuló energia politika várható alakulásával kapcsolatban. A testület - több ország hathatós lobbitevékenysége mellett - szoros szavazásban gyakorlatilag helyben hagyta az irányelv biomasszára, így az erdőkből kitermelt rönkfára vonatkozó részeit, amelyet már régebb óta heves bírálatok érnek. Miközben sok uniós tagország nagyrészt a biomassza, így a rönkfa égetésével teljesíti megújuló energia célkitűzéseit, a kritikák szerint ezzel tovább fokozzák az üvegházgáz-kibocsátást, jelentősen károsítják az emberi egészséget, valamint veszélyt jelentenek a biodiverzitásra is.
Az uniós energiapolitikai alakulásáról a Portfolio Energy Investment Forum 2017 konferencián is szó lesz. Még nem késő regisztrálni.

Nagy baj lehet a biomassza szabályozásból - Magunk alatt vágjuk a fát?

Amint arról beszámoltunk, nem támogatta a biomassza felhasználás érdemben való fenntarthatóbbá tételét az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága. A szavazáson született szoros eredmény a környezetvédők szerint azt jelenti, hogy a testület elmulasztotta biztosítani a klímabarát hő- és villamos energia termelés feltételeit. A testület az Európai Bizottság általa előterjesztett Tiszta Energia Csomag részeként vizsgálta felül a megújuló energia irányelvet, már a 2021-2030-as időszakra előre tekintve. Bizonyos pontokon a felülvizsgálat jelentős változásokat javasol, amelyekről azonban még a parlament plenáris ülésének is szavaznia kell.

Jelentős változás, hogy a korábban 2020-ra kitűzött 20 százalékos közös, illetve az egyes tagállamok által önállóan vállalt célszámok után a szakbizottság 2030-ra 27-35 százalékig emelné a nap-, szél- és egyéb megújuló energiák arányát a végsős fogyasztásban. További újdonság, hogy a bioüzemanyagok terén az alapanyagok közül 2030-ig fokozatosan kizárnák az élelmiszernövényeket és alapanyagaikat, például a repcét és a kukoricát - a pálmaolajat pedig már 2021-től -, a bioüzemanyagok arányát pedig 7 százalékban korlátoznák a végső fogyasztáson belül.

A környezetvédők általánosságban a jó irányba tett lépéseknek nevezték a felülvizsgálat javaslatait, azzal együtt, hogy bizonyos vélemények szerint Európa még ennél is ambiciózusabb célokat tűzhetne ki maga elé. A biomassza energetikai célú alkalmazását illetően azonban egy ma már nem csupán kimondottan környezetvédői álláspont szerint a testület súlyos mulasztást követett el.

Megújuló, de nem tiszta

A bioüzemanyagok tekintetében javasolt változások fő indoka a fenntarthatósági szempont korábbinál tökéletesebb érvényesítésének szándéka volt. Vagyis a testület a globális élelmiszerellátás összefüggéseire, illetve az erdők és egyéb értékes területek védelmére tekintettel döntött a korlátozásokról. Pontosan ennek a fenntarthatósági szempontnak a határozott érvényesítése maradt el ugyanakkor a biomassza felhasználás vonatkozásában. A bioüzemanyagok terén megfogalmazottakkal szemben a jelenleg a biomassza felhasználásra érvényes szabályozás ugyanis nem tereli a termelőket abba az irányba, hogy a biológiai eredetű szervesanyag tömegnek leginkább a mezőgazdasági és erdészeti hulladék-jellegű elemeit hasznosítsák energiatermelésre. Ez pedig az egyre gyarapodó vélemények szerint nem biztosít megnyugtató védelmet az erdők, a biodiverzitás és a légkör számára.

A fa jelenleg az EU első számú megújuló energiaforrása, a közösség teljes megújuló fogyasztásának 45 százalékát ez teszi ki - iparági források szerint azonban jóval nagyobb a részesedése, mint a szél- nap-, víz- és geotermikus energiának együttesen. A biomassza energetikai célú felhasználása számos formában történhet, a jelenlegi szabályozás fő kritikusai szerint pedig gyakorlatilag a rönkfa nem hatékony széntüzelésű erőművekben történő elégetését is támogatja. Az európai uniós energiapolitikával szemben kritikus hangok régóta és egyre inkább a biomassza energetikai célú felhasználásának alapos megszigorítását követelik.

A műtét sikerült, a beteg meghalt - Nagy bajba kerülhet a klímaharcban Magyarország is
Forrás: MTVA/Bizományosi: Lehotka László
A biomassza energetikai célú felhasználására vonatkozó szabályozás több szempontból problémás a bírálók szerint. A klímavédelmi szempontú megközelítés szerint a kivágott fák szén-dioxid-megkötő kapacitására most van a legnagyobb szükség, és bár a helyettük ültetett fák jópár évtized múltán ellentételezhetik ezt a kapacitás-kiesést, ugyanakkor pótolhatatlan veszteséget jelenthetnek, egy olyan időszakban, amikor minden szóba jöhető eszközre szükség van a klímaváltozás elleni harcban. Ráadásul, a faalapú energiatermelés egyáltalán nem karbonsemleges, a fapellet teljes életciklusára számolt egységnyi szén-dioxid kibocsátása még a széntüzelés vonatkozó értékeit is meghaladhatja.

Ellentétes a klímacélokkal?

A biomassza, bizonyos terminológiában bioenergia nem karbonsemleges, és súlyos negatív klímahatásai lehetnek - hangsúlyozta nyílt levelében közel kétszáz tudós szeptemberben, egyúttal szigorú szabályok bevezetését sürgették az EU megújuló energia politikájában.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a fentiek alapján kétes hatékonyságú eszköznek tűnő faégetést több uniós tagország kormánya még mindig támogatja, mi másból, mint közpénzből, pedig ez a módszer egyszerűen szembemegy a természeti források sokkal hatékonyabb használatára, az erdők védelmére és a klímaváltozás elleni küzdelemre vonatkozó céljainkkal

- írják levelükben.

Még élesebben fogalmaz a FERN környezetvédelmi civil szervezet, amely kiemelt figyelemmel követi az EU erdőkkel kapcsolatos politikáját, amely szerint

a környezetvédelmi bizottság szavazása lehetségessé tette az elképzelhetetlent, az erdei biomassza fenntartható használatára vonatkozó európai bizottsági célkitűzés gyengítését.

Ezzel együtt a szervezet arra számít, pontosabban szólva szeretné hinni, hogy az erdei biomassza energetikai célú felhasználásával szembeni ellenkezés általánossá válik a közvéleményben.

A WWF vezető európai tisztviselője, Alex Mason szerint az eredményt látva a biomassza iparág képviselői pezsgőt bonthattak, ami után az sem világos, hogyan ülhetnek bizonyos képviselők a környezetvédelmi bizottságban. Az erdők learatásával és a fák eltüzelésével ugyanis szerinte a testület egy, a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából teljesen kontraproduktív módszer mellett tette le a voksát.

Ezek a megfontolások vezettek ahhoz a látszólag paradox helyzethez is, hogy bizonyos zöld szervezetek a megújuló, de kérdéses tisztaságú biomasszával szemben már inkább a nem megújuló, de jóval inkább karbonsemleges nukleáris energiát támogatnák a klímaváltozás elleni küzdelemben.

89,2%

A témában természetesen Magyarország is erősen érintett, miután teljes megújuló alapú energiatermelésünk zömét biomassza alapon teljesítjük, a lakossági tüzifaégetés pedig önmagában 80 százalékkal részesedik a teljes hazai megújuló termelésből. Az Eurostat adatai szerint közösségi szinten a megújuló forrásokból termelt energia 63,1, itthon pedig 89,2 százaléka volt köthető a biomasszához és háztartási hulladékhoz 2014-ben. Ráadásul az idén márciusban új módszer alapján újraszámított statisztika alapján a hazai háztartási biomassza-felhasználás a 2010-2015-ös időszakban jóval nagyobb, mintegy két és félszerese volt annak, mint ahogyan korábban tudtuk.

Az átsorolás legfontosabb következtetése talán az lehet, hogy vagy a háztartások becsülik jelentősen felül a tűzifa-felhasználásukat, vagy jórészt ismeretlen eredetű, illegálisan kitermelt fát égetünk az országban.

Az európai bizottsági rendelet nyomán történő újraszámítás a korábbi, erdészeti statisztikákon alapuló adatok helyett a háztartási energiafelhasználást felmérő adatokon alapul, ami pontosabb képet ad a korábbiaknál. A biomassza-, illetve tűzifa-felhasználás statisztikai problémái régóta ismertek. A statisztikák nemzetközi tekintetben sem stimmelnek, aminek elsősorban az egységes számítási módszertan hiánya, másodsorban az illegális fakitermelés jelentős aránya a magyarázata.

A műtét sikerült, a beteg meghalt

A növekedéssel Magyarország lényegében elérte a 2020-ra vonatkozó célkitűzést, hiszen a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya 2015-re 14,5 százalékra növekedett, ami minimális távolságra van a vállalt 14,65 százaléktól, és jócskán meghaladja az EU által számunkra előírt 13 százalékot. Amint azonban a fentiekből láthattuk, ez nem feltétlen esik egybe a klímavédelmi célkitűzésekkel, vagyis a tisztább, környezet- és egészségbarátabb energiaforrásokra való áttéréssel.

A zöld szervezetek abban bíznak, hogy az Európai Parlament jövő évi plenáris ülésén visszadobja a felülvizsgálat szerintük veszélyes eredményét.

Különleges alkalom Nem sikerült elhárítani a veszélyt, a jelenlegi szabályozás súlyos fenntarthatósági aggályokat vet fel, különös tekintettel a biodiverzitásra - fogalmazott Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő a Portfoliónak. Az irányelv felülvizsgálata egyáltalán nem gyakori, a direktívát csak a jogalkotási folyamatban lehet módosítani. A Tiszta Energia Csomag 2018-ban véglegesülhet, illetve 6-8 évre rögzülhet, ezért a mostani lehetőség különleges alkalmat jelentett volna az uniós energia- és klímapolitikai kiigazítására. Ezzel együtt tagállami szinten továbbra is van mód arra, hogy szigorúbb, a fenntarthatósági kritériumokat jobban érvényesítő biomassza szabályozást léptessenek életbe. A szavazás eredménye, illetve egyes tagállamok lobbitevékenysége ugyanakkor arra utal, hogy az országok nem fognak önként ebbe az irányba elmozdulni. Némileg talán meglepő módon a skandináv államok is a változás ellen lobbiztak, és Magyarország sem harcolt elszántan a változásért.

Címlapkép: Õszi erdő a Mátrában a Galyatetőre vezető út mellett, a távolban a Bükk hegység vonulata.
Forrás: MTVA/Bizományosi/Lehotka László
Roska Botond
Ader Janos 2050 Magyarorszag klimasemlegesseg GettyImages-810451352
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
repules szegell iata GettyImages-1180597944