Hatni kezdett az EU klímaváltozás elleni csúcseszköze
Üzlet

Hatni kezdett az EU klímaváltozás elleni csúcseszköze

Portfolio
Lassacskán az eredeti szándéknak megfelelően érdemben is működni kezd a mintegy 38 milliárd eurós európai szén-dioxid-kvóta piac, az engedélyek ára pedig már az érdemi kibocsátáscsökkentést elősegítő szinten alakul, a várakozások további emelkedést valószínűsítenek.
A 13 évvel ezelőtt létrehozott európai kibocsátáskereskedelmi rendszerben (EU ETS) 2017 nyarán kezdődött a kibocsátási egységek akkor még visszafogott drágulása, a folyamat azonban 2018 első hónapjaiban jelentősen felgyorsult. A jelek szerint a reform ígérete beváltotta a hozzá fűzött reményeket, amennyiben a befektetők egyértelműen ismét elkezdtek pozíciókat felvenni az ETS piacán.

Az emissziós engedélyek eddig 2018 legjobban teljesítő árupiaci termékei Európában, az 1 tonna szén-dioxid kibocsátására vonatkozó engedély árfolyama idén 57 százalékkal 13,04 euróra emelkedett.

A várakozások pedig további emelkedést valószínűsítenek: a Bloomberg New Energy Finance prognózisa szerint az árfolyam 2023-ra elérheti a 32 eurót.

Hatni kezdett az EU klímaváltozás elleni csúcseszköze
ICE Futures Europe
Az Európai Tanács 2018 végén formálisan is elfogadta az EU ETS megreformálására vonatkozó, régebb óta dédelgetett terveket. A felülvizsgált, 2020 utáni időszakra vonatkozó irányelv a remények szerint jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy az EU 2030-ig legkevesebb 40 százalékkal mérsékelje üvegházgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A célkitűzést az EU 2030-as klíma- és energia keretegyezménye rögzíti, a vállalások pedig a Párizsi Klímaegyezmény keretében teljesülhetnek. A már jó előre belengetett reform célja egyértelműen az árfolyam emelése, mivel vélemények szerint a 10 euró alatti kvótaár mellett a rendszer nem alkalmas a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.

A vállalatok azért preferálják az emissziókereskedelmi piacot, mert az nagyobb rugalmasságot nyújt a szigorodó emissziós szabályoknak történő megfelelésre, mint az adópolitika vagy a szabályozás. Az európai vállalatok egyre nagyobb számban valósítanak meg megújuló energiás fejlesztéseket, és egyre többen készülnek a szén utáni időszakra. Olyanok is vásárlóként jelentek meg a piacon, akik a kibocsátási egységek további drágulása előtt kívánnak kvótákhot jutni. A folyamat értékét emeli, hogy mindez - némileg meglepő módon - az ipar jelentős panaszai hiányában megy végbe, amit nagyban elősegített, hogy Angela Merkeltől Theresa May-ig számos ország a legfelső politikai szinten tette egyértelművé a szén kivezetésére vonatkozó célját.

Az emissziós piaccal szemben talán a leghatározottabban az acélipar emelte fel a hangját, amely szerint a rendszer rontja a versenyképességét, miközben egyre erősebb ázsiai konkurenciával kell megküzdenie, illetve miközben tengerentúli versenytársai nem szembesülnek ilyen költségekkel. A kvótaár emelésére vonatkozó lépések pedig Európa mint befektetési célpont vonzerejét is rontja némileg - idézet a Bloomberg a Dow Chemical szóvivőjét.

Az európai rendszer a legnagyobb a világ összesen több mint 45 kibocsátáskereskedelmi rendszere közül. A rendszer - amelynek atya a magyar származású, Egyesült Államokban született Richard Sandor - ígéretesen indult, ugyanis 2006 és 2008 között több mint 29 euróra drágult, ezt követően azonban több mint 90 százalékot zuhant az árfolyam, miután a válság hatására visszaeső ipari kapacitáshoz viszonyítva hirtelen túl sok lett a kibocsátási egység. A helyzet rendezése nem ment éppen gyorsan, így a rendszer reformját célzó intézkedési csomagot csak 2018 februárjában fogadták el.

Az EU ETS reformja:

  • A teljes kibocsátásmennyiség felső határát évente 2,5 százalékkal fogják mérsékelni.
  • Az úgynevezett piaci stabilitási tartalékba kerülő egységek száma időszakosan megduplázódik 2023 végéig.
  • A kibocsátási egységek érvényességének korlátozására új mechanizmust vezetnek be, amely egy bizonyos szint fölött 2023-ban lép működésbe.
  • Az egységek 57 százalékát aukció keretében osztják majd ki, ami azonban 3 százalékkal csökkenthető, amennyiben a szektorok közötti korrekció igénye felmerül.
  • A kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának szabályait is felülvizsgálták, hogy azokat jobban össze lehessen hangolni a vállalatok termelésével.
  • A kibocsátásukat nagy eséllyel az EU-n kívülre áttelepítő szektorok ingyen juthatnak a kvótákhoz, az eszközt azonban 2026 után fokozatosan ki fogják vezetni - kivéve a távfűtő szektort.
  • Az új belépők számára elkülönített készlet a 2013-2020-as időszak fel nem használt kvótái mellett a piaci stabilitási tartalék 200 millió kvótáját fogja tartalmazni. A készlet fel nem használt egységeiből legfeljebb 200 millió darab visszakerül majd a stabilitási tartalékba 2030 után.
  • Az országok továbbra is kompenzációt nyújthatnak az indirekt karbonköltségekre, az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak megfelelően.

Címlapkép: shutterstock
nyse tőzsde usa részvény
koronavírus
koronavírus vírus labor
koronavírus coronavirus virus
bkv_busz
hodorkovszkij
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti szeminárium
Ne engedd, hogy az infláció megegye megtakarításod! Ismerd meg, a tőzsdei befektetés erejét.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
nyse tőzsde usa részvény