A román külügyminisztérium azt is hozzáteszi, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter bukaresti látogatása során
semmilyen megállapodást vagy más kétoldalú dokumentumot nem írtak alá, amely Romániából Magyarországra irányuló gázexportra vagy bármilyen más új, az energiaszaktorban megvalósítandó projektre utalna.
A projekt körül kétségkívül sok a furcsaság, és önmagában az is érdekes, hogy a románok miért csak három nappal a magyar miniszter nyilatkozata után reagáltak az elhangzottakra, amelyekről az MTI románul is beszámolt.A portál szerint Szijjártó február 4-i romániai látogatása rendkívül ellentmondásos volt. A magyar miniszter találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel - aki először elutasította a találkozást - , valamint Liviu Dragneával és Calin Popescu Tariceanuval.
A projekt Bulgária viszonylatában egy 1,5 milliárd köbméter/éves kétirányú szállítási kapacitás kiépítését tartalmazza, míg Magyarország viszonylatában 1,75 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitás kiépítéséről szólnak a tervek az első fázisban. A kapacitást a második fázisban 4,4 milliárd köbméterre bővítenék, azonban a második fázis sorsa bizonytalanná vált, mióta Magyarország, illetve a nemzeti transzportoperátor általános meglepetést keltve bejelentette, a vezetéket nem hosszabbítaná meg Ausztria felé, mint amiről az eredeti tervek szóltak. Ezzel szemben a vezeték Magyarországon végződne, ahonnan az osztrák gázelosztó központ helyett más országokba, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia és Horvátország irányába valósulhatnak meg szállítások - írta a portál.
Jelenleg a projekt első szakaszának előkészítését végzi a román Transgaz. A mintegy 550 millió eurós becsült teljes költségből 180 millió eurót az EU támogatása biztosíthatja.
UPDATE: Reagált a KKM
Cikkünk megjelenését követően a Külgazdasági és Külügyminisztérium így reagált a Portfolio-nak küldött levelében:A helyzet borzasztóan egyszerű. A román és a magyar gázvezeték-üzemeltető cégek által kiírt kapacitáslekötési aukción két magyar cég kötötte le a román-magyar interkonnektor 2022 utáni teljes kapacitását román-magyar szállítási irányban.
A Fekete-tengeri gázmezőről azonban nyilvánvalóan nemcsak ebbe az irányba fognak gázt szállítani, hanem más csöveken, más országok irányába is.
Ezért a román külügyminiszter nyilatkozata értelmetlen.
Ezt írta az MTI Történelmi előrelépést hozhat Magyarország energiabiztonságában a magyar-román együttműködés - mondta az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bukarestben, miután találkozott Teodor Melescanuval, a román diplomácia vezetőjével. A felek megállapodtak arról, hogy Románia 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től pedig lehetőség nyílik jelentős mennyiségű, a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását. "Ez az első olyan alkalom az utóbbi néhány évtizedben, amikor Magyarország nagy mennyiségben tud gázt vásárolni új, nem Oroszországhoz köthető forrásból" - mutatott rá a külügyminiszter. A román fél vállalta, hogy 2020-ig megépítik azokat a kompresszorokat, amelyek segítségével évente 1,75 milliárd köbméternyi gázt lehet majd Magyarországra szállítani, és 2022-re bővítik ki a kapacitást úgy, hogy évi 4,4 milliárd köbméter gázt vásárolhat majd az ExxonMobil és az OMV által kitermelt földgázból. "Magyarország kormánya azt a döntést hozta, hogy megépítjük a városföldi központi magyarországi gázelosztó és a Vecsés között hiányzó gázvezeték-szakaszt, Vecsésre jön be ugyanis a magyar-szlovák összeköttetés így gyakorlatilag Magyarország az észak-déli gázfolyosó még hiányzó részét megépíti, hozzájárulva ahhoz, hogy végre ne csak kelet-nyugati irányú gázszállítás legyen lehetséges Közép-Európában, hanem a nemzetbiztonság miatt rendkívül fontos észak-déli is" - magyarázta a külgazdasági és külügyminiszter.
Címlapkép: MTI/KKM
