Üzlet
Az MNB is fontolgatja a digitális jegybankpénz bevezetését
Az első, és legegyszerűbb, ha a jegybank minden, hazai lakossági és vállalati ügyfél számára számlát vezetne, és az azzal járó valamennyi, jelenleg a kereskedelmi bankok által végzett szolgáltatást elvégezne. ki kellene építenie, és meg kellene felelnie azoknak a bankokkal szemben támasztott követelmények, amelyeket a ma szabályozó intézményként pont az MNB ír elő a kereskedelmi bankoknak.
Ez persze, mint ahogy Bartha Lajos rámutatott, rengeteg kérdést vet fel. Ebben az esetben nem csak, hogy megszűnne a verseny, hiszen nem lenne szükség kereskedelmi bankokra, de meg kellene felelnie azoknak a bankokkal szemben támasztott követelmények, amelyeket a ma szabályozó intézményként pont az MNB ír elő a kereskedelmi bankoknak. Továbbá gondoljunk csak arra, hogy a jegybanknak 10 millió számlát kellene kezelnie, amire nincsenek egyelőre felkészülve. Persze a kiszervezés lehetősége is fennáll, aminek lehetséges megvalósítása szintén további utánajárást, kutatást igényel. És akkor még a monetáris szempontokat figyelembe sem vettük, mint például, hogy a kibocsátott digitális jegybankpénz kamatozzon-e.
Másik megoldás lehet, hogy az MNB nem vezetne számlát, csak megteremtené a digitális pénz használatának valamilyen lehetőségét azzal, hogy az ezt választó ügyfelek valamilyen eszközre transzformálhassák át a pénzüket. Erre lehetőség lenne például prepaid kártyákon keresztül, így megmaradna a készpénz egyik nagy előnye, az anonimitás, viszont a készpénz azon kockázata is megmaradna, hogy ha elveszítjük a kártyát, akkor buktuk a pénzünket.
Szó esett a bitcoin mögött álló technológia, a megosztott főkönyv alapú rendszer bevezetéséről is, azonban szerinte ha ez is lesz a megoldás, akkor is nagy különbség lenne, hogy nem egy nyitott, hanem egy szabályozott zárt rendszeren keresztül lehetne megvalósítható. A bitcoinról is szó esett, Bartha Lajos szerint nem tekinthető pénznek, mivel nem tölti be annak az alapfunkcióit. Csereeszköznek nem tekinthető a kevés elfogadóhely miatt, elszámolási egységként sem funkcionál, a hatalmas volatilitás miatt, de forgalmi eszköznek sem tekinthető, egyrészt szintén a magas volatilitás, másrészt a mögöttes intézményi rendszer hiányából fakadó bizonytalanság miatt (nincs garancia).
Mindezek kapcsán érdemes kiemelni, hogy amennyiben a jövőben bevezetésre is kerül egy államilag kibocsátott digitális pénz, annak szinte semmi köze sem lesz a kriptovalutákhoz (bitcoin, ether stb).
Zárószóként elmondta, hogy a dematerializált jegybankpénzzel foglalkozó jegybankok és intézmények érzékelik ezeknek a kérdéseknek a mélységét és komplexitását. Úgy látják, hogy további szerteágazó, mély kutatómunka szükséges ahhoz, hogy a dematerializált jegybankpénz bevezetésének a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásait megismerjék, és végső soron mérlegelni tudják, hogy érdemes-e bevezetni a dematerializált jegybankpénzt valamilyen formában.
