Az Opus és a Konzum sztorija még csak most indul
Üzlet

Az Opus és a Konzum sztorija még csak most indul

Portfolio
Nagyon megosztottak a piaci szereplők a Mészáros-papírokkal kapcsolatban, sokan csak óvatosan mondanak véleményt vagy nem is nyilatkoznak róluk szívesen, a kevés véleményformáló közül Zsiday Viktor a múlt héten inkább a tőzsdei Mészáros-birodalom jövőjével kapcsolatos félelmeiről írt, amikkel Virág Ferenc, a Random Capital vezetője nem ért egyet. A brókercég vezetőjével a Konzum, az Opus és az Appeninn kapcsán a cégeket ért kritikákról, a vállalatok kilátásairól beszéltünk.
Hogy látja jelenleg az Opus és a Konzum fundamentumait?

Egyelőre egy folyamat elején tartunk, a vállalatcsoportot fundamentumokkal töltik fel. A Telenor esetleges megvásárlásával kapcsolatos pletyka is azt mutatja, hogy egyre több vállalat kerülhet be a konszolidációs körbe, vélhetően a mostaninál jóval nagyobbra nőhet majd az Opus és a Konzum.

Mekkorára nőhet a két cég?

Először is szeretném elmondani, hogy miért formálok véleményt a Mészáros-cégekkel kapcsolatban. A Random Capitalt vezetem, ennek a brókercégnek alapvetően lakossági ügyfelei vannak, akik kiemelten érdeklődnek ezen részvények iránt, ezért fontosnak tartjuk, hogy informáljuk őket a témában. Ezért is rendeztünk tavaly egy konferenciát, ahol a Konzum bemutatta a legfontosabb törekvéseket, összefüggéseket, amelyek ezt a vállalatcsoportot jellemzik, a vállalat vezetője beszélt a legfontosabb irányokról, arról, milyen szektorokban erősítenék meg pozícióikat, milyen típusú vállalatok és szektorok lehetnek érdekesek a Konzumnak és az Opusnak.

Ezt követően tavaly decemberben fontos bejelentést tett a Konzum arról, hogy tőkeemelést hajt végre, amellyel az 50 milliárd forintot is elérheti a társaság saját tőkéje, amely azért volt kifejezetten izgalmas, mert az apporttal megvalósuló tranzakció-sorozathoz 30 milliárd forintos részvénykibocsátás párosul. Ez alapján mi azt gondoljuk, hogy a Konzum értéket tud teremteni, hiszen a Hunguest Hotels mellett több hazai és külföldi szálloda is a társaságba kerül. A következő mérföldkő az volt, amikor múlt héten bejelentették, hogy az Opus saját tőkéjét 60-80 milliárd forinttal emelnék meg, mégpedig úgy, hogy Mészáros Lőrinchez köthető vállalatok üzletrészeit apportálják a vállalatba.

Az elmúlt hónapok bejelentései alapján úgy látom, hogy az Opust, a Konzumot és az Appeninnt folyamatosan töltik meg fundamentumokkal, egymás után kerülnek a konszolidációjukba vállalatok. Az Appeninnbe a különböző ingatlanok bevitele a cél, az Opusnál az a cél, hogy ipari vállalatokkal töltsék fel, a Konzumnál pedig az az irány, hogy különböző befektetésekkel, szállodákkal és más szektorokban tevékenykedő vállalatokkal bővül a portfóliója. Vagyis a fundamentumok folyamatosan érkeznek a cégekbe, ezért sem könnyű markáns kijelentéseket tenni ezeknek a cégeknek a jövőjével kapcsolatban.

Zsiday Viktor viszont keményen fogalmazott, arról írt, hogy a Mészáros-birodalomnak nagy szerepe lehet a következő gazdasági válságban, és a dél-koreai chaebolokhoz hasonlította a Mészáros-birodalmat.

Nagyon tisztelem Viktort, nagyon jó szakembernek tartom, kevesen vannak azok, akik tartósan magas hozamot tudnak elérni a befektetéseiken, de ő közéjük tartozik. Ugyanakkor nem értem pontosan, hogy miért kell olyan dolgokat megfogalmaznia, amelyekkel kapcsolatban túl kevés az információ, illetve amelyeknél túlságosan az elején jár a folyamat ahhoz, hogy egyértelmű kijelentéseket tegyünk. Azért tartom elhibázottnak a megállapításait, mert azt az elvet vallom, hogy akkor kell valamivel kapcsolatban határozottan állást foglalni, ha azt az ember átlátja. Nem gondolom viszont, hogy a Mészáros-vállaltcsoportnál zajló feltöltési folyamatot Viktor kívülállóként átláthatja. A magam részéről egyébként a Konzummal folytatott eddigi közös munkák során azt tapasztaltam, hogy rendkívül nagy igényük van a transzparenciára, és ez a gyakorlatban is megvalósul. A vállalatcsoporttal kapcsolatos információk a nyilvánosság elé kerülnek, éppen ezért nem gondolom azt, hogy a Viktor által is említett chaebolokhoz hasonlíthatók a Mészáros-cégek.


Sokan nehezen átláthatónak tartják az Opust és a Konzumot.

Fontos beszélni a kereszttulajdonlásról és az átláthatatlan tőkeszerkezetről is, mivel ezzel megint határozottan nem értek egyet. A tőzsdei vállalatoknál, vagy az általuk kezelt eszközökben nincs ugyanis kereszttulajdonlás. Ez nyilvános adatokból is látható. Úgy gondolom, hogy a tőzsdén történő megjelenés a transzparenciának a legmagasabb foka, ahol a bejelentési kötelezettségnek köszönhetően minden a befektetők és a nyilvánosság előtt zajlik. Továbbá nem gondolom azt, hogy ne lenne viszonylag jól áttekinthető a vállaltcsoport tulajdonosi szerkezete. És amikor azt a kérdést feszegetjük, hogy az akvizíciók finanszírozása csoporton belüli bankokon keresztül történik, akkor hozzá kell azt is tenni, hogy a hitelezés terén Magyarországra is az EU-s direktívák vonatkoznak, amelyek erős gátat szabnak a csoporton belüli finanszírozásnak, tehát egy ázsiai típusú keresztfinanszírozásból eredő krach nálunk nem fordulhat elő. Az uniós előírások a csoporton belüli finanszírozásra nézve pedig jóval szigorúbbak egy külsős hitelügylethez képest. Az is elmondható, hogy a megjelenő információkból nem lehet eldönteni, hogy pontosan, hogy az egyes ügyleteknél melyek is a finanszírozó bankok. A cég vezetői által tett különböző nyilatkozatokból viszont kiderül, hogy nem egy, hanem több pénzintézetről van szó, ezért határozottan lehet azt cáfolni, hogy ezeket a vásárlásokat a csoporthoz közeli bankból, vagy bankokból kikerülő finanszírozással oldanák meg.

Hogyan lehet beárazni ezeket a papírokat?

A legfontosabb, hogy a piac folyamatosan áraz, ez a piaci árazás pedig több dologból áll össze. A tőzsdén kialakult ár döntően függ a jövedelmezőségétől, a fundamentumoktól és a befektetők gazdasággal, illetve az adott céggel kapcsolatos várakozásaitól. A Konzum esetében a lényeges különbség azonban az, hogy egy nagyon gyorsan növekedő vállalatcsoportról van szó, amelynél az árfolyam alakulását leginkább a várakozások határozzák meg. A várakozások pedig láthatóan óriásiak, itt a kérdés leginkább az lesz majd, amit kiemelten figyelnek a befektetők is, hogy hogyan töltődnek fel ezek a társaságok olyan értékkel, amelyek a fundamentumokat megalapozzák. És a fundamentumok alapján kristályosodhat ki egy kép arra vonatkozóan, hogy milyen jövedelemtermelő képességet tudnak majd ezek a társaságok felmutatni. Hogyha ezek a vállaltok egy kialakult formát öltenek majd - mert a gyors növekedésből és a folyamatos akvizíciókból azt gondolom, hogy ez még várat magára - az lesz az a pillant, amikor a várakozások árfolyammozgató hatása csökken és a fundamentumok alakulásától függő árazás kap nagyobb szerepet.

Megfogalmazódott az a kritika is, hogy a hitelekre épülő növekedési stratégia gondokat okozhat majd a Mészáros-cégeknél.

Azt gondolom, hogy akkor, ha egy csoportnak hitelre van szüksége, az azt jelenti, hogy aktív növekedési fázisban van. A hitelnek van egy bizonyos szintje, amit én teljes mértékben egészségesnek gondolok. Itt azért ki kell jelenteni, hogy nincs sok információnk a vállatok finanszírozásáról, de az látható, hogy a finanszírozás nem egyféleképpen valósul meg. Nem arról van szó, hogy mindent hitelből vásárolnak, hanem egy olyan struktúrát építettek fel, ahol a társaságok a saját pénzeszközeikből, a különböző banki hitelekből, vagy akár magántőkealaphoz köthetően már meglévő pénzekből próbálnak új befektetéseket és akvizíciókat végrehajtani. Még egy gondolat, nagyon fontos kérdés a hitel esetében, hogy az abból vásárolt eszközöknek milyen a jövedelemtermelő képessége, alkalmasak-e a hitel visszafizetésére, és afelett bizonyos eredmény elérésére. Én úgy látom, hogy a Konzumba és az Opusba olyan vállalatok kerülnek, amelyek értéket állítanak elő.

Milyen potenciál van még a Mészáros-cégekben? Melyiknek a papírjait érdemes venni?

Nem feltétlenül bontanám ezeket a papírokat külön, egy olyan csoporthoz tartoznak, ahol az értékteremtési alapelvek és az akarat nagyjából megegyezik. Az, hogy most éppen egy ipari alapú felépítményben lesz majd a nagy lehetőség, vagy egy ingatlancégben, esetleg egy tőkebefektetési struktúrában, ma még egy nagyon nehéz kérdés. Ezért én azt szoktam elmondani, hogy ha valaki megtakarításokkal rendelkezik és nyitott a tőzsde iránt, akkor a tőkéjének egy kis részével vásároljon ezekből a papírokból.

Címlapkép: Shutterstock
borisjohnson
ubsermotti
Frankfurti tőzsde
BÉT
szakkepzes
GettyImages-1174635009
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Tudatos tervezés és stratégia nélkül nincs tőzsdei siker!
ubsermotti