Paks 2: Érdekes részleteket tartalmaznak a nyilvánosságra került dokumentumok
Üzlet

Paks 2: Érdekes részleteket tartalmaznak a nyilvánosságra került dokumentumok

Portfolio
Egy úgynevezett "globális politikai megoldást" alkalmazott az Európai Bizottság akkor, amikor engedélyezte a Paks 2 beruházást; ahelyett, hogy tovább rontott volna az amúgy is fagyos kapcsolaton Budapesttel "a vitatott orosz hátterű atomerőmű" ügyében - írta a Politico a Jávor Benedek által kikért és most meg is kapott több bizottsági belső dokumentumok alapján, amelyek új megvilágításba helyezik a történteket.
A Bizottság több mint 200 oldalnyi különféle feljegyzést, egyebek mellett emaileket és meetingek jegyzőkönyveit küldte el a magyar európai parlamenti képviselő igénylésére - közel egy évvel azt követően, hogy Jávor Benedek benyújtotta az erre vonatkozó kérvényt. Ezek megerősítik, hogy

a Bizottság tisztviselői súlyos aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány a több mint 12 milliárd eurós beruházást pályáztatás nélkül ítélte oda az orosz állami tulajdonú Roszatomnak. A dokumenumok azonban arra is utalnak, hogy a Bizottság végül politikai okokból zárhatta le a Paks 2 közbeszerzésének hiányával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást.

Az uniós jog azonban egyértelműen megköveteli, hogy versenypályázaton válasszák ki az ehhez hasonló projektek kivitelezőit.

Lucia Caudet bizottsági szóvivő szerint azonban a döntés nem politikai célokat szolgált, az új érvek kötelezettségszegési eljárás folyamán történő felmerülése és figyelembe vétele pedig nem rendkívüli jelenség. Bármilyen, az összefüggésekre vonatkozó összeesküvés-elmélet és állítás alaptalan - idézte szavait a Politico.

Az mindenesetre kiderül a dokumentumokból, hogy a magyar kormány első próbálkozásai a Roszatom-szerződés megvédésére 2015 végén-2016 elején még nem értek célt Brüsszelben.

A technikai kizárólagosság érve, amelyet végül a Bizottság is akceptált, meglepő módon csak két évvel a projekt hivatalos megalapítása, vagyis az államközi szerződések 2014-es moszkvai aláírását követően, 2016 tavaszán merült fel.

Az érv szerint Magyarország igényeit - részben a Paksi Atomerőmű már működő blokkjaira tekintettel is - kizárólag a Roszatom technológiája képes teljesíteni, ezért nem írták ki a pályázatot. Mielőtt ez az érv az asztalra került volna, a magyar kormány a "technikai folytonosság" szükségletére utalt egy, a Bizottságnak 2016 januárjában küldött levélben.

Többek, így a Politico szerint is, mindez azt sugallja, hogy ez az érv a szerződés 2014 év elején történt aláírásakor még nem is állhatott a kormány rendelkezésére.
Ráadásul, ez az érv sem tűnik tökéletesen alátámasztottnak, ha azt vesszük, hogy
  • 1) a Westinghouse Electric, a Roszatom tengerentúli riválisa már készen állt az ajánlat beadására, és a magyar kormánnyal is tárgyalt az ügyről;
  • 2) hogy a Bizottság végül Paks 1-től független beruházásként engedélyezte a projektet, tehát annak technikai hátterétől elkülönítetten is megvalósíthatónak, sőt, megvalósítandónak tartotta.


A Westinghouse stratégiai és külső kapcsolati alelnöke, Michael Kirst szerint a Bizottság egész egyszerűen egy mesterségesen létrehozott logika alapján fogadta el a szerződést.

A dokumentumok alapján a Bizottság és a kormány közötti tárgyalások hangvétele és légköre alapvetően megváltozott 2016 év eleje és nyara között. Míg januárban a kormány még "diszkriminációt" és "a méltányosság hiányát" emlegette, júniusban és júliusban a Bizottság már "az együttműködés jó hangulatáról és szellemiségéről" beszélt. Hogy mi történhetett az időszak során a háttérben, arra nézve ad támpontokat egy 2016 márciusában keltezett bizottsági dokumentum, amely négy opciót vázol fel a lehetséges következő lépéseket illetően:
  • 1) Folytatni a kötelezettségszegési eljárást
  • 2) Elfogadni a technikai kizárólagosságra vonatkozó érvelést - amennyiben a magyar kormány az ezt alátámasztó érveket bocsát rendelkezésre
  • 3) Elfogadni, hogy a pályáztatást csak később, a beszállítói kör kiválasztása során alkalmazzák - bár ez nem felel meg az uniós szabályozásnak
  • 4) A 2) és a 3) opció egyfajta kombinációja egy "globális" politikai megoldás keretében.


A Bizottság végül a negyedik, utolsó lehetőség mellett döntött, lezárta a versenyjogi kötelezettségszegési eljárást, majd 2017 március elején végül megadta az engedélyt a beruházásra, egy másik, az állami támogatást vizsgáló eljárás lezárását követően - annak ellenére, hogy 2015 végén még azzal az indoklással indította el az eljárást, hogy a magyar kormány a transzparens, áttekinthető folyamatot mellőzve kötött szerződést a Roszatommal.

2016 április 22-én egy egyeztetésről készült jegyzőkönyv szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány "nem tudott valódi technikai érveket" felsorakoztatni annak igazolására, hogy a Roszatom az egyetlen jó választás, és hogy érveik "elsősorban kereskedelmi jellegűek". A Bizottság szóvivője még 2016 novemberében is úgy nyilatkozott, hogy saját szakértőik következtetései alapján kérdéses, hogy valóban a Roszatom lenne-e az egyetlen, amely képes lenne teljesíteni a biztonsági és egyéb követelményeket. Aztán április 28-án már "konstruktív természetű egyeztetést" tartott a két fél, négy hónappal később pedig a Bizottság belső piaci, kereskedelmi, energiaügyi és versenyjogi osztályai megállapodtak a kötelezettségszegési eljárás lezárásában.

Hogy lesz ebből 40%? A dokumentumokat kikérő Jávor Benedek szerint a Bizottság döntései egyben azt is jelentik, hogy "az EB-nek tett engedmények árát azzal kell megfizetni, hogy magyar cégek alig vehetnek részt a beruházásban; (..) a Roszatom mindenképpen biztosítja magának, hogy az üzlet döntő része az övé legyen". Az ugyan nem derül ki a dokumentumokból, hogy a magyar kormány által a nyílt tenderre vállalt kötelező 55 százalékos részarány érvényesítésére milyen jogi kötelezettsége van a Roszatomnak, de az a képviselő szerint nyilvánvaló, hogy az 55 százalékos nyílt tender mellett "aligha érvényesíthető" az elérni kívánt 40 százalékos magyar beszállítói részvétel. (A jogi kötelezettségek ügyében Jávor szintén adatkéréssel fordult a Miniszterelnökséghez, a Paks II. Zrt.-hez és Süli János miniszterhez.) A képviselő a blogján azt írja, "kormányzati körökből származó információk szerint" ezzel a kormány és a Paks II. Zrt. is tisztában van, és komoly az aggodalom, hogy a magyar részvétel nehezen lépheti túl az 5 százalékot.

A dokumentumok listája elérhető itt.

Címlapkép: Stiller Ákos
GettyImages-1186510967
Megtudtuk mekkora penzugyi buntetest vallat be a kormany Orban Viktor Jean-Claude Juncker
dohányzás cigaretta
GettyImages-994507602
GettyImages-961179614
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
volkswagenshutterstock