Üzlet

Végre megtudjuk, mennyit ér Mészárosék cége!

A BÉT finanszírozásával tíz kis- és közepes kapitalizációjú hazai tőzsdei cég elemzését és árjegyzését kezdi meg négy befektetési szolgáltató. Az egy éves pilot projekt hamarosan indul, az elemzőházak már december közepén részletes elemzésekkel jelentkeznek, többek között az egyik Mészáros Lőrinchez köthető hazai cégről, az Appeninnről is készül alapos elemzés, célárral, ajánlással. A cél az, hogy hosszútávon a BÉT segítsége nélkül is működjön a hazai mid-capekben az elemzési és árjegyzési tevékenység.

Forgalom- és likviditásbővítés a cél

A BÉT vezetői már korábban beszéltek arról, hogy a tőzsde támogatná azokat a befektetési szolgáltatókat, amelyek elemzésekkel, árjegyzéssel segítenék a kis- és közepes kapitalizációjú hazai tőzsdei cégeknél a befektetői érdeklődés növelését, a forgalom és a likviditás bővítését. A program hamarosan indul, a lapunkhoz eljutott információk alapján 10 hazai mid-cap követését kezdi meg négy befektetési szolgáltató, az érintett vállalatok részvényeiről díjmentesen elérhető elemzések kerülnek fel a BÉT honlapjára (az elemzések az elemzést készítő befektetési szolgáltatókon keresztül is elérhetőek), a befektetési szolgáltatók az elemzéseken túl pedig árjegyzést is vállalnak az adott papírokban, ezzel támogatva az ajánlati könyv likviditását.
Más piacokon az ilyen jellegű tevékenység a piaci működetető vagy egyéb harmadik fél támogatása nélkül is működik:
  • a befektetési szolgáltató saját maga üzleti alapon készít elemzéseket az intézményi és lakossági ügyfélkör magasabb szintű kiszolgálása érdekében (aktív traderek) és a növekvő kereskedési aktivitásból közvetlen bevétele lesz, vagy ezen extra szolgáltatás (széles coverage) segíti az ügyfél akvizíciót, az árjegyzésből pedig trading eredményre tesz szert.
  • pl. a kibocsátó megállapodik a befektetési szolgáltatóval, hogy utóbbi egy bizonyos díjért elemzést készítsen és másodpiaci karbantartást végezzen, ami legtöbbször árjegyzési, árkarbantartási tevékenységből áll.


A BÉT gyakorlatilag ennek szponzorálását veszi át. A program időtartama egy év, a BÉT jövő év végén megvizsgálja az eredményeket, az alapján döntik el, hogy indul-e újabb program, és ha igen, akkor ugyanezekkel a részvényekkel, vagy újabbakat vonnak be a támogatott papírok körébe. A cél az, hogy hosszútávon a BÉT segítsége nélkül is működjön a hazai mid-capekben az elemzési és árjegyzési tevékenység.

A BÉT a befektetési szolgáltatóknak az elemzési tevékenységért és az árjegyzésért fizetendő díjat egy egész programra (elemzés és árjegyzés együtt) határozta meg, és azt kérte a partnereitől, hogy még idén december közepéig minden a programban kiválasztott cégről és az érintett iparágról készüljön egy nagy bemutató elemzés, azt követően pedig az idei negyedik negyedéves gyorsjelentéssel kezdődően az évközi beszámolók értékelése, elemzési update-k kiadása. Vagyis a cégek aktív elemzői követése szerepel a csomagban, a részvényekre a befektetési szolgáltatók ajánlást is megfogalmaznak és célárat is közzétesznek. Az árjegyzést az a szolgáltató biztosítja, amelyik az adott részvényt elemzi, az árjegyzési tevékenység 2018-ban kezdődik.

A méret a lényeg

A sem túl kicsi, sem túl nagy elv mentén haladva, az érintett hazai részvények kiválasztása során elsősorban a piaci kapitalizációt, a tőzsdei forgalmat és a közkézhányadot vették alapul, hiszen vannak olyan papírok, amelyekkel már most is nagy forgalom mellett kereskednek, több elemzőház is követi őket, így a programmal való támogatásra náluk például nincs szükség.

A részvényszekció-tagok egy zártkörű, meghívásos tenderen vehettek részt, ahol 5-5 részvény elemzésére és árjegyzésére pályázhattak a papírok egy olyan köréből, amelyet a BÉT határozott meg. Végül a beérkezett pályázatok alapján az igényeket felmérve a BÉT és a befektetési szolgáltatók közösen állapodtak meg abban, hogy melyik az a 2-3 részvény, amelynek a követését és árjegyzését megkezdik a szolgáltatók.
Végül négy befektetési szolgáltató, köztük három magyar és egy cseh kezdi meg összesen 10 magyar részvény elemzését és árjegyzését:

  • Concorde: Appeninn, CIG, Duna House,
  • OTP: PannErgy, Rába, Zwack
  • MKB: Alteo, Masterplast,
  • Wood: ANY Biztonsági Nyomda, Graphisoft Park


És hogy mi lesz az elmúlt hónapok legnagyobb sztárjaival, a Mészáros Lőrinchez köthető Opus-szal és a Konzummal? Ezek nem kerültek be abba a poolba, amelyben lévő részvényekre pályázhattak a befektetési szolgáltatók, mivel amikor a követésre kijelölt részvények listáját a tender kiírást megelőzően egy egy éves historika alapján összeállította a BÉT, akkor ez a két Mészáros-papír még túlságosan kicsi volt ahhoz, hogy bekerüljön a programba. Érdekes kérdés, hogy ha most állítanák össze a listát, akkor vajon rákerülne-e a két cég a listára. A kérdésre a már említett sem túl kicsi, sem túl nagy elv adja meg a választ: a piaci kapitalizáció, a tőzsdei forgalom és a közkézhányad főbb egysége segítene a lista összeállításában. Kérdésünkre, hogy a harmadik Mészáros-papír, az Appeninn miért került be a programba, a BÉT vezetői azt mondták, az ingatlancég részvényei már a program kidolgozásának az elején a tőzsde radarjára kerültek és a listán utólag már nem kívántak változtatni.

Különleges kísérlet

Arra több nemzetközi példa is létezik, hogy a tőzsdék aktívan támogatják a kis- és közepes kapitalizációjú cégek elemzését. Az AlterNext piacain, Belgiumban, Portugáliában, Franciaországban és Hollandiában a tőzsdék jelentős kedvezményeket nyújtanak az elemzéseket készítő brókercégeknek, de együttműködési megállapodásokat is kötöttek különböző elemzőházakkal. A Deutsche Börse is leszerződött egy elemzőcéggel a kis- és közepes méretű cégekre fókuszáló részvénypiacára, a Scale-re bevezetett részvények elemzésére. Európán kívül többek között az ausztrál, az új-zélandi, a szingapúri, a maláj és az indiai tőzsde is indított hasonló programokat.

A BÉT programja azonban attól különleges, hogy itt nem csak a tőzsdei vállalatok elemzését, hanem a részvényeikben történő árjegyzést is vállalják a befektetési szolgáltatók. A magyar tőzsde programjában nem is az árjegyzők díjvisszatérítési támogatása a legérdekesebb, mert ilyenre vannak példák, az igazi nóvum az, hogy szolgáltatási díjat fizet a BÉT.

Érdekkonfliktus, MiFIDII?

A közelgő MiFIDII indulása kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy van-e bármilyen érdekkonfliktus abban, hogy a tőzsde finanszírozza a tőzsdén forgó hazai részvények követését, árjegyzését. A BÉT vezetői a jelenlegi jogszabályértelmezések alapján, nem látnak ütközést, de nem is igazán értelmezhető a program kapcsán ez a kérdés, ugyanis a BÉT, mint független szereplő, aki nem befektetési szolgáltató, rendel meg egy befektetési szolgáltatótól elemzést, melyet aztán a Tőzsde ingyenesen elérhetővé tesz a honlapján. Ennél fogva a program egyszerűen nem MiFID scope, olyan értelemben, hogy a BÉT elemzésekhez bárki korlátlanul hozzáférhet, így nem biztosít előnyt egyetlen szolgáltató vagy befektető számára sem és nem alkalmas arra, hogy ezt az elemzést bármely szolgáltató látszólag ingyenes, valójában a kereskedési díjba rejtett implicit díj fejében adja más szolgáltatónak vagy befektetőknek, amire a MIFID szabályozás kifejezetten irányul. A BÉT független szereplőként vesz részt az együttműködésben. A BÉT szempontjából semleges az, hogy a részvényekre vételi, eladási vagy semleges ajánlást adnak ki a befektetési szolgáltatók, az a fontos, hogy az információáramlás erősödjön, a papírok likviditása pedig emelkedjen.

A MiFIDII kapcsán a BÉT vezetői elmondták, hogy az új szabályozás alapjaiban változtatja meg az klasszikus, kibocsátó vagy piacműködtető által nem szponzorált elemzési tevékenységet, mivel ezekért bizonyos ügyfelektől (pénzügyi intézmények) kötelező explicit díjat felszámítani, ez pedig hátrányosan érintheti a mid-cap cégek papírjait, hiszen potenciálisan kevesebb erőforrást allokálnak majd a befektetési szolgáltatók a kisebb forgalmú, vagyis összességében kisebb bevételt hozó részvények követésére. Az új szabályozás felerősítheti annak lehetőségét, hogy akár maguk a kibocsátók finanszírozzák független elemzések elkészítését, ez például az Egyesült Államokban is egyre népszerűbb. Itt a tőzsde szakértői kiemelték, hogy azért erre eddig is megvolt a lehetőség, a MiFID azon az ágon hat erre a pontra, hogy egyes esetekben a befektetési szolgáltató köteles az elemzésért pénzt kérni. Leegyszerűsítve, ha egy befektetési szolgáltató kondíciós listájában kötelezően fel van külön tételként tüntetve, hogy az elemzése mennyibe kerül, akkor a jövőben egy alapkezelőnek megvan a lehetősége arra, hogy ne tartson igényt erre a szolgáltatásra.

Jönnek az elemzések

Beszéltünk a programban résztvevő befektetési szolgáltatók képviselőivel is, akik egyöntetűen üdvözölték a BÉT kezdeményezését. Válaszaikból az derült ki, hogy a szolgáltatók piaci érdekeiket követve elsősorban a nagyobb forgalmú, likvid papírok elemzésével foglalkoznak, amivel elsősorban profitcélokat követnek, a kisebb papírokra ezért nem jut kapacitás. A BÉT programjához az elemzői kapacitás bővítésére lesz szükség, így több cégnél átcsoportosítást vagy létszámbővítést hajtanak végre, hogy a 2-3 érintett részvény aktív követését biztosítsák. Az elemzőházak december közepéig egy átfogó nagy elemzést készítenek, ezután a negyedéves beszámolók megjelenését követően jelentkeznek elemzéssel, és természetesen minden olyan vállalati hírt kommentálnak, amely befolyásolja az általuk követett cégek árfolyamát. Az elemzéseket a szolgáltatók a saját csatornáikon keresztül is eljuttatják az ügyfeleikhez, de a BÉT honlapján is publikálják őket.

Meddig kell fogni a piac kezét?

A BÉT célja egyértelműen az, hogy emelkedjen a tőzsdei forgalom a mid-capekben is, a volumen változása fontos kritérium lesz abban a döntésben, amit a program folytatásának tervezésekor meghoz a tőzsde vezetése. A forgalom reménybeli bővülését természetesen tisztítani kell általános tőkepiaci folyamatoktól, a hazai kispapír-rali hatásától, de egyrészt jó irányjelző lehet az, ha a BÉT programjában érintett papírok felülteljesítenek a forgalombővülésben, másrészt a piaci szereplők visszajelzései is fontosak lesznek az értékeléskor. A végcél természetesen az lenne, hogy a BÉT segítsége nélkül, piaci alapon is működjön az elemzés és az árjegyzés. Ha pedig a program hatására felpörög a forgalom, érezhetően emelkedik a likviditás, akkor erre van reális esély.

A BÉT vezetőinek reménye az, hogy a programban jelenleg nem résztvevő befektetési szolgáltatók nem passzívabbá, hanem inkább aktívabbá válnak, ha már megjelennek az első elemzések a BÉT honlapján, hiszen egyrészt a "kimaradt" szolgáltatók ügyfelei is kíváncsiak lesznek arra, hogy az ő szolgáltatójuk mit gondol a programban érintett részvényekről, másrészt ha a BÉT programja miatt a forgalom élénkül, akkor üzleti szempontból is érdemes lesz majd aktívabban foglalkozni, adott esetben elemzésekkel aktívan is követni a kisebb cégek részvényeit, vagy sűrűbben publikálni azokról a cégekről, amelyeket már most is követnek, de mondjuk csak fél évente publikálnak róluk.
Ökológiai gazdálkodás: Magyarország az uniós lista végén kullog
Nemzeti konzultációt tart Emmanuel Macron
Kincses Gyula
Az új ukrán elnök keményen visszaszólt Putyinnak
Vida József megvette a TV2-t
Népszerű
Belgrád panoráma
Belgrádban nyitott irodát a HEPA

A nyugat-balkáni regionális iroda közös vállalatok létrejöttét is segítené.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hazai és nemzetközi kitekintés.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
olajfinomiot