Fázni fogunk vagy megsülünk? Óriási dilemmát okoz a mega-gázprojekt
Üzlet

Fázni fogunk vagy megsülünk? Óriási dilemmát okoz a mega-gázprojekt

Portfolio
Elhalasztotta egy sokak szerint kulcsfontosságú, mások által erősen vitatott gázvezeték finanszírozására vonatkozó döntését az Európai Beruházási Bank. Az EBB vezetésének érvelése szerint még több időre van szüksége a két éve az asztalán lévő Adria-gázvezeték projekt értékeléséhez annak érdekében, hogy az eurómilliárdos értékű hitelről döntést hozhassanak. A hezitálás valahol érthető: míg az ausztriai gázelosztó központ éppen ezen a héten történt balesete élesen rávilágított az európai ellátás sérülékenységére, addig az egyre sürgetőbb klímaszempont a fosszilis energiahordozók banki finanszírozásának visszafogása irányába mutat. Az óriási gázprojekt körüli vita is jól jelzi az emberiség előtt álló egyik legjelentősebb kihívás nagyságát.
Az Adria-gázvezeték (Trans Adriatic Pipeline, TAP) a Déli Gázfolyosó nevű csővezeték-rendszer részeként épülne ki, amelynek elsődleges célja az azeri földgáz Európába juttatása. A projekt résztvevői a hatalmas költségek fedezésére az EBB támogatásával is számolnak;

az 1,5 milliárd euró körüli összegű hitel a legnagyobb lenne a bank eddigi történetében.

Kedden este azonban a bank igazgatósága elhalasztotta a TAP hitelezésével kapcsolatos döntést, a projekt jóval részletesebb megismerésének szükségességével indokolva az elnapolást. Ez egyben azt is jelenti, hogy jövő február előtt már biztosan nem születik döntés az ügyben, ami egyébként már közel két éve hever a fiókban a banknál.

Környezetvédő szervezetek üdvözölték a bank vezetőségének határozatát a halasztásról, az erősödő civil társadalmi ellenállásra és annak fontosságára hivatkozva. Az Euractiv értesülései szerint az elmúlt napokban több mint 4000 ember lépett kapcsolatba az Európai Beruházási Bank vezetőivel és fejezte ki nekik a TAP projekttel kapcsolatos aggályaikat.

Többen azt várták, a hitel odaítéléséről szóló döntését a bank a héten Párizsban megtartott One Planet Summit klímavédelmi csúcstalálkozóra tartogatja, amelynek Emmanuel Macron francia miniszterelnök volt a házigazdája. Emellett szólt volna az, hogy a bank magas szinten képviseltette magát az eseményen.

Valószínűleg még az EBB is túlzásnak érezte volna, hogy a fosszilis energaforrás felhasználásának növeléséről szóló megaprojekt meghitelezéséről éppen a Párizsi Klímaegyezmény kétéves évfordulóján döntsön, illetve jelentse azt be

- fogalmazott Cécile Marchand, a Friends of the Earth zöldszervezet francia aktivistája.

A környezetvédők azt remélik, a projekt finanszírozása helyett a bank inkább arról hoz majd döntést, hogy 2018-ban véget vetnek a fosszilis energiahordozók bármilyen formában történő támogatásának. Már csak arra tekintettel is, hogy Európa bizonyos régióiban már támogatás nélkül is megéri például szélerőműveket építeni. Reményeiket az is táplálhatja, hogy a Világbank éppen a héten jelentette be, 2019 után nem finanszírozza többé az olaj- és gázkutatást, illetve -kitermelést.

Fázni fogunk vagy megsülünk? Óriási dilemmát okoz a mega-gázprojekt
shutterstock
A TAP és a Déli Gázfolyosó a klímaszempontok mellett azért is kritikák tárgyát képezte, mert olyan országoktól - például Azerbajdzsán és Törökország - függ jelentős mértékben, amelyekben az emberi jogok megsértése napi rutin. Ez persze igaz a döntően német gazdasági érdekeket szolgáló Északi Áramlat 2, vagy az eredetileg szintén Ausztriáig tervezett, később azonban Magyarország által lerövidített BRUA, avagy a TurkStream gázvezetékek projektjeire is. Ezen túl helyi ellenállás is kialakult a vezetékkel szemben, dél-olaszországi földművesek az építési munkálatok káros hatásai miatt emeltek szót.

De az EU energia- és klímapolitikája összességében is széles körben aggályokat váltott ki, például azért, mert az Európai Bizottság a Déli Gázfolyosó projekt környezeti-éghajlati hatásvizsgálatát nem végezte el, ahogyan azt Miguel Arias Cañete klímaügyi biztos is elismerte januárban. A testület pedig azóta sem tartotta fontosnak elkészíteni az értékelést.

A Bizottság érvelése szerint a földgázforrásokhoz való jobb hozzáférés lehetővé teszi a dél- és kelet-európai országok számára, hogy több szennyező erőművet vonjanak ki a termelésből. (Miután a földgáz égetése a többi fosszilis energiaforráshoz - elsősorban is a szénhez viszonyítva viszonylag kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár.)

A gázvezeték megépítése valószínűleg javíthatná az európai ellátásbiztonságot, amelynek törékeny jellegére az éppen a héten az ausztriai Baumgartenben történt baleset is rávilágított. Azt követően, hogy a robbanás után a legjelentősebb Közép-Kelet-Európai gázelosztó központot időlegesen üzemen kívül kellett helyezni, máris több ország - így Olaszország, Szlovénia és az Egyesült Királyság ellátása is veszélybe került.

A normál működés ugyan hamarosan helyreállt, azonban Olaszország így is válsághelyzetet hirdetett a kieső gázellátás miatt, a döntően gáztüzelésű erőműveken alapuló olasz villamos energia termelés árai pedig rekord magasságokba emelkedtek - más európai országokhoz hasonlóan.

Ha a TAP vezeték rendelkezésünkre állt volna, akkor nem lett volna szükség a vészhelyzet bejelentésére

- mondja Carlo Calenda olasz ipari miniszter.

Az eset - amely Magyarországot is érintette - egyfajta figyelmeztető jelként is felfogható, az energiakrízis fenyegetése vélhetően sokakat elgondolkodtatott. Ugyanakkor az ellátásbiztonság mellett a klímaszempont fontossága és sürgető ereje is egyre nő, a fokozódó társadalmi igény pedig a fosszilis energiahordozók helyett mindinkább egy 100 százalékosan karbonmentes jövőre irányul, amelyhez az út a fosszilis energiahordozók támogatása helyett a tiszta, megújuló energiaforrásokon át vezet. Vagyis, az Európai Beruházási Bank most ugyan elhalasztotta az Adria-gázvezeték hitelezéséről szóló ítéletet, azonban a döntés vélhetőleg jövő februárban sem lesz könnyebb.

Címlapkép: shutterstock
Krones
szijjarto1119
Áder János köztársasági elnök (b), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b4) és Chikán Attila vezérigazgató MTI/Bruzák Noémi
Brexit_kiszivargott_brit terv_1500
U.S. President Donald Trump looks on as his nominee for the chairman of the Federal Reserve Jerome Powell
shutterstock_611533595
BET
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Kereskedés a Portfolio Online Tőzsdén. Hasznos praktikák.
Krones