Ezért szállt ki hirtelen a cseh befektető a Mátrai Erőműből
Üzlet

Ezért szállt ki hirtelen a cseh befektető a Mátrai Erőműből

Portfolio
Egyáltalán nem tipikus a Mátrai Erőmű adásvételében részt vett cseh EPH (Energetický a Prùmyslový Holding) életében, hogy eladja a megvásárolt eszközt, a Mátrai esetében mégis ez történt. A szakmai irányítás kérdése gyakran a felvásárlások neuralgikus pontja, és a Mátrai Erőmű tranzakciójának is ez volt az az egyik olyan területe, ahol a felek másként képzelték el a jövőt. A tranzakció zárási folyamata alatt hasonló felvásárlásokkal 20 GW portfóliót kiépítő a prágai székhelyű szakmai befektető úgy döntött, hogy a Mátra jövőjével kapcsolatban fennálló véleménykülönbséget csak a tranzakcióból való kiépésével lehet a legegyszerűbben és legjobban feloldani - mondta el a Portfoliónak a Mátrai Erőmű tranzakciót cseh oldalról levezénylő Vinkovits András, az EPH tulajdonában lévő Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) elnök-vezérigazgatója. Az energetikai szakember jelezte, hogy a tranzakció után Magyarország továbbra is mint potenciális növekedési terület szerepel az EPH stratégiájában.
A magyarországi energiaellátás és erőmpark előtt álló kihívásokról szó lesz a Portfolio június 7-i konferenciáján is. Még nem késő jelentkezni!

Portfolio: A Mátrai Erőmű adásvétele során Ön volt megbízva az EPH részéről a felvásárlási célpont keresésére és magyar partnerrel történő tárgyalások megkezdésére; hogyan került képbe az erőmű mint lehetséges akvizícióra alkalmas vállalat?

Vinkovits András: Az EPH Európa hatodik-hetedik legnagyobb villamosenergia-ipari társaságcsoportja, amely az elmúlt időszakban nagyon jelentős akvizíciókat hajtott végre. Jelenleg 20 GW felett van a termelő portfóliója. Összehasonlításképpen a teljes magyar beépített teljesítmény 7 GW körül van, míg a Paksi Atomerőmű teljesítménye 2 GW. Amikor az EPH 2015-ben megvette a BERT-et, nem titkolt cél volt, hogy az a magyarországi terjeszkedés első állomása és ezzel ki is mondták, hogy amennyiben további lehetőség kínálkozik a terjeszkedésre, akkor a BERT menedzsmentjére támaszkodva léphessenek tovább. Miután a BERT elnök-vezérigazgatója lettem, a cseh tulajdonos kezdeményezte, hogy térképezzük fel a magyar piacot: milyen lehetőségek vannak, alapvetően az energiatermelés, de akár az elosztás, akár a gáz-, akár a villamosenergia-iparban? Ezt az "étlapot" áttárgyaltuk a cseh tulajdonossal, és így választottuk ki a Mátrai Erőművet.



Ezért szállt ki hirtelen a cseh befektető a Mátrai Erőműből
Hogyan zajlott le és mi volt az EPH célja az erőmű megvásárlásával?
A tavalyi év elején kezdődött átvilágítás és tranzakciós tárgyalások során alaposan mérlegeltük, hogy egyedül érdemes-e elindulnunk az erőműért, vagy valamilyen partnerrel. Eleinte egyedül készültünk, talán ez olvasható is volt a sajtóból, de végül az a döntés született, hogy mivel ez egy stratégiai jelentőségű vállalatcsoport, nagyon erős helyi kötődésekkel, előnyösebb, ha az EPH helyi partnerrel közösen vásárolja meg a Mátrát, nem pedig önállóan indul érte. Miután megszületett az a döntés, hogy megvizsgáljuk, kivel tudnánk együttműködni, megkerestük a potenciális partnereket és elindult egy tárgyalássorozat. Az ilyen tranzakciók általában úgy zajlanak, hogy részletesen átvilágítják az adott céget, majd az eladó fél kiválasztja a nyertes partnert, akikkel lefolytatja a szerződéses tárgyalást - így történt ebben az esetben is.

Mindkét tulajdonos erős szakértői csapatokat rakott össze; az EPH-nak nem csak magyarországi, hanem német és cseh szakértői is részt vettek a munkában, számos szakterületet képviselve a bányászattól az erőmű-üzemeltetésen át a kereskedelemig. Az Opus és a mi szakértőink komplex pénzügyi átvilágítást hajthattak végre. Az ebből készített értékelés alapján tettünk ajánlatot, amit aztán az eladók el is fogadtak, így az Opus Global leányvállalata, a Status Capital Invest, , valamint az EPH közös, 50-50%-ban tulajdonolt cége a Mátra Energy Holding Zrt. megvásárolta az erőmű többségi, 72,6 százalékos tulajdonrészét.

A sikeres tranzakció ellenére miért szállt ki mégis az EPH az üzletből?
Szakmai befektetőként az EPH hosszú távon tervez az egyes eszközökkel. A társaságnál egyáltalán nem tipikus, hogy kiszálljon a megszerzett üzletből, sőt: a társaságnak ez az első olyan nagyobb energetikai eszköze, amit eladott.

A Mátrai Erőmű nincs könnyű helyzetben, a március végi közgyűlésen pedig kiderült, a tavalyi eredmény sem volt túl fényes. Az elmúlt év különösen nehéz volt a Mátrának, mivel az év eleji rendkívüli időjárást nem sikerült kezelniük, év közben pedig olyan műszaki problémák merültek fel, amelyeket nem tudták kereskedelmileg kompenzálni. Ezek alapvetően az elmaradt jelentős beruházásokból keletkeztek, illetve olyan kereskedelmi, energetikai kockázatkezelői konstrukciókból, amiket valószínűleg lehetne fejleszteni. Gyakorlatilag egy 50 éves eszközparkról beszélünk, amit meg kell újítani - az EPH-nak pedig egyértelműen ez, a hosszú távon fenntarthatóan működtethető erőművi blokkokba, illetve a bányákba történő beruházás volt a célja. Úgy véltük, hogy a társaságnak struktúrájában, szervezetében is meg kell újulnia, új módszertanokat kell bevezetnie, amelyekkel a Mátra új pályára tud állni, és visszatérhet az eredménytermelő képessége.

Az EPH szakmai befektetőként szereti maga kézben tartani a szakmai irányítást is, ez egy neuralgikus pont sok felvásárlás esetében, és a Mátrai Erőmű tranzakciójának is ez volt az az egyik olyan területe, ahol a felek másként képzelték el a jövőt.

A felvásárlások esetében az EPH mindig abban gondolkodik, hogy felhasználva a saját tudását, meghatározza azt, hogy hogyan működik az adott társaság napi szinten, és hogy stratégiát adjon a vállalatnak, amit aztán az végig tud vinni. A társaság számos partneri együttműködést tart fent ennek érdekében. Szlovákiában például nagyon erős az EPH mind a villamosenergia-iparban, mind a gáziparban. A szlovák privatizációs gyakorlat egyébként az volt, hogy az állam tart meg 51 százalékot, a külső befektető pedig 49 százalékot kapott, az EPH azonban jól ismeri ezt a konstrukciót, és hogy hogyan lehet ebben dolgozni. A szlovák villamos művekben még inkább osztott tulajdonosi-vállalatirányítási struktúra érvényesül, itt gyakorlatilag egyharmados arányban a szlovák állam, az olasz Enel, illetve az EPH a tulajdonos, de ott is az EPH menedzsmentje végzi a szakmai irányítást.



Ezért szállt ki hirtelen a cseh befektető a Mátrai Erőműből
Miután a tranzakciót tavaly év végén aláírták a felek, a zárási folyamat alatt az EPH számára adódott egy lehetőség, amelynek keretében a partnerünk mint stratégiai befektető olyan ajánlatcsomagot tett le, ami alapján az EPH úgy döntött, hogy a Mátrai Erőmű új vágányra állításával kapcsolatos vitákat így lehet a legegyszerűbben és legjobban feloldani. Hangsúlyozni szeretném, hogy egy fair üzletről van szó, amelyet mindkét fél elfogadott.

Mely területeken képzelték el másként a Mátrai Erőmű működését?
Az volt az elképzelésünk, hogy olyan utat biztosítsunk a Mátrai Erőmű számára, amivel további jó tíz-tizenöt évig működhet - vagy addig, amíg az európai szabályozás engedélyezi a lignitalapú termelést. Úgy vélem, ezzel a Mátrai lehet a legtovább működő erőmű Európában, ehhez azonban a nyereséges tevékenységeket mindenképpen fejleszteni szükséges, ilyenek a bányászat, a nagy blokkok üzemeltetése, a biomassza alapú termelés, valamint a napenergia hasznosítása. Egyszerűen biztosítani kell azokat az elmaradt forrásokat, amiket az elmúlt időszakban nem kaptak meg. Nagyon jó kezdeményezés volt például az ipari park kiépítése, és úgy véljük, hogy ezt is tovább lehet fejleszteni. Jelenleg is folynak egyébként új beruházások, részben éppen az Opusnak köszönhetően. Viszont az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ahhoz, hogy a társaság hosszú távon működőképes legyen, eredményt tudjon termelni, azokat a tevékenységeket, amelyek viszik a pénzt, működésileg át kell értékelni.

Hogyan ítéli meg általában a magyarországi energiaszektort?
A villamosenergia-termelő szektorban mindenütt látszik, hogy a kapacitások nem elégségesek, most is nagyon magas az import aránya. Ez inkább árkérdés, mintsem kapacitáskérdés. Azonban kapacitásoldalon is vannak hiányok a rendszerben, és ha hosszú távra tekintünk előre, akkor látható, hogy erőművek leállásával további szűk keresztmetszetek jöhetnek létre. Ezzel együtt nem hiszem, hogy a nagy erőművi kapacitások gyors elfogyása fenyegetne; azok az erőművek, amelyeket le kell állítani, egy-két blokk kivételével már leálltak, miközben már beindultak az élettartamhosszabbítások is. Általános jelenség, hogy az erőművi blokkok jóval tovább vannak üzemben annál, mint amire az eredeti engedélyük szólt. A Mátrai Erőmű nagy blokkjainak engedélye 2025-ben jár le, de biztos vagyok benne, hogy az engedélyeket meghosszabítják, és a blokkok tovább tudnak majd működni.

A magyar villamosenergia-termelő rendszer fokozatosan át fog alakulni - ahogy Európában és a világon máshol is. Az átalakulás egyik legfontosabb jellemzője a technikai fejlődéssel párhuzamosan, hogy a nagy kooperáló rendszerek 60-as évekbeli kiépülését követően paradigmaváltás történik, amelynek keretében a nagy, központi erőművektől egyértelműen az osztott termelésre helyeződik át a hangsúly. Ez a trend Magyarországon a 2000-es évek elején indult a kis kapcsolt berendezések megjelenésével, majd utóbb a megújuló energiaforrásokon alapuló termelő kapacitások terjedésével. A következő évtizedeket a nagy erőművek és a megújulók egymás mellett "élése" fogja meghatározni. Az osztott termelés nagyon nagy előnye, hogy a nagyokkal összevetve beruházási, gazdasági szempontból sokkal egyszerűbb döntést kívánnak. Egy eurómilliárdos beruházással járó nagy erőmű felépítése öt-tíz évbe telik, és több évtizedre előre meg kell becsülni a várható megtérülést is. Ezzel szemben egy kisebb erőműnél milliós nagyságrendben kell beruházási döntést hozni, a megvalósítása egy éven belül megoldható, megtérülése pedig kevesebb mint tíz év, vagyis egy jóval beláthatóbb, egyszerűbb beruházásról van szó. Összegezve tehát számos projektdöntést kell hozni egy kisebb, megújulós fejlesztés esetén, ám azokban jóval egyszerűbb is dönteni, nem utolsó sorban a kockázatkerülés szempontjából is.



Ezért szállt ki hirtelen a cseh befektető a Mátrai Erőműből
Mi a terve az EPH-nak a Budapesti Erőművel, milyen évet zártak?
Mint mondtam, az EPH hosszú távra tervez és ez a Budapesti Erőmű esetében annyira igaz, hogy a cseh tulajdonosunknak mi vagyunk a magyarországi központja, mi látjuk el az érdek- és a szakmai képviseletet, ez látszódott a Mátrai Erőmű akvizíciója során is. Az elkövetkező három évben közel 8 milliárd Forintot tervezünk beruházni a Budapesti Erőműben.

A 2017-es üzleti évről elmondható, hogy a tervezését is meglehetős bizonytalanság övezte. A Budapesti Erőmű az 1990-es évek végétől hosszú távú áramvásárlási szerződéssel rendelkezett, amit azonban 2008-ban a magyar állam felmondott. Ezt követően sikerült egy piaci alapú középtávú szerződést kötni az MVM-mel, ez termelésünknek valamivel több mint felét fedte le. Ezen túl igyekeztünk a piacon is pozíciókat kiépíteni és értékesíteni, de mivel a szerződés 2016 végén lejárt, 2017 volt az első olyan év, amikor nem volt semmilyen többéves szerződésünk, így immár évről évre kell eladnunk a villamosenergia-termelésünket. Ezzel együtt sikerült átalakítani a működésünket, szervezetünk jóval áramvonalasabb lett, így sikerült ezt az évet jól zárnunk. Megjelentünk a gázpiacon is, a saját gázkereskedelmi engedély birtokában pedig a korábbiaknál sokkal jobban tudjuk menedzselni magunkat, és sokkal rugalmasabb portfóliót tudtunk kialakítani. Mindennek, illetve a szerencsés külső körülményeknek köszönhetően összességében jó évet zártunk tavaly, aktuális középtávú tervünk pedig stabil működést jelez előre.

Az elmúlt években a távhőárakban is sikerült jól működő rendszert létrehozni, a távhőszektorban kialakult egy nagyjából stabilizált fogyasztás. A Főtáv ambiciózus hálózatfejlesztése nagyon jó, támogatandó stratégia. Egyébként a Főtávval közösen olyan ajánlatot is kidolgoztunk, amely az új fogyasztóknak kedvezményeket biztosít, hogy az egyszeri csatlakozási költségeket kompenzálni lehessen. Ezzel együtt további előrelépést jelentene, ha a villamos energia, illetve a gázelosztás területéhez hasonlóan a távhőszaktorban is át tudnánk térni a négyéves árciklusra. Ez nemcsak biztonságot adna évről évre a társaságoknak, hanem motivációt is ahhoz, hogy takarítsanak meg, fogják meg a költségeiket. A villamosenergia-szektorban ez a 90-es évek eleje óta zajlik, és öt-hat ciklust sikeresen teljesítve a rendszer jelentősen csökkentette a fogyasztók költségeit. Ezt a távhőszektorban is érdemes lenne elővenni.

Az EPH-nak milyen konkrét tervei vannak a megújulók terén?
Az energetikában zajló modellváltás és portfólióátrendeződés részeként a nagy, meghatározó európai energiatermelők részben stratégiai, részben finanszírozási okokból elkezdték a fókuszukat áttenni a hagyományos, nagy erőművi energiatermelő berendezések felől a megújulók irányába, és szétválasztják a klasszikus energiatermelő pozíciójukat az energiakereskedelem-elosztástól. Az EPH stratégiája az, hogy alapvetően azokat a hagyományosan energiatermelő nagy termelő berendezéseket vásárolja meg, amelyeket ezek a nagyvállalatok eladnak. Úgy véli ugyanis, hogy ezeket meg lehet újítani, új irányt lehet adni nekik; lehet, hogy nem harminc-nengyven évre, de tíz-tizenöt éven túli távlatban nyereségesen lehet üzemeltetni ezeket. Az EPH tehát inkább ilyen eszközöket keres, zöldmezős beruházás kevésbé van az EPH fókuszában.

Ezért szállt ki hirtelen a cseh befektető a Mátrai Erőműből
Tervben vannak egyéb magyarországi beruházások?
A mátrai tranzakció után Magyarország továbbra is mint növekedési ország szerepel az EPH stratégiájában. Bízunk benne, hogy vannak további fejlesztési lehetőségek - lehet, hogy nem rövid, de középtávon mindenképpen. Mind a Budapesti Erőműben, mind az EPH-csoportban olyan szakmai tudás van, ami hozzá tudja segíteni a magyarországi energetikai vállalatokat ahhoz, hogy gazdaságosabban, nagyobb marzsokkal tudjanak termelni. Ez olyan értékelési különbséget adhat, ami egy eladási folyamatban az EPH felé billentheti a mérleg nyelvét.

Belső képek: Szekeres Máté; címlapkép: MTI/Komka Péter


Ezért szállt ki hirtelen a cseh befektető a Mátrai Erőműből
BÉT
német200117
India merriage
napelem magyar zoldites
négy_napos_munkahét
izer norbert allamtitkar
címlapkép_zöld
Népszerű
HEPA-Startup Campus
Ernyőmegállapodás segíti a hazai startupok globális terjeszkedését

A program képzéseket biztosít a külpiacra lépés iránt érdeklődő startupok számára.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
BÉT